Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Ókori római művészet - Coggle Diagram
Ókori római művészet
Építészet
Számos technikai és formai újítást vezettek be (boltív, dongaboltozat, keresztboltozat, kupola, beton, égetett tégla tömeges alkalmazása).
Új épület típusok alakultak ki (diadalív, bazilika, amphiteatrum) illetve a régieket tökéletesítették (szilárd burkolatú utak, közfürdők, vízvezetékek, szennyvízcsatornák).
-
-
A lakosság szórakoztatásáról amphiteatrumok, cirkuszok, színházak és fürdők gondoskodtak.
Színház részei: félkövér alakú orkhesztra (színpad), több emeletes szkéné (díszlet) ami díszes homlokzatú és a nézőtér falával azonos magasságú volt, az előtte emelt színpadon játszottak
Amphiteatrum: föld illetve kő padsorokkal övezett eliptikus szabad tér, gladiátor-és állatviadalok, sportolás színhelye. A legnagyobb és máig leghíresebb amphiteatrum a Colosseum.
Cirkusz: kocsiversenyek, szárazföldi és tengeri harcjátékok bemutatására szolgáltak, tulajdonképpen az amphiteatrumok szerkezetéből indultak ki. Pl: Circus Maximus
Basilika: nagy csarnok, amely a vásárcsarnok és törvényszék céljait egyesíti. Legtöbbször háromhajós, a főhajó magasabb és a mellékhajók fölé emelkedő falaiban vannak az ablakok. A főhajók végén félköríves lezárás, úgynevezett apszis van.
Szobrászat
A valósághoz ragaszkodó, az igazat a szépnél fontosabbnak tartó római felfogás eltér az idealizáló görög felfogástól.
A köztársaság korának római arcképszobrászata egyszerű külsőségekkel a természeti hasonlóságot szinte hihetetlen jellemzővel párosította.
Míg a görög szobrászok a belső, szellemi tulajdonságokból vezették le az arcvonásokat, addig a rómaiak a külső vonásokból engedtek következtetni a belsőre.
Festészet
A római festészet témái portrék, életképek, csatajelenetek, növények és táj-ábrázolása. Festményeiket leginkább lakóházak, paloták falainak díszítése céljából készítették.
Térbeliség érzékeltetése: árnyékok és fények, jelölik a plaszticitást, a mélységbe ferde vonalak vezetnek, de a párhuzamosok még nem összetartóak, a tér rétegeződésének felel meg az egyre halványodó színezés.
A festészet melett a mozaikkészítést is kimagasló színvonalon művelték. Sok padló és falmozaik készült Rómában, de épségben csak Pompeii-ben és Herculaneumban maradtak ránk.
A római művészetre leginkább a görög kultúra hatott, de jelentős hatást gyakorolt rá a térség őslakóinak leginkább az etruszkoknak az építő technikája és szobrászata is
A római jellem erősen eltér a görögtől. Jellemzői a gyakorlatiasság, a katonás egyszerűség és szigor, a durvább ízlés, a takarékosság, a fényűzés és pompa kerülése.
A római kultúra egyik alapja a vallás. Az ősi itáliai népek és az etruskok isteneit vették át melyek később azonosultak a görög istenekkel.
Az irodalomban leginkább elterjedt prózai műfajok a történetírás, tudományos értekezés és a retorika. A római történetírás atya Livius aki a Julius Caesar hadjáratait írta le. Egyik legnagyobb szónok Cicero volt. A római kultúra aranykora Augustus idején volt.