Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Új jelenségek a politikában - Coggle Diagram
Új jelenségek a politikában
Magyarországi kultúrharc
az állami szerep növekedése az oktatásban
Wekerle egyházpolitikai törvényei
állami anyakönyvezés
kötelező polgári házasságkötés
zsidó vallás egyenjogúsítása
törekvés az állam és az egyház szétválasztására
Pártviszonyok a századfordulón
véderővita
a közös hadsereg létszáma, költségei óriási konfliktust szülnek a politikában
ellenzék eszköze az obstrukció
a századfordulóig a pártszerkezetet a közjogi kérdés határozta meg
kormánypárt: Szabadelvű Párt (kiegyezéspártiak)
ellenzék: Függetlenségi Párt és egyéb pártok (kiegyezést ellenzők, nagyobb függetlenséget követelnek, de a társadalmi, demokráciai, nemzeti kérdésekben nem nyújtanak alternatívákat)
Darabont-kormány
(1905-06)
Ferenc József ellenzéki kormány helyett kisebbségi kormányt nevezett ki
az ellenzék ellenállást hirdet ki (pl.vármegyékben)
1905:
ellenzéki pártok nyertek (program: kiegyezésellenesség)
a kormány letöri az ellenállást
tárgyalások az általános és titkos választójogról (az ellenzéknek sem kedvezne)
tömegtüntetések
az ellenzék enged, és megegyeznek: a függetlenséget kiveszik a programjukból
gróf Tisza István második miniszterelnöksége
(1913)
Szabadelvű Párt --> Nemzeti Munkapárt
1910:
győzelem a választásokon
1912:
erőszakkal elfogadtatta az új véderőtörvényt
a világháború előtt muszáj fejleszteni a hadsereget
MSZDP utcai megmozdulásait (pl. vérvörös csütörtök) letöri
az ellenzéki képviselőket a rendőrök vezették ki a parlamentből
1913-tól
miniszterelnök
háború esetére szóló kivételes törvény és véderőtörvény (Monarchia felfegyverkezése)
Tisza István
látja a háborús helyzetet --> célja a felkészülés
ellenzi a reformokat (választójog kiszélesítése, földosztás, nemzetiségi jogok kiszélesítése)
célja a dualizmus fenntartása (Magyarország területi egysége miatt)
zsebkendőszavazás
2x miniszterelnök
Kálmán fia
Új pártok
Magyarországi Szociáldemokrata Párt/MSZDP
(1890)
csak a munkásság körében szervezkednek
nincs megfelelő kapcsolat a parasztsággal, nemzetiségekkel
II. Internacionálé centrista szárnya --> centristák?
a kormány nem akadályozza
osztrák szociáldemokraták programját vették át
pártlap: Népszava
újjáéledő függetlenségi politika
a függetlenségi politikusok szűk csoportja a demokratikus politika felé fordul
vezető: gróf Károlyi Mihály
a függetlenségiek kormányzása lejáratta a függetlenségi politikát
újraszerveződött Függetlenségi Párt
polgári radikalizmus: Polgári Radikális Párt
(1914)
fő célja a polgárjogok bővítése (pl. titkos és általános szavazati jog)
értelmiségiek szűk csoportja
elszakad a közjogi kérdéstől
vezető: Jászi Oszkár --> Keleti Svájc-program
Monarchia föderális átszervezése
népek egyenrangú szövetsége
kiegyezés a nemzetiségekkel
demokrácia
keresztényszocializmus
célja a munkásság segítése, ellentétek tompítása
magyar vezető: Prohászka Ottokár püspök
elindítója 13. Leó pápa Rerum novarum enciklikája
nincs jelentős hatása
parasztmozgalmak
gyakoribb megmozdulások
pl. aratósztrájk
karhatalom kemény fellépése
a parasztpártok szerveződését akadályozta a kormány
megerősödik az agrárproletárok problémája
földéhség
folyószabályozások megszűnése --> egyéb munkalehetőségek megszűnése
Független Országos Gazdapárt/Kisgazdapárt
(1909)
közép- és gazdagparasztság képviselete
általános és titkos választójog
vezető: Nagyatódi Szabó István
gróf Tisza István első miniszterelnöksége
(1903-04)
Tisza a hadsereg-fejlesztés mellett van (háborús hangulat)
a haderőfejlesztés miatt kijátssza az ellenzéket
zsebkendőszavazás-->obstrukció eltörlése
az ellenzék szétverte az üléstermet
Ferenc József feloszlatta a parlamentet --> új választások
Koalíciós kormány
(1906-10)
nem valósulnak meg a függetlenségi követelmények
lejáratta a függetlenségi programot
Wekerle Sándor vezetésével
lelepleződik az ellenzék politikai erőtlensége, kilátástalansága