Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
HÓDOK VISSZATELEPÍTÉSE MAGYARORSZÁGRA - Coggle Diagram
HÓDOK VISSZATELEPÍTÉSE MAGYARORSZÁGRA
Életmódja
jelentős a tájátalakító tevékenysége
partfalba vájt üregekben élnek, ritkán építenek várat.
Késő ősszel vízközeli fákat dönt ki
várat építenek, ha
a partoldal lejtése túl kicsi
vízszintemelkedéskor
a járatrendszer magasítása során beszakad az üreg teteje
a fiatal hajtásokat elfogyasztják
élőhelyei a vízközeli, gazdag aljnövényzetű, erdős, meredek falú (40-60%-os), legalább 2 méter magas, kötött talajú (agyagos, löszös) partszakaszok
kedveli a lassú folyású és nyugodt felszínű vízfolyásokat, mely környezetében főként puhafák és cserjék alkotják a növényzetet.
a nagy vízszintingadozást nem jól tűrik
nagyon jól alkalmazkodnak a körülményekhez -› vizesárkokban, halastavakban is megtelepedhetnek
sokszor még az ember közelségét is elviselik
Kipusztulása
mértéktelen vadászat (bunda, hús)
élőhelyeinek megfogyatkozása
utolsó példányok Magyarországon a XIX. század közepén -› a faj több mint 100 évre eltűnt
Betelepítési program
1920: első kísérlet a visszatelepítésre – sikertelen
1996-2008: WWF visszatelepítési kísérlet (kizárólagos támogató: OBI)– sikeres – összesen 234 db
1996-1998: Gemenc (Duna-Dráva Nemzeti Park) – 32 db
2000, 2002: Hanság – 24 db
2001-2006: Tisza
2007: Dráva
2008: Tiszatarján
spontán bevándorlás (Szigetköz, Rába mentén, Zala megye)
a kutatók becslései szerint jelenleg 8468 hód él az országban, de nem lehetetlen, hogy a számuk a tízezret is eléri.
jelenleg a legtöbb hód a Szigetközben és Hanságban van
Elterjedése
Pozitívumok
biodiverzitás fenntartása -› hozzájárulnak az élőhelyek sokszínűségéhez
őshonos faj visszatérése
gátépítés
csökkenthetik a helyi vízhiányt -› megnő a talajvízszint -› sekély vizű tavak is létrejöhetnek
ez kedvezően hat a környező nedves rétek állapotának javulására és a kétéltű-szaporodóhelyek kialakulására
visszaszorítja az invazív (idegen) növényfajokat
kirágja a fákat, beledönti a vízbe, ezáltal azok újabb gyökereket eresztenek
az ágak rendszere élőhelyet teremt a vízi élőlényeknek
ívó- és rejtőzködőhelyek alakulnak ki
a természet visszaveszi a vízpartot, változatosabb lesz
madarak fészkelhetnek
kétéltűek, halak élettere megnő
Negatívumok
nagy szaporaság - Duna és a Tisza minden kilométerére jut egy hódcsalád
hód általi fadöntés
a nagyobb fák kérgét megeszik -› lábon elhalnak
a kisebb fák kidöntése -› a nyír visszatelepítése nehéz és költséges
a folyó menti galériaerdők jellegének megváltoztatása (őshonos fák helyett zöld juhar nő - gyomnövény)
folyóvizeken történő gátépítés
környezetük elmocsarasítása - a mocsaras területeken az őshonos flóra és fauna már nem él meg
a kidöntött fák eltorlaszolják a víz útját
a. visszaduzzaszthatják a kisebb vízfolyásokat
b. vízügyi létesítmények rongálódása
üregásási tevékenység -› a gátba vájt hódalagút bedőlése
járművek károsodhatnak
balesetveszélyes
a hód ilyenkor inkább várat és gátat épít -› további vízügyi problémák
mezőgazdasági területeken történő kártétel
Megoldás a hódkárok enyhítésére
szigorú törvényi szabályozás védi:
1988 óta védett állat
eszmei értéke 50.000 Ft
vadászata, élőhelyének tönkretétele pedig egyaránt tilos.
december 9.: Első országos hódkonferencia - Magyar Természettudományi Múzeum – minden érintett részt vett (környezetvédő, gazdálkodó, lakosság)
egy évre felfüggesztenék a hód védett státuszát, és engedélyeznék, hogy a vadász hasznosítsa is a zsákmányát
ellenzők: van, ahol szükség van a hódra
hódszektorok kialakítása
felmérés -› hol mennyi hód fér el kényelmesen úgy, hogy ne zavarja vagy veszélyeztesse az embert
zónák kijelölése: ritkítandó, megóvandó vagy vadászható
A folyóvizek partszakaszainak 10-20 méteres környezetében nem érdemes mezőgazdasági tevékenységet folytatni.
folyóparti cserjés területek megőrzése -› nem a fákat döntené ki
a "hódgáton" átvezetett cső -› drága, nem mindenhol jelent megoldást
a fák körbehálózása -› irreálisan munkaigényes és költséges