Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Menekülő viselkedés motivációs háttere - Coggle Diagram
Menekülő viselkedés motivációs háttere
Fájdalom
A menekülő viselkedést kiváltó elsődleges motívum
Definíció
Kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely aktuális vagy potenciális szöveti károsodással kapcsolatos, vagy annak terminusaival írható le.
A fájdalom 3 dimenziója
Fájdalomélmény
Szenzoros-diszkriminatív
:
A fájdalominger tulajdonságainak, jellemzőinek észlelése (lokalizáció, időtartam, kiterjedés)
Affektív-motivációs
:
A fájdalmat kísérő, általában negatív élmények és az azokból eredő, az inger elhárítására, megszüntetésére, elkerülésére irányuló vágy
Kognitív-értékelő
:
A fájdalomélmény keletkezésébe beépíti a tapasztalatokat, a korábbi fájdalomélmények emlékeit, az elvárást, kulturálisan meghatározott jellemzőket
Nocicepció
A károsító jellegű ingerek érzékelése
Nociceptorok
Általában szabad idegvégződések, amelyek sejtteste a gerincvelő hátsó gyöki ganglionjaiban van (periférián), rostjai pedig a legkülönbözőbb szövetekben.
Nociceptív ingerek felfogása
Intenzitásfüggő recepció
gyengébb inger: az adott modalitásra jellemző érzet
erősebb inger: fájdalom
Mintázatfüggő recepció
ha az alacsony és magas küszöbű receptorok kerülnek ingerületbe
Specifikus recepció
specifikus, a károsító ingerek felvételére szolgáló, magas küszöbű receptorok ingerülete
Gerincvelői kapukontroll-mechanizmus
Melczack és Wall
T sejtek - projekciós neuron (transzmissziós neuron):
vékony (nociceptív) és vastag (testérző) rostok is izgatják
hálózati sejtek gátolják (
substantia gelatinosa neuronjai
)
Vékony rost:
HS-ket gátolja
KAPU NYIT
Vastag rost:
HS-ket aktiválja
KAPU ZÁR
Ingerlésükkel gátolható/csökkenthető a továbbított fájdalominger nagysága.
Agyi fájdalommátrix
Transzmissziós neuronok végállomása:
talamusz
Laterális rész
főleg szenzoros-diszkriminatív
Mediális rész
affektív-motivációs ill. kognitív-információs aspektusok feldolgozása
Más területek
Mozgatóterületek
fájdalomreakció szervezése
PAG
belső fájdalomcsillapító mechanizmusok központja
Fájdalom efferens módosítása
Kapu nyitása-zárása:
gyors, agyi leszálló rendszer
Gyors kognitív feldolgozás eredményének közvetítése
PAG:
az egész fájdalommátrixszal kapcsolatban van
Agyi feldolgozó mechanizmusok is aktiválni tudják
Endogén opioidok
Ingerületáttevődést gátolja a gerincvelőben
FIGYELEM szerepe
A fájdalom elkerülése
Túlélés szempontjából elsődleges szükséglet
Diszkomfort érzést csökkentő viselkedés
A fájdalom motivációs aspektusa normális felnövekedés esetén jelenik meg
Bizonyos fiziológiai állapotok aktiválják a viselkedést
Önfenntartást veszélyeztető tényező
félelem
Félelem
Alapérzelem
Evolúciós alapja
Több száz generáción visszatérően előforduló problémák - félelem - megoldásokra alkalmas forgatókönyvvázlatok - természetes szelekció által kiváltott viselkedések
Kiváltó esemény
Önfenntartási cél fenyegetése vagy célkonfliktus
Félelem-kiváltó ingerek
:
inger intenzitása
újdonság és meglepetés túlzott foka
speciális evolúciós veszélyek: sötétség, kígyó
társas interakciók
Félelem okozta cselekvések
A jelenlegi terv leállítása
Környezet éber figyelése
Megdermedés, menekülés, támadás
Veleszületett
Állatoknál bizonyított
Embergyerekeknél is kultúrától függetlenül megjelenik
Félelem tanulása
kondicionálással
Behavioristák: A félelem a "kondicionált fájdalomreakció", nem veleszületett
Watson és Rayner "kis Albert" kísérlete
Bandura és mtsai: szociális tanulás, modellkövetési elv
Félelemek változása az életkorral
Nemi különbségek
Nőknél
intenzívebb és többféle félelem
szubjektív és vegetatív reakciók is kifejezettebbek
OK:
férfiak deszenzitizálódnak + megerősítés hiánya
