Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
HE 6. Szexuális szelekció - Coggle Diagram
HE 6. Szexuális szelekció
Darwin is megfigyelt, kaksok tolla pl.
vannak olyan jellegek, amik nehezn meghatározóak az ev. szelekció azon elve szerint, hogy a túlésére törekszünk
a túlzó jellegek legtöbbször a hímeknél, a másik nemért való versengésben haználata során fejlődnek ki
fitnesség: túlésé sikeressége s szaporodás sikeressége. Ezekből áll a fitnes, valamelyikkel meg tudjuk magyarázni az állati viselkedéseket
Darwin értelmében mindig a legjobban túléső és szaporodó egyedek maradnak fenn
van a természetes szelekció, de emellett a szexuális szelekció is megjeneik, amit a szaporodási esélyek növelésére való törekvéssel lehet magyarázni
önző gén elmélet
Hogy alakult ki az ivaros szaporodás?
két elődgenom rekombinációjával keveredik az utód
csak ivartalan szap.: szivacsok, csalánozók
ivaros szaporodás az állatfajok 99%-ára jellemző
asszimetrikus szexualitás: transzdukció, transzformáció, konjugáció
szimmetrikus szexualitás: két genom fúzionál, előtte vagy utána meiózis
izogámia:
a gaméták/ivarsejtek nagysága hasonló, nincsenek elkülönült nemek
Anizogámia:
a gaméták nagysága eltér, elkülönülnek a nemek
Ivaros szaporodás előnyei és hátrányai
Előnyök
rekombináció
miatt nő az adaptív evolúciós sebesség: több féle utód jöhet létre, emiatt pedig nagyobb az esély arra, hogy minél több utód nagyon jól tud majd alkalmazkodni, ezzel fennmarad a génállomány
változatos lesz a populáció
segíti a rátermett allélok koncentrálódását
segíti az előnyös tulajdonságok gyorsabb elterjesztését
Hamilton "vörös királynő" elmélet
Ez az elmélet azt feltételezi, hogy a szex azért alakult ki, mert új és ismeretlen génkombinációkat lehet bemutatni paraziták, megakadályozva, hogy a parazita elpusztítsa ezt a szervezetet: a nemi fajok képesek voltak folyamatosan "elmenekülni" parazitáiktól. Hasonlóképpen, a paraziták képesek voltak olyan mechanizmusokat kifejleszteni, amelyekkel megkerülhették a szervezet új génkészletét, és ezzel véget nem érő fajt állandósíthattak.
a paraziták lehetnek azok az evolúciós szempontból nagy terhet jelntő szelekciós tényezők
azt eredménezi, hogy újra és újra meg kell újjulnia a szervezeteknek, mert a paraziták kiismerik a szervezetet és nagyon lefertőznek
szükség van új egyedek megjeneéésre, akik az adott parazita ellen védettek, ellenállóbbak
Hátrányok
energiaigényes folyamat:
meiózis, harc, párkeresés
maladaptív jellegek
: túlzó jellegek, melyek szexuális szelekció révén jönnek létre, de a természetes szelekció amúgy kiszelektálná
patogének és paraziták terjedése
a rekombináció álltal sok jó génkombináció is feltörik
, kiseb eséllyel hoz létre jobbakat
meizózis dupla költség
hímek dupla költsége
A "nemek harc" - a kétneműség elterjedése
Miért ez az elterjedt az ivarosan szaporodó fajok és a többsejtűeknél?
izogám elődei voltak az anizogám egyedeknek is
ősi állapot: nem voltak nemek, csak két sejt összekepcsolódott
Elmélet- Parker:
a zigóta túlélése a nagyságától függ. az izogám szaporodásnál a sejtek egyre és egyre nagyobb sejtek keletkeznek, hiszen mindig összeolvadnak
de maradnak apróbb sejtek is
hiszen egy nagy és egy kicsi gamétának is együtt elegendő készletei vannak a zigóta túléléséhez
elindult a szelekció két idrányba: vagy nagyokat lesz érdemes termelni, vagy sok-sok aprót, amik
a kis gaméták a nagy gamétáknak haszonélvezőivé válak
a közepes gaméták kipusztulnak
szaporodási korlátok:
a férfi fitnessét a nőhüz való hozzáférés korlátozzs
a hím egyed nagyon sok kicsi ivarsejtet termel, korlátlan mennyiségben tudja ezeket hozni, bármennyi nőstényt meg tudna termékenyíteni. nem az ivarsejtjei korlátozzák hanem az, hogy hány nőhöz fér hozzá
más-más a két nemnél
a nőknek a szaporodását a forrásokhoz való hozzáférés befolyásolja
neki véges számú petesejtje van, de az utódok felneveléséhez erőforrásoka van szüksége
Bateman szabály:
általában a gaméta nagysága jól mutatja a nemek befektetésének mértékét
nem minden fajra igaz!!!
régebbi elmélet
Ivararány
az ivararány általában 1:1 minden faj esetében
a populáció előnyét nem tudja figyelembe venni, csak az egyedek érdekét
Lehet, hogy populáció szempontjából előnyösebb lenne több nőstény, kevesebb hím
Fisher biológus elmélete: Miért van az, hogy mindig arányos a két nem?
ha több nőstény lenne, de kevesebb hím, akkor a hímnek nagyobb sikere lesz, könnyebban találnak párt, ezáltal
hímnek lenni ezért előnyösebb, azok jobban maradnak életben, így egyre több hím lesz a populációban
Ha több hím lesz és kevesebb nőstény, akkor az a szülő jrna jól, aki több nőstényt tud termelni. Emiatt ők kezdenek el jobban szaporodni
De lehet-e a szülőnek befolyáslni az utódok nemét?!
Elvileg lehet...
pl. nagy háborúkban mivel inkább a férfiak pusztultak el, főleg fiúk születtek
madarknál megfigyelték, hogy képesek hormonfröccsel hatni az utódok nemére.
szelektív elvetélés - emlősök esetében
Ivarok költsége és haszna
nem csak az arány számít, hanem az is, hogy éppen melyik ivar a kölstégesebb melyikből nyer több hasznot. pl. ha az adott társadalomban lányért pénzt lehet kapni, akkor az értékesebb, mint a fiú
olcsóbb és kedvezőbb ivar irárányába egyaránt eltolódikl
Szexuális szelekció fajtái
intraszexuális szelekció:
hím-hím versengés
interszexuáis versengés:
hölgyválasz
alternatív stratégiák:
pl. pajzsos cankók: néhány hím nőstényként néz ki, a rátermett hímek viszont nagy tollruházatot. A versengő hímek közé beszaladnak az álnőstény hímek, s míg a nagyok tulakodnak, addig ők párosodnak egy-egy nősténnyel
Az ellenkező nemű egyedekért való küzdelemben használt jellegekre hat
A hímek rendszerint versengnek a nőstényekért
a hímek között nagyobb a szaporodási sikeresség variablitása
Szexuális szelekció erőssége függ:
szülői ráfordítás a két nem között
egy időpontban szaporodó hímek és nőstények aránya (hiába van sok nőstény apopulációban, egyszerre kevesebb az, amelyik termékeny)
poligám fajoknál erősebb --> ivari dimorfizmus alakul ki
Párválsztás előnyei:
direkt előnyök: jó szülő, jó források
indirekt előnyok: jó gének
mindkét nem jelzéseket haszál, hogy megmutassa, hogy ő jobb minőségű