Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Népesedési és nemzetiségi viszonyok alakulása - Coggle Diagram
Népesedési és nemzetiségi viszonyok alakulása
Etnikai viszonyok
a dualizmus alatt nőtt Magyarország népessége és a magyarság aránya is
nemzetiségek
horvát
ruszin
szerb
szlovák
német
egyéb
román
Nemzetiségi törvény
(1868)
a legliberálisabb Európában, de az egy politikai nemzet eszméje is erősen jelen van
a nemzetiségek nem fogadják el
területi autonómiát szeretnének
Magyarok és nemzetiségek
sérelmek
ellenőrzik az egyházaikat
betiltották egyleteiket, bezáratták iskoláikat
nem kapnak támogatást a kultúrájuk műveléséhez
a közigazgatásban nem tartják be az ígéreteket
1879-től
kötelező a magyar nyelv
1890-től
aktivizálódás
Románia és Szerbia támogatja a magyarországi testvéreiket
a nemzetiségi területek gazdaságilag gyorsan fejlődnek
szélesedő polgári, kisbirtokos réteg
1867-90:
passzivitás
elszakadási (szeparatista) törekvések
mivel nincs közös nevező, elmérgesedik a viszony
1892:
Memorandum-per
erdélyi románok memoranduma a sérelmeikről
Ferenc József nem fogadja el, a bizottságnak 1-5 év börtön
az 1868-as törvény fokozatos figyelmen kívül hagyása
nemzetiségi középiskolák bezárása
bevezetik a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákban (
1879-1907
: Lex Apponyi)
a nemzetiségek világi felsőoktatási intézményrendszerének kialakulását is akadályozták
1898:
Bánffy-kormány terve
minden községnek egy, a belügyminisztérium által meghatározott hivatalos nyelve lehet
az asszimiláció gyorsítására az oktatásban nyílt mód
1907:
új népiskolai törvény
Lex Apponyi
a 4. évfolyam végére jól kell tudnia magyarul a tanulóknak --> a magyar nagy óraszámban való tanítása, más tárgyak (pl. nemzetiségi nyelv) rovására
asszimiláció szorgalmazása
1907:
csernovai sortűz
szlovákiai templom felszentelése
a csendőrség belelőtt a tömegbe
Következmények
külföldön negatív kép alakul ki a magyar nemzetiségi politikáról
Seton-Watson: Faji problémák Magyarországon
(1908)
a magyarországi tapasztalatait írja le (negatív kép a magyarokról)
az I. világháború alatt a nemzetiségek megfogalmazzák elszakadási törekvéseiket
a háború előtt Tisza már hiába próbál meg egyezkedni a románokkal
Nemzetiségi arányok
a többnemzetiségű területek jellemzőek
a magyarok inkább a Kárpát-medence közepén, a nemzetiségek a peremterületeken vannak
nem egy nemzetiség által lakott terület
nő a magyarok aránya
a kivándorlóknak csak kevés része magyar
asszmiliáció
főleg a nagyvárosokban erőteljes
kb. 2 M fő elmagyarosodik
van természetes és erőszakos is
demográfiai robbanás: nagyobb természetes szaporodás a magyaroknál
Demográfiai robbanás és kivándorlás
pontos adatok (népszámlálás)
belső migráció
a városoknak ez túl nagy terhelés
falu --> város(főleg Budapest)
kivándorlás
a növekvő népességű kedvezőtlen területekről (Felvidék, Kárpátalja)
kb. 1,5 M fő (főleg USA)
részben enyhíti a bevándorlás
a gazdasági fejlődés mértéke eltérő --> a népességnövekedés is a fejlett területeken jelentkezik először
oka
jobb életkörülmények
fejlődő higiéniai és egészségügyi viszonyok
1880-1914:
harmadával nő a lakosság
1880.:
demográfiai robbanás
bevándorlás
100 E német és cseh szakmunkás
több 100 E, oroszok által üldözött zsidó Galíciából