Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Motoros képességek fejlesztésének módszertana - Coggle Diagram

- - - - A tevékenység eredményességét meghatározó képességek szerint (Harsányi, 2000)
      - a részelemeket összekapcsoló képesség;
      - idő- és térbeli tájékozódó képesség;
      - differenciált mozgásérzékelés;
      - egyensúlyérzékelési képesség;
      - komplex reakcióképesség;
      - a szituációk változásaihoz való alkalmazkodás;
      - ritmusérzék, ritmusképesség.
      - mozgékonyság;
      - hajlékonyság-lazaság;
      - organizációs képesség;
      - időzítő érzék;
      - helyzetfelismerési és döntési képesség.
    - - A koordináltság működése alapján (Istvánfi, 2006)
        
        A mozgáskoordináció :
        
        azok a koordinációs képességek, amelyek egy adott mozgás - pontos végrehajtását,
        
        finom, ritmikus, harmonikus, esztétikus kivitelezését teszik lehetővé.
        
        Például: differenciált mozgásérzékelés, egyensúlyérzék, ritmusérzék, mozgásadaptációs és korrekciós képesség.
        
        A magatartás-koordináció:
        
        az állandóan változó környezethez történő alkalmazkodásunkat, viselkedésünket, cselekvéseink összességének eredményességét teszik lehetővé.
        
        Például: idő- és térbeli tájékozódó képesség, komplex reakcióképesség, szituációhoz való alkalmazkodási képesség, időzítő érzék és döntési képesség.
    - - Koordináltság a kölcsönhatás értelmezésében (energiaminimum-élménymaximum)(Nádori (1991)
      - hatékony mozgásvégrehajtás;
      - gazdaságos, csiszolt mozgás;
      - eredményes cselekvéstanulás;
      - biztonság, kedvező mozgásélmény.
- - - - Mozgástanulás
      - A környezeti körülmények hatására létrejövő
      - viselkedésváltozás (cselekvés), amely
      - gyakorlás révén
      - az egyéni tapasztalás hatására jön létre.
      - Új mozgásismerethez „mozgáskészség” jutunk el, illetve
      - a korábban szerzett mozgásismeretünket (magatartásformát) magasabb színvonalra emeljük.
      - A mozgástanulás képessége alapvetően egy komplex cselekvési folyamat elsajátításának idejével mérhető.
    - - KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK SZABÁLYOZÓ RENDSZEREI (Ogonovszky, 2009)
        
        1.1. Tájékozódó szabályozás
        
        információfelvétel, -feldolgozás és -tárolás
        
        1.2. Érzékelés
        
        Az érzékelés közvetlenül az érzékszervekhez kapcsolódik, melynek során a külvilágból érkező ingereket (látás-fényinger,
        hallás-hanginger, tapintás-nyomásinger stb.) adekvát módon érzékeli egy receptorsejt, és elektromos jellé alakítja át.
        
        Az érzékszervek csak azokat az ingereket tudják felfogni, azokra érzékenyek amelyek:
        
        − megfelelő erősségűek;
        
        − megfelelő ideig hatnak;
        
        − minőségileg megfelelnek az érzékszervnek.
        
        a) Látás
        
        b) Hallás
        
        c) Egyensúlyozás (vesztibuláris érzéklet)
        
        test helyzetének és mozgásának érzékelése
        
        Speciális szerv a belső fülben: vesztibulum
        
        Statikus egyensúlyérzékelés
        
        (a fej térbeli helyzetének változása)
        
        Dinamikus egyensúlyérzékelés
        
        (a fej elmozdulását)
        
        d) Bőrérzékletek
        
        nyomás
        
        hő
        
        fájdalom
        
        e) Helyzet-, mozgásérzékelés (propriorecepció)
        
        A proprioreceptorok a végtagok, a törzs és a fej testhez viszonyított helyzetének és mozgásának az érzékelésére szolgál.
        
        Receptorai: az izmokban, az inakban, izombőnyékben, ízületi tokokban, szalagokban és a csonthártyában.
- - - - 1.3. Észlelés (percepció):
        
        Lokalizáció: a személyek és tárgyak helyének meghatározása, a környezetünkben való tájékozódás eszköze.
        
        A személyek, tárgyak elkülönítése a hátterüktől és
        
        egymástól.
        
        Helyzetük meghatározása a háromdimenziós térben, (tőlünk való távolsága és mozgása).
        
        Felismerés: a személyek, tárgyak azonosítása, minőségének meghatározása.
        
        A korai szakaszban általában a tárgy vonásai alapján, a késői szakaszban a tárgy leírását az emlékezetben tárolt alakleírásokkal vetjük össze és találjuk meg a leginkább megegyezőt.
        
