Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

5.Alternatív pedagógiák a kora gyermekkori intézményes nevelésben. Egyedi…

- - - - a gyermeki individuum önállóságának, szabadságának megvalósítása
      - a gyermekhez méretezett iskola létrehozása
      - a hagyományos nevelési intézmények radikális átalakítása
  - - - "New - School"
        
        bentlakásos magániskolák elit rétegéből érkező fiúk számára
        
        életszerű körülmények között jól hasznosítható műveltséget nyújtott
        
        fontos meghatározója a szigorú napirend
        
        tanár-diák kapcsolat új dimenziója:
        a tanár, mint segítő jelenik meg a folyamatban
        
        családias jelleg
        önkormányzatban végzett öntevékeny munka
        vallásosság jelenléte
        
        kiemelt jelentőséggel bírt az esztétikai-művészeti nevelés
        
        oktatás didaktikai-módszertani elemei között a forráselemzés, a megfigyelés, valamint az önálló kísérletek lettek elsődlegesek
      - Montessori
        
        Gyermekek Háza
        
        Pedagógiai módszerére Rousseau, Pestalozzi és Fröbel pedagógiai felfogása volt hatással,
        emellett a korszak orvostudománya és természettudományos eredményei,
        valamint a gyermekgyógyászati,
        értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére irányuló gyógypedagógiai törekvések.
        
        pedagógia két alapelve: a gyermeki aktivitás és szabadság
        
        nevelés alapelve: a gyermek aktivitása, azaz hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni, mert az teremt lehetőséget az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre
        
        Jelmondata: „Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!
        
        fontos
        a napirend,
        a foglalkozások (ritmikus mozgás, csendtartás),
        az érzékszervi fejlesztő eszközök
        gyermekhez méretezett környezet és eszközök
        
        l
        
        fejlődésben 3 fő korszakot különít el
        
        0–6 év:
        
        a) 0–3 év az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása
        
        b) 4–6. éves kor: A tudat fejlődése, az én és az akaraterő megjelenése;
        
        7–12 év: „szociális embrió” – „extrovertáló intelligencia” időszaka (tudományos ismeretek alapjai, közösségi és erkölcsi fogékonyság);
        
        12–18. év: „szociális újszülöttkor”: (önálló döntések, védelem és biztonság szükséglete, fogékonyság a felnőttkor társadalmi szerepe, az igazság és az emberi méltóság iránt).
      - Ferriére
        
        „Új Iskolák Nemzetközi Irodája"
        
        tevékeny, cselekvő iskola („école activ”)
        
        a gyermekpszichológián alapszik, s az egyén egységéhez, helyesebben egészéhez: érzelmi világához, értelméhez és akaratához szól
    - - Waldorf pedagógia
        
        világnézeti alapját az antropozófia adja:
        az ember a kozmosz tükörképe és ebben előre meghatározott fejlődési fokokon keresztül halad a szellemi lét irányába --> bonyolult ciklikus létkeletkezésről és lételmúlásról tanít
        
        A fejlődést az alábbi hétéves ciklusokra tagolja:
        
        0–7 év: a világ érzékszervi befogadása
        
        7–14 év: engedelmes példakövetés
        
        14–21 év: az autonóm ítéletalkotás kora
        
        21–28 év a bölcsesség kora
        
        Elfogadják a karmát (sorstörvény) és a reinkarnációt (az újjászületés), a nevelés célja, hogy az egyén betagolódjon a kozmikus fejlődésbe, és konkrét ismereteket, készségeket sajátítson el a “külső” világban való érvényesüléshez
        
        A Waldorf iskola tantervében minden hagyományos tárgy megtalálható, de speciális antropozófiai orientációval.
        
        kiemelt szerepe van a művészeteknek, a kézműves tevékenységeknek és a praktikus ismereteknek
        
        első osztálytól tanulnak a gyerekek az idegen nyelveket és hangszeres zenét
        
        sajátos tárgyként jelenik meg az euritmia (új mozgásművészeti ág), a fafaragás, a kertművelés
        
        a főtárgyak tanítása kb. négy hetes ciklusokban, epochákban történik
        
        a diákok maguk írják az epocha-füzeteiket, tankönyveket alig használnak
        
        a tanítási folyamat során a szerves-genetikus tanulást hangsúlyozzák (pl. hogyan jutunk el a magtól a kenyérig, a fától a fából készült szerszámig
        
