Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
HE - Életmenet stratégiák - Coggle Diagram
HE - Életmenet stratégiák
Rövidtávú pillanatnyi döntések - ezek hogy állnak össze egy sorozattá, ami befolyásolja az egyed végleges fitnessét
Életmenet: minden, ami az élőlénnyel születésétől haláláig történik, az össze vele lefolyó történt, döntését
Fő kérdés: LRS: élettartam alatti szaporodási siker - egy mutató az élettertam sikerességét kimutatandó az állatnak
mennyire volt sikeres a szaporodásuk és az utódjaik mennyire voltak azok
tehát leginkább az utódok számával jön ki
LRS 2 főkomponense
jelenlegi szaporodási siker (megkezdett fészekalj)
jövőbeli szaporodási siker (adott utódok eleresztése után milyen lesz a siker)
egyik csak a másik kárára növelhető - csereviszony
szaporodási költségek
minél nagyobb utódot hoz világra az egyed, annál több energiát kell ráfordítania a szülésre! - vagy lehet pete, tojás, stb.
minél nagyobb, annál nagyobb költség
a párválasztás is energiaigényes
kisebb jelzést tud növeszteni az örvös légykapó, ha a fészekalj méretét a kutatók növelték
rosszabbak a szoptató nőstény esetén a túlélési esélyek
az utódgondozás is energia, attól függően, hogy mennyire intenzív ls hosszantartó.
pl. székilírék apa nemzés után továbbáll.
pl. peteőrzést végző békák súlya 20%-kal is csökkenhet.
Ezek csökkentik a jövőbeli szaporodás sikerét, azaz az LRS-t, az életbenmaradás sikerét.
az utódokat meg kell védeni a ragadozók elől
szaporodási költségek mérése
pl. császárpingvinek napi anyagcseréjük 40%-át a tojások gondozására frodítják kotlási időszakban
az egyedek nem ugyanolyanok! ezért az egyedekre különböző költségek és előnyök jönnek.
ezért nehéz kiszámolni a költségeket populációt vizsgálva, mert mindegyiknek más
egyedi optimalzáció
big house, big car analógia
kinek mire van lehetősége, akinek sok van, annak jut befektetnie a legjobbra. De a rossz kondícióban élő egyed egyikbe se tud befektetni. a csereviszonyt így nem lehet kimutatni!
pl. örvös légykapók növelik és csökkentik a fészakaljukat. a jó kondíciójú tojók túlélésére nem volt hatással a plusz vagy minusz, de a rosszaknak igen.
pl. az is számít, hogy vedlik vagy vonul-e a madár, mert ilyenkor tartalékolnia is kell a madárnak.
Plaszticitás
vannak öröklött viselkedések, de a populációs kontextus is azt, hogy milyen életmenet stratégiát választ az egyed!
interkciók sorozata vezet el arra, hogy mi lesz az adott egyed számára az életmenet stratégia
Példák a lehetséges életmenet stratégiákra:
R és K startégisták
pl. R: tengei élőlény (repülőhalak), rágcsálók,
K stratégisták: sok energia ráfordtása a kevés számú utódra
főleg emlősök, nagytestű élőlények,
lassabban fejlődnek, későbbi ivarérés
biztosabb túlésé
feketerigók esete: 1. éves korától 5-6 éves koráig él és szaporodik, átlagosan 4-5 tojás, 3-4 fészekalj/év.
királyalbatrosz: 15 éves korától ivarérett, hosszú élet jellemzi (30-35 év), de 2 évente 1 fiókát nevel. max 20 fióka.
kétéltűek: mikor alakuljon át az állat: a békák pl. vízben kezdik a lárvakort, kiszáradott vizekben nem maradhat, így fel kell nőnie. De állandó vizekben tovább növekedhet.
hamar alakuljon át, így hamarabb pározhat, vagy fejlődjön minél hosszabban, így minél nagyobb lehet, erősebb --> többet hódíthat.
ivarérettség és ivarérettség kori méret: ámbrás cenet 20 évesen elérik a méretüket, de ekkor még nem szaporodnak. Még 4-5 évet várnak, csak a hárem számít a világukban, így inkább tovább gyarapodnak testileg, majd 25 éves korukra kezdenek el háremet alakítani és őrizni.
madarak vonulása: mikor legyen a vedlés, mikor a vonulás?
némely egyed p. nem vonul el. pl. nagykócsag
akik hamar érkeznek a vonuló helyre, azoknak több idejük marad a szaporodásra és a feltöltődéssel
de túl hamar indulók elpusztulhatnak a hidegtől
humán:
ahol a női ivar felé eltolt a populáció: akkor a lányoknak hamarabb jön meg a mensese, azaz korábban ivaréretté válnak, reprodukciós előnyhöz jut az egyed --> nagyobb a verseny a fiúkért.