Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Kortárs gyermekköltészet sajátosságai - Coggle Diagram
Kortárs gyermekköltészet sajátosságai
A gyermekkönyvek jelentős grafikai és képzőművészeti fejlődésen mentek át az utóbbi időben
A felnőtt és gyermekirodalmi alkotók között egyre inkább elmosódik a határ
A kortárs gyermekversek egy részét kettős kódoltság jellemzi
Gyermeket és felnőttet egyaránt megszólt
Egyre inkább jellemző a gyermek, mint befogadó közvetlen megszólítása
Dominánsan jelenik meg a maszkosság, a gyermeki beszédmód és nyelv utánzása, lírai én gyermekszerepbe illeszkedése
Elvetik a felnőtt-gyermek hierarchiáját
A romantikus falusi gyermekidill helyett modern világképet teremtenek
A gyönyörködtetésre való nevelés helyett a szórakoztatás kerül előtérbe
A naív és bájos gyermekkép helyett öntörvényű, határozott véleménnyel rendelkező gyermeket szólítanak meg
Nagyjából minden tilalmat elvet és gyakorlatilag utat enged mindennek
Feltörésre kerülnek a nyelvi és tematikus tabuk
Szleng
Csúnya szavak
Halál témája
Erőszak témája
Családi konfliktusok
Szexualitás témája
A posztmodern gyermeklíra szókimondása a gyermek negatív élényeire, érzéseire is kiterjed
A lírai én gyermeki maszkja a felnőtt-gyermek egymással szembeállítását, alá-fölérendeltségi viszonyokból adódó elidegenítő hatást próbálja eltünteti
A mai gyermeklírában a gyermek hétköznapi beszédmóndjának imitálása dominál
Az anyanyelvtanulás egyes fázisainak szövegbe emelésével a nyelvi humor forrása lesz
A gyermeknyelv használat imitációja a nyelvrontás és a roncsolt grammatikai eszközök alkalmazásával történik
A nyelvrontás lényege, hogy a gyermeknyelven E/1-ben megszólaló lírai én számára ismeretlen jelentésű és hangzású szavakat cseréli le egy hasonló hangsorból álló, de számára ismert jelentésű szóval
A roncsolt grammatikai eszközök közé tartozik a metatézis, mely egy-egy hang vagy időtartam felcserélését foglalja magába
A paródia a szókimondás eszközével dolgozik, mely társadalomkritikaként is funkcionálhat
Egy-egy műformára vagy műfajra és azok szerkezeti elemeire irányul, mely a megszokott struktúra felsértésével kizökkentő hatást akar elérni
Jellemző a Pastiche alkalmazása, melyben egy-egy konkrét mű világának vagy költői stílusának megidézéséről, imitálásáról van szó
Az utánzás nem az előszöveg kigúnyolásáról szól, nem kívánja nevetségessé tenni
Továbbgondolja azt, játékos kommunikációba kezd vele
Alapvetően a költő és az előszöveg iránti tiszteleten alapul
Az irónia azokban a művekben érvényesül leginkább, melyek a felnőttek alakoskodását akarják leleplezni
A monologikus verstípusoknál gyakori az önirónia, melyben a lírai én önmagát figurázza ki
Háromféle verstípus dominál
Hangzó vers
A nyelv hangzására, a kompozíció ritmikai-akusztikus jellegére alapozó gyermeklírai hagyományt folyatja
Nem a világban a helyét kereső gyermek problémáiból indul ki, lírai énje nem ölt maszkot
A versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek sordásából, bravúros hangjátékokból építkezik
Központi elemét a vers ritmusa, ritmizáltsága képezi
Az ütemhagsúlyos és a szimultán verselési mód mellett megjelenik az időmértékes verselés is
Jellegzetes az ismétlésalakzatok dominanciája
Akár nyelvtörőként is funkcionálhatnak ezek a versek, mely a játékosságot hangúlyozza
Nyelvjátékvers
A humoros, könnyed szójátékokra, nyelvi játékok generálta jelentésvariációk burjánzására épít
Lényegét a nyelv többrétegűségének felmutatása képezi
Átmeneti típust képez a hangzó vers és a gyermekmonológ között
Hangsúlyos szerepet kapnak benne a formai és a tartalmi elemek
A hangzó vers típusából a hangzatosság és a ritmikusság terentette játékosságot őrzi meg
Ütemhagsúlyos verselés jellemzi
A lírai én főként E/1-ben szólal meg, gyermeki perspektívát közvetít, bemutatja a gyermek technicizált játékvilágát, az óvodai és családi hétköznapokat
Az olvasó elé tárja a barátság és a szerelem gyermeki nézőpontú értelmezését
A versben megszólaltatott gyermeket a szókimondás jellemzi és nem riad vissza a tematikai és nyelvi tabuk kimondásától
A tabusértésre építenek az úgynevezett kamaszversek
Fokozottan figyelnek a szlenghasználatra
A kamaszszerelmet, a kamaszok életét rögzítik
Gyermekmonológ
A 80-as években jelenik meg a magyar gyermeklírában
A hangzatos-képvirtuóz lírával élesen kontrasztot alkot
Svéd típusú gyermekversként is emlegetik és sóderpartiként is
A gyermek vagy kamasz személyes kapcsolatait, legbelsőbb titkait, világról alkotott véleményét, megélt élményekhez fűzött kommentárokat hozza napvilágra
A lírai én elszakad a mágikus és mitikus világtól
A valóságot a maga kiábrándító módján mutatja be
Befogadói a kiskamaszok, kamaszok
A gyermek szemszögéből, a gyermek nevében E/1-ben szólnak meg
Az intimitás, bensőséges kitárulkozás jellemzi modalitásukat
Teljesen kiiktatják a felnőttet a műből, a lírai én a gyermek gondolatait, töprengéseit hangosítja ki
Szabad verses kategóriába sorolható, nélkülöz minden figurativitást
Versszerűen tördelt, ugyanakkor prózaritmussal rendelkezik
Elsősorban gondolatritmust tartalmaz és általában valamiféle csattanóval zárul
A spontán megnyilvánulásra, hétköznapi beszédmód rögzítésére törekszik
Rímtelen életbölcseletek, haikuk születhetnek a típuson belül
Jellemző, hogy a néhány soros, rövid versek cím nélkül szerepelnek
Pont emiatt hömpölygő gondolatsorként, naplószerű bejegyzésként olvashatóak
A hangsúly a tartalmon van, nem a formán
Előtérbe kerülnek a tematikai tabuk
Gyakran komor hanulatúak, de előfordulnak humoros hangvételű gyermekmonológok is
A humoros gyermekmonológok általában iróniát, öniróniát tartalmaznak
A magyar líra megújul, mely a gyermekköltészetben jelenik meg legkorábban
Weöres Sándor
Nemes Nagy Ágnes
Zelk Zolán
Tamkó Sirató Károly
A legtöbb gyermekversköltő munkásságában találni népköltészethez, népi mondókákhoz vezető nyomokat
A gyermekversek között is találni epikus szövegeket
A történet jelleg a lírai alkotásokra is jellemző, nem csupán az epikus művekre
Az időbeliség alkotja a szöveg szervező elvét
Jellemző a groteszk ábrázolás, melyben a komédia és a tragédia, a világ megismerésének szépsége és nehézsége, elfogadása és bírálata egyaránt jelen van
Az álgyermekversek gyermekekről szólnak, de olyan nézőpontból, melyet a gyermek valószínűleg nem ért
Csupán látszólag gyermekversek, azonban felnőtteknek íródtak
A nyelv előtérbe kerül