        osztálytanítók tanítják a gyerekeket elsőtől nyolcadik osztályig, ezt követően jelennek meg a folyamatban a szaktanárok
        
        nincs osztályozás, a gyerekekről szöveges értékelést és bizonyítványverseket készítenek a tanárok
        
        nagyon fontos a szülők együttműködése
      - Freinet pedagógiája
        
        a gyerekeket kivitte a környezetbe, ahol a munkavégzésük közben figyelték meg a mesterembereket, az állatokat, a növényeket
        
        sétáról visszatérve az élményeket, tapasztalatokat az iskolában feldolgozták fogalmazásokat írtak és beépítették a tanulmányaikba
        
        „kísérletező tapogatózás”
        
        A gyermek természetes kíváncsiságára épít. Nem a tudás átadása a kizárólagos cél, sokkal fontosabb ennél a kutatási módszer, a gondolkodási mód elsajátítása.
        
        szabad önkifejezés
        
        Minden gyermek magában hordozza kibontakozásának, önmegvalósításának csíráit. A nevelő dolga az, hogy ezt segítse: teremtsen olyan légkört, amelyben a gyermek szabadon megnyilvánulhat, kifejezheti gondolatait, érzéseit.
        
        tartalmas közösségi élet
        
        A közösen végzett munka együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra nevel. A közösség elfogadja a másságot, hagyja érvényesülni az egyéni sajátosságokat.
        
        a gyerekek által készített lapokból szerkesztették a tankönyveiket, és szakítottak a hagyományos tankönyvekkel
        
        tanári asztal a szemléltetés helye lett,
        amit körbe lehet állni, és mindenki számára elérhető
        
        sérült tüdő--> ki a szabadba
      - Dalton terv
        
        frontális oktatás helyett a tanulók 1-1 feladatlap alapján a szaktantermekben (laboratóriumokban) önállóan dolgoztak, a jelen lévő szaktanárok szükség esetén segítették a munkát
        
        szakkabinetek
        
        de.: öntevékeny egyéni munka
        du.: csoportos foglalkozások pl. testgyakorlás, zene, rajz, barkácsolás, önkormányzati tevékenység
        
        egyénileg vállalható feladat --> vizsga --> új vállalás
        
        mindenki saját fejlődési ütemének megfelelően haladhatott
        
        teljesítményét tanulmányi táblázata alapján bármikor ellenőrizhette
      - Winnetka Plan
        
        két alapvető egységre bontotta a tananyagot
        
        alkotó és csoportmunkák, tevékenységek egyéni érdeklődés alapján (viták, megbeszélések, részvétel az iskolai önkormányzatban és a különböző bizottságokban, színjátszás, iskolai folyóirat szerkesztése, kézimunka, rajz, testnevelés, zene stb.
        
        általános, illetve a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek
        
        meghatározták az ismeretek osztályonként elérendő tudásszintjét
        mindenki saját ütemének megfelelően önállóan vagy csoportosan sajátította el
        az elért eredményeket tesztekkel ellenőrizték
      - Jena Plan-pedagógia
        
        iskolamodellje a korszak reformpedagógiai törekvéseinek összegző-záró szintéziseként értelmezhető
        
        természetes, öntevékeny tanulás
        
        sokfajta munkaeszköz használata
        
        a tantárgyi kereteken túllépő projektorientált oktatás
        
        a tanulás individuális, ill. az egyéni fejlődési szempontok alapján történő differenciálás
        
        Freinet-technikák
        
        Montessori eszközök
        
        a fogyatékos gyermekek integrációja
        
        az önálló tanulás, munka és gyermeki felfedezés ösztönzésére csoportszobákat alakított ki
        
        tízosztályos kísérleti iskoláját osztályok helyett négy alapcsoportra osztotta
        
        z egyes csoportokba a tanulók általános érettségük, nevelődési szintjük alapján (testi fejlettség, magatartás-viselkedéskultúra, erkölcsi tulajdonságok stb.) kerültek
        
        célja: - a gyermeki individualitás közösségi személyiséggé formálása - a gyerek el tudjon igazodni a világban, a dolgokat, jelenségeket és önmagát is megértve alkotó módon tevékenykedjen
        
