Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A mesemondás forgatókönyve hétköznapi kommunikációs helyzetben - Coggle…
A mesemondás forgatókönyve hétköznapi kommunikációs helyzetben
Mesemondás gyakorlata, hagyományos formája eltűnőben van
mesekutatás nem szűnt meg
Szöveg – elbeszélő személyének, elbeszélés módjának egymással kapcsolatban álló egysége
Kontextus hangsúlyozása leértékeli a textust?
szöveg élesen elkülönül a környezettől
Alkalom
a „hosszú történetek” előadása különleges előadót és különleges alkalmat kívánt
hagyományos mesemondói alkalmak – fonó, iparosnál összegyűlve, katonaság, kórház
Ortutay Gyula 1953 Lacza Mihály meséinek gyűjtése
gyűjtések néha tartalmazzák a szöveg elhangzása előtti és utáni beszélgetéseket, de csak ha a mesére vonatkoznak
tündérmesék többszörös filteren való átszűrése, kiválogatása, általuk kialakított sorrendbe szerkesztése
kéziratot érdemes vizsgálni – mesék sorrendje megállapíthatók belőlük
egységek: tündérmesék, legendamesék, novellamesék, hazugságmese, eredetmagyarázó monda, történeti monda, tréfa, anekdoták, hiedelemmondák, állatmesék
nem mindig írta fel a mesemondás dátumait, sorszámozva vannak a szövegek
kézirat csak a mesékre vonatkozó kérdés – feleletet tartalmazza
kitől tanulta a mesét?
mit gondol róla, valóban megtörténtek- e a dolgok?
pihenés: rövid elbeszélések, oldó hatású tréfák, hiedelemmondák a világértelmezésre
ahogy fogyott a repertoár úgy szaporodtak meg a rövid történetek, elbeszélések
Mesék sorrendje
szakaszonként ismétlődő hullámvonal, terjedelem változásából áll
bonyolult szerkezettől az egyszerű felé hajlik, fantasztikus a reális felé közeledik
először a legjobban sikerült mesét mondja el
bemutatkozásként, meg akart felelni az elvárásnak
fontos, melyik identitását akarja kifejezni
milyen tény/tulajdonság tudomásra hozásával akarja magát kiemelni a többségből, bemutatni képességeit
önként választott bemutatkozási rítus
második is tökéletes, ponyváról megismert történet népmesei motívumokkal népmesévé szerkesztett, alakított változat
Mesemondásnak üzenete volt
szövegek kiválasztása is hordoz üzenetet
először elmondottak a két fél kapcsolatának megalapozása, mesemondó identitásának meghatározását szolgálja
Lejegyzés módja
Mesék emlékezetből történő lejegyzése, nem gyűjtőként volt jelen, hanem a hallgatóság részeként
Gyűjtőként van jelen: gyűjtéskor a mesélő tudatában van annak, hogy szavait valaki kívülről figyeli
Előadás módja
környezet befolyásolja
közönség nélkül, felvételre precíz, de száraz
közönség előtt már életteli, részletező, eleven előadással
Régi és új gyűjtések
sz. végi gyűjtések: ezen szakasz hosszabb, egyéb folklórműfajok is megjelennek
régi gyűjtések: ereszkedő ágat rövid prózai narratívok alkotják
Előadás vége
hétköznapi kommunikáció, kötetlen beszálgetés