Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Városiasodás és asszimiláció - Coggle Diagram
Városiasodás és asszimiláció
Asszimiláció
fő színtér: a főváros
a világvárosban az ide érkező németek, szlovákok, ruszinok magyarrá válnak
gyorsan beleolvadnak az idegen környezetbe
a bevándorlók nem egy tömegben, főleg városokban telepednek le
nagy nemzetiségi tömbök jórészt érintetlenül maradnak
Budapest világvárossá fejlődése
Operaház-Ybl Miklós
Szépművészeti Múzeum
Bazilika-Ybl Miklós
Vígszínház
Országház-Steindl Imre
vezetékes víz
óriási építkezések
Nagykörút
pincerendszerek
Ferenc József-híd (mai Szabadság-híd)
raktárak
Margit-híd
gázszolgáltatás
kiépült a városi közlekedés
fogaskerekű
villamos
lóvasút Kőbányára
földalatti
utcai villanylámpa
nemzet felemelésének záloga-->jelentős erőforrások összpontosulnak itt
telefonközpont
kedvező befektetési lehetőségek
adókedvezmények
kedvező közlekedési-földrajzi helyzet (Budapest-központú vasút)
Köztisztasági Hivatal
közlekedési gócpont lett
Keleti Pályaudvar
Nyugati Pályaudvar
Jogegyenlőség
3 féle vallásfelekezet
elismert:
1895-ig
izraelita, baptista, mohamedán
megtűrt: metodista, adventista, jehodista
bevett: római katolikus, görög katolikus, evangélikus, unitárius,
1895-től
izraelita
1868:
bevett felekezeteket törvénybe iktatták
szabad áttérés a felekezetek között
1848-ban
már megtörtént, csak Ferenc József leszarta
vegyes házasságban nem szerint
törvények és miniszteri rendeletek szabályozzák a jogokat
A cigányság helyzete
Romániából bevándorlás-->nő a számuk
terjed a letelepedett életvitel
kb. 300 ezer fő
60% iparos, de sokan alkalmi munkások, lókereskedők
nehezen meghatározható a számuk
oktatás
a magyar nyelv átvétele
A zsidóság emancipációja
erős asszimiláció (főleg nagyvárosokban)
kiskereskedők, kisiparosok, magyar nagypolgárok
nő a lélekszám
olyan foglalkozások, amelyekhez a magyarok kevésbé vonzódtak-->nincs konkurenciaharc
1895.
évi törvénycikk
lehetővé vált a vegyes házasság í8korábban ez csak keresztelkedéssel lehetett)
izraelita vallás bevett felekezet lesz
nagy számban alkalmazottak (eladó, kishivatalnok) és értelmiségiek (újságíró, színész, orvos, ügyvéd)
zsidó községek helyett vallási alapú hitközségek
ortodox: régi szokások szerint, izraelita zsidóként kell élni
neológ: elfogadható, hogy csak vallási hovatartozás
felemelkedés--> gyermekek taníttatása
jelentős siker-->középosztály részévé válnak
döntő lépés:
1867.
évi törvénycikk
a vallásuk csak elismert vallás
nemzetiségként nincsenek elismerve
izraelita lakosok egyenjogúvá válnak
növelik a magyarság számarányát, de azért izraeilták
Magyarországon lépésről-lépésre halad
az országgyűlés kimondja az egyenjogúságot, de a törvény még nem lép életbe
földbirtokvásárlás és bányavárosokba település joga
bárhol lakhatnak
nem lehet kiűzni őket a városokból
nagyvárosokban zsinagógák
magyarosított nevek
a nagy francia forradalom után kezdődik Európában
zsidóellenesség
a kormányzat visszaszorítja
főleg a városi kispolgári réteg
1882:
Tiszaeszlár
erősödő antiszemitizmus
Tisza Kálmánnak kell fellépnie
elterjed, hogy a zsidók végezték ki
1883:
per
Solymosi Eszter cselédlány eltűnik az izraeliták ünnepén
nem igazolódik be a gyanú
Budapest kialakulása
korábban: Buda, Pest, Óbuda-jelentősen eltérnek
Pest: kereskedelmi és ipari központ
Óbuda: mezőgazdasági termelés (szőlő, bor)
Buda: közigazgatási központ
Európa egyik legdinamikusabban fejlődő fővárosa lett (Berlin vetekszik vele)
nagyon gyorsan nő a lélekszám
1873-tól
viseli a Budapest nevet
Más régiók
nagyságrendekkel kisebb, azonban más régiókon is látszik a fejlődés
városias külső, impozáns épületek
más régiók képtelenek hasonló ütemben fejlődni
az erőforrások túlságosan Budapestre összpontosulnak