Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Mesefajták, műfaji jellemzők - Coggle Diagram
Mesefajták, műfaji jellemzők
Állatmesék
Szereplői állatok, ritkán növények és emberek
Az állatok az emberrel egyenrangú módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek anélkül, hogy a csoda érzetét keltenék
Életbölcsességek, erkölcsi igazságok szemlétetésére szolgálnak
Mindez enyhén humorosan történik
A komikus hatás sokszor a szereplők ellentétes jellegéből fakat
Alapja az állatok közötti rivalizálás
Ez igaz a háziállatokra, a vadállatokra és még az emberekre is egyaránt
Kedvelt állatok a róka, farkas, medve, kakas, sün, macska, kutya, ló, nyúl, egér, béka, oroszlán
A helyszínek és a szereplők leírása a mindennapi valósághoz köti a történeteket
Sokszor a történetben csak beszélnek, szót értenek egymással a szereplők
Nincs állandó jellemző szerkezetük
A tündérmeséknél rövidebb terjedelműek, szövegük főleg fordulatos párbeszédekből áll
Az állatmesék külön csoportjába tartoznak a fabulák
Egyszerű történeteket tartalmaznak
A cselekménysort tanulság zája legtöbbször
Benedek Elek - Kacor király
Bálint Ágnes - A Szitakötők Szigetén
Tündérmesék
Varázsmeseként és mágikus meseként is emlegetik
Népmesék között a leghosszabb terjedelmű
Legkedveltebb alakjai természetfölötti vagy emberfölötti tulajdonságokkal rendelkező lények, csodálatos segítőtársak, varázstárgyak
Gyakori velejárói a mesei helyszínek, bűvös számok
A hős ellenséggel találkozik útja során és nehéz probákat kell kiállnia
Végül megnősül, király lesz és saját országot kap
A főhős elhagyja otthonát, majd egy segítővel találkozik útja során, akitől valamiféle mágikus tárgyat kap
A kapott segítséggel megtalálja a keresett tárgyat
Vlagyimir Propp által hétszereplős meseként is ismerik
Ellenfél
Adományozó
Mátka
Útnak indító
Károkozó
Hős
Álhős
Vamalilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek
Gyakori bennük a mesekezdő és mesezáró formula
A mesei eszközök közül gyakoribe benne az ellentét, a túlzás, a hasonlat és az ismétlés
Wirth Ágnes - A bűbájos pékmester
Jacob Grimm, Wilhelm Grimm - A békakirály
Legendamesék
Nagy részük apokrif legendahagyományokra vezethető vissza
Átmenetet képeznek a mese, a legenda és olykor a monda, legenda közt
Elsősorban Krisztus személyével kapcsolatos eseményeket mutat be
Legtöbbje tréfás mese, de akadnak komolyabb hangvételű történetek is
Leggyakoribb cselekménytípusok...
Krisztus szállást kér valahol, a háziak hozzáállásától függően jutalmaz esetleg büntet
Krisztus és Szent Péter vándorlásai a földi világban, konfliktusaik az emberekkel
Krisztus igazságot szolgáltat, bebizonyítja igazát
A mindennapi élethez szükséges emberséget, megfontoltságot, találékonyságot pédázzák
Benedek Elek - Krisztus és a fösvény asszony
Benedek Elek - Krisztus és a madarak
Novellamesék
Más néven romantikus mesék, életmódszerű mesék
Leginkább a tündérmesékre hasonlítanak, azonban itt már a kalandok, utazások, szerelmi bonyadalmak alkotják a legfontosabb elemeket
A hősök gyakran hétköznapi emberek, ábrázolásmódjuk azonban stilizált és fantasztikus
A hősök okosságuk, szerencséjük, érzelmeik és sorsuk segítségével érik el a céljukat, nem pedig csoda révén
Nem tartalmaz csodás elemeket
Ha mégis előfordul benne akkor funkciója nem lesz
Mátyás király gyakran szerepel bennük
Alacsony társadalmi helyzetű, de okos szereplők kerülnek összetűzésbe gazdag, de ostoba karakterekkel
A felmerülő próbatételt ésszel vagy valamilyen csel formájában oldják meg
Benedek Elek - A nagyotmondó legény
Fésüs Éva - A palacsintás király
Rászedett ördögről szóló mesék
Központi témája, hogy hogyan jár túl az okos ember a nagy, veszedelmes, de ugyanakkor ostoba, buta lényeken
Ördög
Halál
Óriás
Sárkány
Humoros ábrázolás jellemzi
Céljuk a hallgató megnevettetése
A pórul járt szörnyek megjelenítésének köszönhetően elvesztik a félelmetességüket, titokzatosságukat
A bányás és az ördög
A királykisasszony meg a bolha
Tréfás mesék
Eredetét, témáját és formáját tekintve sokfélék lehetnek
Mulatságos és tanulságos kalandokból formál a mesemondó meglepő és furcsa történeteket
A tündérmesékkel ellentétben a valóságos világ összefüggéseit ábrázolja
A humor forrása sokszor a meseszövegekben felépített világ és a hétköznapi világ közötti órási eltérés
Szereplői sztereotipizált jellegűek
A komikus hős a történet alatt nem változik, nem fejlődik
Változása a humor csökkentéséhez vezetne
Hangulatuk nem mindig vidám, sokszor nevelő célzatot is tartalmaznak
Külön csoportba tartoznak a falucsúfolók
Nyika
Péter és Pál
Hazugságmesék
Rokon műfaj a tréfás mesékkel
Ironikus képtelenségekről szólnak
Velejárója a túlzás, a nagyítás és az önellentmondás
Gyakran egyes szám első személyében hangoznak el benne képtelen kalandok hosszú sorai
Bölcsödében nem ajánlottak
Mikor én a vásárra mentem
Ki álmodik szebbet?
Formulamesék
Szilárd szerkezeti felépítésük van
A formulamesék kategóiájába tartozik a...
Láncmese
Halmozó mese
Hangutánzó mese
Felelgetős mese
Mondókamese
Csalimese
Nyelvtörő
Közöttük találhatóak a legegyszerűbb, legrövidebb mesék
Bennük a hangzás, a lüktetés, az ismétlés gyönyörködteti a gyermeket
A folyamatos mondatszerű ismétlések biztonságérzetet nyújtanak a kicsiknek
A kivágott nagy fa
Egyszer volt egy ember