        A szelektív figyelem: az egyes ingereket további feldolgozásra választunk ki, másokat viszont figyelmen kívül hagyunk.
      - A mozgásos tevékenység során az alábbi információforrások tudatosulását kell kiemelni
        
        látás,
        
        hallás,
        
        egyensúlyozás,
        
        tapintás,
        
        kinesztézis (az egyén saját maga által végrehajtott mozgásának tudatos feldolgozásából származó információk)
        
        szóbeli információk
      - 1.4. Ösztönző szabályozás
        
        (mozgósító, serkentő és gátló folyamatok)
        
        a) Pozitív ösztönző-szabályozó tényezők:
        
        − mozgásszükséglet;
        
        − konkrét sportággal kapcsolatos vágy, törekvés, érdeklődés;
        
        − társas attitűdök (beállítódás az oktató, társak, ellenfelek stb. irányában);
        
        − rajtkészség;
        
        − a döntésben megnyilvánuló határozottság;
        
        − az önértékelés jellege, mértéke;
        
        − a személyiség életvezetésébe beépült eszmék (sport, életmód, egészség).
      - b) Negatív, ellenszabályozó tényezők:
        
        − különböző szintű fiziológiai gátlások;
        
        − érzelmi gátlások (félelem, szorongás, fóbia stb.);
        
        − rajtláz, rajtapátia;
        
        − önfegyelem;
        
        − helytelen életmódbeli szokások.
        
        c) Az előző tényezők hatását erősítő vagy gyengítő tényezők:
        
        − külső környezeti hatások (helyszín, időpont, személyek stb.);
        
        − szociális helyzet (szűkebb, tágabb személyi kapcsolatok, anyagi és tárgyi lehetőségek stb.);
        
        − aktuális egészségi állapot, pillanatnyi hangulat.
      - 1.6. Végrehajtó szabályozás
        
        A pszichomotoros koordináció és az energetikai folyamatok megszervezése után a kiválasztott cselekvésprogram a végrehajtó szabályozás kontrolján keresztül elindul a célszervekhez (vázizomzat, mirigyek) és megtörténik a kiválasztott program végrehajtása.
        
        Elemei:
        
        − Értelmi – motoros képességek és készségek.
        
        − Akarati kitartás jellege és mértéke, állóképesség.
        
        − Éberségi szint.
        
        − Stressz-, kudarc- és monotónia tűrés.
        
        − Igényszint
      - 1.5. Szervező szabályozás
        
        A mozgósító, serkentő és gátló folyamatok lefutása után kezdődik el a pszichomotoros koordináció és az energetikai folyamatok szabályozása.
        
        A cselekvési program kidolgozása során az értelmi és érzelmi működések kerülnek előtérbe.
        
        − A múlt emléknyomainak felidézése, azok jelenhez történő illesztése a központi idegrendszerben tárolt mozgásminták alapján.
        
        − A mozgáselképzelés becslésen alapuló megtervezése.
        
        − Önismeret, kockázatvállalás
        
        − A gondolkodást átszövő érzelmi folyamat és az erkölcsi kritika.
        
        − Mozgásintelligencia.
        
        − Döntési kényszer, a lehetséges válaszok egyre redukálása.
      - 1.7. Ellenőrző, visszajelző szabályozás
        
        Az idegrendszerünk folyamatosan felügyeli, összehasonlítja és visszajelzi a kell (tervezett) illetve a van (végrehajtott) koordinációs értékeket.
        
        Ha a két adat eltér egymástól, akkor a szervezet korrekciós impulzusokat továbbít a célszervekhez.
        
        Visszajelzés (feed back)
        
        Válasz feed back: a rendszer a perifériáról befutó visszajelzésekre, folyamatokra és információkra épül.
        
        Belső feed back: a központi idegrendszeri struktúrákban szerveződő, abból kiinduló mozgástervekhez, mintákhoz, programokhoz kötődik
        
        (a lehetséges megoldási változatok kiválasztása, illetve a
        
        kiválasztottnak a helyzethez adaptálása).
- - - - II. KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK
        
        Az eredményes mozgásvégrehajtás fizikai feltételei.
        
        Azok a motoros tulajdonságok, amelyek egymással és a
        
        koordinációs képességekkel szoros összefüggésben a mozgásos cselekvés gyorsasági, erőbeli, állóképességi, hajlékonysági és izomlazasági feltételeit teremtik meg (Harsányi, 2000).
        
        − erő
        
        − gyorsaság
        
        − állóképesség
        
        − hajlékonyság
        
        − rugalmasság
      - A hajlékonyság-lazaságot meghatározó tényezők
        
        − ízület szerkezete, „olajozottsága”,
        
        − izomzat tömege,
        
        − szalagok rugalmassága,
        
        − inak, porcok, izmok és a bőr,
        
        − kor és nem,
        
        − testfelépítés és alkat,
        
        − edzettség,
        
        − tapasztalat,
        
        − fáradtság,
        
        − hőmérséklet,
        
        − pszichikai állapot,
        
        − napszak (reggel 9–11-ig és délután 15–18-ig a legjobb, alvási szakasz határán alegrosszabb),
        
        − sajátos ellazulási készség,
        
        − védőreflex okozta izomrövidülés,
        
        − anyagcseretermékek jelenlétének szintje (minél több a tejsav, annál merevebb),
        
        − mozgástechnika szintje.