        „ritmikus hetirend”
        
        sokféle pedagógiai helyzet
      - világmozgalommá szerveződik a nemzetközi pedagógiai reformirányzat - korábbi sokféle gyermekközpontú reformpedagógia motívum szintézisbe foglalásának igénye - közösségi keretek között történő individuális nevelés
  - - - bizalom - együttműködés - sokoldalú tudás
        
        Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek megértsék és elfogadják a szabályokat. Megtanítja őket a konfliktusok kezelésére, az együttműködést segítő kommunikációra.
        
        szorongásmentes, bizalomteli légkör amelyben az ismeretszerzés nem kényszer, hanem örömforrás
        
        tanulás: a tananyag témáit úgy járják körül, hogy közben együtt gondolkodnak, kérdéseket tesznek fel, és azokra tevékeny módon válaszokat keresnek
    - - egésznapos iskola, a tanítás beosztása igazodik a gyermekek „szellemi” állapotához (délelőtt: matematika, természetismeret, magyar nyelv és irodalom, délután: készségtárgyak: bábozás, néptánc, környezet- és vizuális kultúra)
      - a tananyagban kötelezőként vagy választhatóként szerepel: ember-, vallás-, erkölcsismeret, filozófia, drámajáték, vizuális kultúra és művészettörténet, képzőművészeti-, színház-, film-, zeneesztétika, fotózás, médiaismeret-mozgóképkultúra, virágrendezés, háztartástan, könyv- és könyvtárhasználat, néptánc, bábozás stb.
      - cél
        
        mindenki számára elérhetővé kell tenni a sokoldalú képességfejlesztést,
        ennek színhelyéül pedig az iskolának kell szolgálnia
        
        lehetőséget kell biztosítani, hogy minél több területen kipróbálhassák magukat, érdeklődésük kialakulhasson
        
        a szuverenitást, az autonómiát, az egyediséget alapelvnek tekintve
      - Kiemelt szerepet kap az érintkezéskultúra: a jól érthető tiszta beszéd, az igényes fogalmazás írásban és szóban egyaránt, az illemtudó, toleráns viselkedés. A program saját taneszközökkel, tanítási programmal, pedagógiával, 1996 óta minősített tantervekkel rendelkezik
    - - Az iskola általános alapelve: A gyerek nem az életre készül, hanem él. Az AKG jelenelvű, szabad, személyközpontú, alternatív iskola. Jelenelvű, azaz törekszik a rövid távú sikerekre, a napi örömök megélésére, az aktuális problémák, konfliktusok feloldására.
      - Lemondtak az intézményi szabályozó eszközökről (pl. ellenőrző), s helyére az információ szabadságát, a tanulók szabad döntését, a személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyezték.
    - - a környezetet "harmadik oktatónak" tekinti
        
        A gyerekeknek legyen beleszólásuk a tananyagba
        
        A gyerekeknek képesnek kell lenniük a tapintás, látás, hallás, mozgás útján tanulni.
        
        A gyerekek sokféle anyaggal kell kapcsolatba kerülniük
        
        A gyerekek nincsenek korlátozva, végtelen sok utat választhatnak, hogy kifejezzék magukat.
        
        A gyerekek rengeteg tudással érkeznek hozzájuk. A tanárok, nevelők feladata, hogy ezt a tudást megerősítsék és a gyerekek erősségeire építve fejlesszék azokat
        
        A gyerekek sokféleképpen tudják kifejezni magukat: festéssel, dramatizálással, írással, játékkal, alkotásokkal. A Reggio megközelítés támogatja, hogy ezek a kifejezési módok folyamatosan fejlődjenek
        
        Fontos számukra, hogy ne sürgessék a gyermek fejlődését, és hogy segítsék a gyerekeket tartós kapcsolatok kialakítására a környezettel, hogy a gyerekek tiszteljék a másikat és tudjanak együttműködni másokkal.
        
        A Reggio terv nem előre elkészített, hanem a gyerek ismereteivel és érdeklődésével párhuzamban alakítják.
        
        A szülők szerves részei a Reggio Emilia filozófiájának. A szülőket tisztelik a pedagógusok, és minden részletébe bevonják őket a nevelési feladatoknak, a tanításba
        
        A Reggio Emilia megközelítésű pedagógia a gyerekeket arra buzdítja, és neveli, hogy legyenek kreatívak probléma megoldáskor, és hogy a közösségnek központi szerepe legyen az életüknek.