nemi sztereotípiáknak való megfelelés
A félelem elméletei
1. Klasszikus kondicionálás
Watson és Rayner: "kis Albert" kísérlete
Kritikák
nem sikerült megismételni az eredményeket
bizonyos ingerek nagyobb valószínűséggel váltanak ki félelmet
nem minden averzív tapasztalat vált ki félelmet
nem minden félelem hátterében áll averzió
2. Evolúciós előhangoltság teória
Seligman: evolúciósan releváns ingerek könnyebben váltanak ki félelmet
Kritikák
reprodukálhatatlanság
az evolúciós relevancia meghatározhatatlansága
3. A kondicionálás elmélet új hulláma
Indirekt tanulási mechanizmusok (megfigyeléses tanulás, negatív információk hatássaI
A tanulás nem mechanikus inger-válasz elsajátítás (moderáló tényezők is vannak)
családtagok félelmei közötti korrelációk
4. Nem-asszociatív nézet
Menzies és Clark
Evolúciósan releváns félelmek megjelenése: univerzális az éréssel - tanulás, asszociáció nélkül
Evolúciósan semleges félelmek: tanulással sajátíthatók el
Az evolúciósan releváns félelmek nagy része normál esetben habituációval kioltódik
5. Az undor szerepe
Davey: Számos félelem hátterében az undor áll
(vér, kis állatok, sérülések)
Undor-mutató pókfóbiásoknál magasabb
Undort kiváltó félelem: az adott ingertől való félelem nő
Fennmaradás okai
Elkerülő viselkedés
Figyelmi torzítás
Perceptuális torzítás
Értékelő torzítás
Szorongás
Félelem és szorongás
Különbség
Freud megkülönböztetése
Objektív szorongás
Félelem
Külső fenyegetésre adott reális válasz
Neurotikus szorongás
Belső, tudattalan konfliktusból ered
Mai különbségtétel
Félelem
konkrét
Szorongás
diffúz
Mérése
Viselkedéses vizsgálatok:
külső megfigyelő rögzíti az egyén reakcióit
Élményvizsgálatok:
szubjektív félelem ítéletek, szorongásmérő skálák
Vegetatív reakciók mérése:
szívritmus, testhőmérséklet
Hatásai
Adaptív hatások:
facilitáló szorongás
veszélyes tárgyak, helyzetek elkerülése
szervezet akcióra való előkészítése
társas kötődések erősítésa
Destruktív hatások
:
debilizáló szorongás
szorongásos betegségek kialakulása
Megküzdés
Problémaközpontú megküzdés
Problémára, helyzetre koncentrál
Érzelemközpontú megküzdés
Negatív érzelmek megakadályozása
Viselkedéses és kognitív stratégiák
Elhárító mechanizmusok
Anna Freud
Tudattalan stratégiák, önbecsapás
Szorongásos betegségek
Generalizált szorongás
Állandó félelem és feszültség
Pánikbetegség
Hirtelen mindent átható balsejtelem
Fóbiák
Bizonyos tárgyaktól, helyzetektől való irracionális félelem
Egyszerű
Társas
Agorafóbiák
Gyógyítás viselkedésterápiás eljárásokkal
Deszenzitizáció
Ingerelárasztás
Szelektív megerősítés
Bátor modell követése
A viselkedés ismételgetése
Rögeszmés, kényszeres betegségek
Bizonyos cselekedetek azonnali végrehajtásának kényszerével társuló, folyamatosan jelen lévő gondolatok
Magyarázatai
Pszichoanalitikus elméletek
Tanuláselméleti megközelítés
Kognitív elméletek
Biológiai elméletek
Bátorság
A személy nagy szubjektív félelmet érez, de ez viselkedésében nem nyilvánul meg
Epstein - sportejtőernyősöknél végzett vizsgálata
Solomon opponens folyamat elmélete
Érzelmek ellentétpárokba rendezve
Ha az egyiket átélem, a másik elnyomás alá kerül
Ha az inger folyamatosan jelen van: az elsődleges érzelem enyhül, az ellentét intenzívebbé válik
Ha az inger befejeződik, az elsődleges elmúlik, és az ellentét kerül előtérbe
Többszöri ismétléssel az ellentétes érzelem felerősödik
Vészreakció
"Üss vagy fuss"" válasz
Háttérmechanizmus
LC-NE
Locus coeruleus-norepinefrin rendszer
adrenalin, noradrenalin
HPA
Hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg rendszer
kortizol
Nemi különbségek
Férfiak
"Üss vagy fuss" reakció
Nők
"Nyugalom és összetartozás" / "segít és támogat" reakció
Fenyegetettség, stressz-helyzet
"Üss" (fight)
"Fuss" (flight)
Megdermedés
