Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

10.Iskolai teljesítmények alakulása Magy.o.-on nemzetközi…

- - - - 2012-ben papír és sztg-es felmérés matematika és szövegértés (mérések trendvonalainak összekapcsolása)
        
        2015-től sztgen zajlanak a tesztek
        
        sztg-es tesztekkel gyengén, messze elmaradtunk az átlagtól
  - - - részben interaktív részben szimulált rendszer viselkedését kellet megismerni a tanulóknak
        
        részben a frissen megszerzett tudás alapján beavatkozásokkal kellet a rendszert vmilyen céllálapotba eljuttatni.
        
        szintet sem érte el 35%
        
        hagyományos és modern tudás különbsége erősen negatív
        
        regresszió elemzéssel becslés végezve a szövegért. és mat. eredményekkel a problémamegoldás a várható eredményével gyenge eredményt kapunk
- - - - IEA 1979-83 SIMS mérés 8.évf. 14-ből 5.,12. évf.12-ből 5. helyen
        
        1995 TIMSS mérés 14 évesek, 1999 ismételt mérésben is javulás, majd ezt követően egyre gyengébb eredmények, 2011-ben 17 ország tanulói előztek meg
        
        PISA mérések adatai mindig gyengébb volt az OECD átlagnál, besorolásunk a fejlett és fejlődő országok töréspontjára kerül. Szignifikánsabb alacsony eredményünk van a köv. országokhoz. Ausztria, Szlovénia, Lengyelorzság, Csehország, magasabb eredményünk Szerbia és Románia esetén.
    - - 1970-71 FISS, 1983-84 SISS 4.8.12. évfolyamon a világ élmezőnyében utóbb megelőzve a japán és svéd diákokat is.
        
        1995-ös TIMSS felmérésben 3-4. évf. a nemzetközi átlagnak megfelelően szerepelünk, majd kisebb javulás, utána folyamatos romlás.
        
        A PISA vizsgálatok hasonló, mint a matematika, 2012-ben már az OECD átlag alá esett teljesítményünk. Erdményeinkkel csupán Szerbiát, Szlovákiát és Romániát előzzük meg.
    - - Az olvasás értelmezése folyamatos változásokon ment keresztül korábban, mint nyelvi képesség, majd később kulturális eszköztudás, transzferálható tudás mérése
        
        1970-71-es évek lehangoló eredmény, 1991 IEA RLS, ismételt 2001 PIRLS szignifikáns javulát mutatott, 2006-os is. A 2000-2003-2006 PISA magyar eredmények OECD átlag alatt, 2009 javulás, 2012 ismét romlás. A 12 év alatt ugyan nem romlott, de nagyon alacsony szintről indult. 15 éves diákok 19,7%-a nem érte el a 6szintű képességskála 2. szintjét (funkcionális analf.)
        
        környező országok közül jobb eredmény Lengyelo.,hasonló kb. Cseho., Ausztria, Horváto.,gyengébb eredmény: Szerbia, Szlovénia, Szlovákia és Románia
    - - Németország
        
        2000-es PISA sokként hatott, kutatások indultak
        
        intézkedések: rosszul teljesítők felzárkóztatása, iskolai integráció, szövegértés és természettudományok hatékonyabb tanítási programokkal
      - Lengyelország
        
        hasonló történelmi, gazd-i, társ-i háttér, de kevesebb iskolát elhagyó, és kétszer annyi magas képességszinten lévő, funcionális analfabéta fele, mint nálunk
        
        közoktatási fejlesztési program, 1990-es években megszüntették az iskolai szelekciót, 15 évesek azonos iskolatípusba járnak.
      - kelet-ázsiai országok
        
        pedagógiai kultúra megújítása
        
        poroszos felidézésre és ismétlésre hagyatkozó szemléletmód helyett - gyakorlatorientált, problémamegoldáson alapuló oktatás
    - - Mindhárom mérésnél tanulói, osztály és intézményi háttéradatok felvétele pl. a PISA mérésben a ESCS (társ-i és kulturális státusz index: szülők végzettsége, otthoni könyvek, tanulási és kulturális lehetőgeket leíró változó aggregálásával képeznek)
- - - - OECD átlag 6,4% Mo. 4,1% 2012-re említésre érdemes változás nem történt
  - - - kedvezőtlen változás a gyengén teljesítők arányában 2020-as EU-s cél 15% alá csökkenjen a 15 éves gyengén teljesítők
  - - - kisebb részt képes a közteherviselésből vállalni, miközben ktg-et generál munkanélküli, szociális, egészségügyi ellátás (büntetés-végrehajtás) terén
        
        a befektetés a további generációknál tovagyűrűzve kifejtené jótékony hatását