Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Átalakuló társadalom - Coggle Diagram
Átalakuló társadalom
A társadalmi elit
ipari társadalom
nagypolgárság (ipari és pénzarisztokrácia)
a politikában csak közvetett befolyásuk van (ez a történelmi osztályok kezében marad)
zárt kör
nem társulnak más társadalmi csoportokkal
a birtokos arisztokráciához hasonló életmód
takarékosság, szigorú munkamorál
polgárarisztokrata famíliák
uralkodótól szerzett bárói rang, birtokvásárlás, nagybirtokosokhoz házasodás
hatalmas gazdasági erő: bankok, iparvállalatok tulajdonosai
nagypolgári famíliák
pl. Weiss, Goldberger, Ullman
feudális társadalom
élén a birtokos nemesség (urak)
egykori középbirtokos nemesség
kb. 1000 család
1000 holdnál kevesebb földbirtok
néhány család felemelkedett (pl. Tiszák)
összekötő a birtokos arisztokrácia és a dzsentrik közt
nagybirtokos nemesség
kb. 2000 család
az ország földterületének 1/3-a
1000 hold+ földbirtok
arisztokrácia
korszerű birtokok
bankok, nagyvállalatok igazgatótanácsában
jelentők politikai szerep
hitbizományi rendszer: az uralkodó által hitbizománynak nyilvánított földet nem lehet eladni-->aprózódás akadályozása
pl. Schönborn, Andrássy, Teleki
kasztszerűen elkülönülő életmód (estélyek, vadászat, kaszinók)
kb. 800 család
pl. Károlyiak: Fóti-kastély
Átalakuló társadalom
gazdasági fejlődés-->polgárosodás
2 ipari forradalom egyszerre-->városokba vándorlás, demográfiai robbanás, ipari társadalom
kettős szerkezetű/torlódó társadalom
hatással vannak egymásra
feszültségek
egymás mellett az új, polgárosodó és a régi, feudális társadalom
A közép- és alsó rétegek
feudális társadalom (a történelmi középosztály
dzsentrik
elszegényedő középbirtokosok
nem tudják modernizálni birtokaikat, ezért:
államigazgatás, tisztikar, vidéki szakértelmiség, közigazgatás, egyházi pálya
ragaszkodik a külsőségekhez, de eladósodik
a századfordulón egyre többen értelmiségi pályára lépnek
összeolvadás a polgári réteggel
birtokos parasztság
a magyarok legnépesebb csoportja
népszaporulat-->birtokaprózódás (minden fiú egyenlő részt örököl a vagyonból)
kb. 7 M fő
módos parasztság/ gazdag paraszt (60-100 hold)
nem kell fizikai munkát végeznie
törpebirtokosok (5-nél kevesebb hold)
sokszor bérmunkásként dolgoznak
közép- és kisparasztság (5-50 hold)
nem tudnak megélni a birtokukból
polgárosodó birtokos nemesség
korszerűsítik a birtokaikat
szegényparasztság/agrárproletárok
napszámosok
kubikusok
nagy beruházások földmunkáit végezték
summások: kb. 5-7 hónapra bandákba szegődtek
uradalmi cselédek
a szolgált családdal együtt uradalomban éltek
teljesen ki vannak szolgáltatva a földesúrnak, gazdatisztnek
ipari társadalom
gyárak, bankok, kereskedések szakemberei
németek, zsidók
névmagyarosítás
dzsentri életmód majmolása
szabad pályás értelmiségiek (ügyvéd, orvos, hírlapíró
városi középpolgárság
kereskedők, üzem- és háztulajdonosok
kispolgárság (kb. 2,5 M fő)
kisiparosok, kiskereskedők, akik dolgoznak, de vannak alkalmazottjaik is
pl. szabó, hentes, asztalos, szolgáltató (borbély, fuvaros, vendéglős, fotográfus), altisztek (rend/csendőrök, postás, vasutas, házmester)
polgári középosztály
német polgárság, értelmiségi nemesség, feltörekvő parasztság, zsidóság
rendi és polgári értékek keveredése
nő a számuk
ipari munkásság
nő a számuk
szakmunkások
jelentős részük bevándorló
szakegyletek- és szervezetek
legképzettebb, legműveltebb, legjobban megfizetett réteg)
betanított- és segédmunkások
ezt gyorsítják a mezőgazdaságból iparba átáramlók
alacsonyabb bér
magas létszám