Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
VI. A KÖZÉPKOR IRODALMA, image, image, image, image, image, image, image,…
VI. A KÖZÉPKOR IRODALMA
Középkori egyházi irodalom
BEVEZETŐ
A középkori európai ember gondolkodásmódját alapvetően meghatározta a kereszténység.
Szent Ágoston: Vallomások
A kor legnagyobb tekintélyű gondolkodója, Aurelius Augustinus (354–430) az észak-afrikai Tagastéban született.Leghíresebb műve a Vallomások (Confessiones). Ez az Istent megszólító könyv Ágoston saját élettörténetének elbeszélését
Himnuszköltészet
A késő középkor és az egész egyháztörténet egyik legnagyobb hatású szentje Assisi Szent Ferenc (1182–1226).Szent Ferenc legismertebb műve a Naphimnusz, amely a legrégebbi olasz nyelvű szöveg: egy 1250 körül írt kódexben maradt fenn.
A planctus és a legenda
A planctus középkori siratóének vagy gyászdal. Ennek leghíresebb példája Jacopone da Todi (1230 k. – 1306) latin nyelvű költeménye, a Stabat mater.
A középkor
BEVEZETŐ
A középkori kultúra sokféle módon él tovább a mai napig. Ma is léteznek középkori alapítású szerzetesrendek
Egyházi és világi kultúra
Kezdetét a történettudomány általában a Nyugatrómai Birodalom bukásához (476), végét pedig Amerika felfedezéséhez (1492) köti.
Sötét-e a középkor?
A reneszánsz művészei önmagukat az antik kultúra folytatóinak, újjáélesztőinek tekintették. A reneszánsz újjászületés tehát elképzelhetetlen a középkor kultúrája nélkül.
Ómagyar Mária-siralom, az első magyar vers
BEVEZETŐ
Az első magyar vers címével Jézus anyjára, Máriára utalunk.
A Leuveni kódex
Az Ómagyar Mária-siralom az első magyar nyelven fennmaradt vers. A Halotti beszédhez hasonlóan ez is fordítás
Legendák
A legendák („olvasandó dolgok”) a középkori, egyházi epikus vagy verses műfajként Krisztus, Szűz Mária, illetve a szentek életének egy-egy csodás eseményét dolgozzák fel.
Az Ómagyar Mária-siralom
A vers műfaja planctus. Témája Szűz Mária fájdalma Jézus megkínzása és kereszthalála láttán.Az Ómagyar Mária-siralom poétikai, költészettani megformáltsága a korabeli magyar nyelvű líra fejlettségéről tesz tanúbizonyságot.
Halotti beszéd és könyörgés
BEVEZETŐ
Ebben a leckében egyebek mellett a legrégebbi magyar nyelvű szöveggel, a Halotti beszéd és könyörgéssel foglalkozunk. Még ha nem is értünk minden egyes szót, azért egészen jól elboldogulunk az ómagyar nyelvvel.
Magyarországi latin nyelvű irodalom
A magyar nyelv első emlékei a 11. századból származnak. A 12. század végéig csupán szórványemlékek, azaz idegen nyelvű szövegben található magyar szavak, kifejezések adnak hírt nyelvünk állapotáról.
Az első fennmaradt szövegemlék
A Halotti beszéd és könyörgés a magyar nyelv (sőt a teljes uráli nyelvcsalád) első fennmaradt szövegemléke, 1195 körül keletkezett. A Halotti beszéd és könyörgés egy latin temetési prédikáció szabad fordítása.
Az Ómagyar Mária-siralom elemzése
BEVEZETŐ
Nemcsak nyelvünk legrégibb írásos lírai emléke, hanem olyan költői remekmű, amely a magyar költészetben még évszázadokon át páratlan stilisztikai színvonalat képvisel.
Hagyomány és újítás (?)
Az Ómagyar Mária-siralom témája – Mária fájdalma Jézus szenvedése láttán – igen elterjedt volt a középkor második felének vallásos költészetében; számos latin változata és több száz népnyelvű feldolgozása is ismert.
Helyzetdal és drámaiság
Az Ómagyar Mária-siralom nem visszatekintő nézőpontból, a hívek szemszögéből idézi fel a passiótörténet eseményeit. Sokkal személyesebb ennél: lírai beszélője maga Mária
Nyelv és stílus
A költemény stilisztikai-retorikai gazdagsága már első modern olvasóit is megdöbbentette: „Vers (…) pedig a javából” – írta róla Horváth János alig egy évtizeddel a felfedezése után.
Szövegkritikai problémák
Az Ómagyar Mária-siralom kutatói a Leuveni kódexben fennmaradt szöveg hibái alapján arra a következtetésre jutottak, hogy másolatról van szó.
A lovagi epika
BEVEZETŐ
A történetírás királyi udvarokhoz és dinasztiákhoz kötődő írásos szövegvilág. A geszták és a krónikák mögött többnyire valamilyen konkrét megbízatás állt.
Anonymus: Gesta Hungarorum
A középkori magyar kultúrában a magyar nép eredete, honfoglalásának eseményei, kalandozásai és hőstettei évszázadokon át szájhagyomány útján örökítődtek át nemzedékről nemzedékre.
Lovageposzok, lovagregények
A 11. századra az egyházi irodalom mellett kialakult az udvari kultúra irodalma, a lovagi líra és epika. A középkori lovagok a földesúr szolgálatára, a nők, a szegények és a keresztény hit védelmére fogadalmat tett katonák voltak.
Kálti Márk: Képes Krónika
Kálti Márk Képes Krónikája szintén a hun–magyar rokonság elképzelését vallja. A geszta szövege gazdagon díszített kódexben maradt fenn.
A lovagi líra
BEVEZETŐ
Természetesen a középkori embert sem csak a vallás érdekelte, akkoriban is születtek világi tárgyú írásművek. Ebben a leckében ezekkel foglalkozunk: harcias buzdító énekekkel, szerelmes lírával és a középkori diákok mulatságos verseivel, amelyek nagyon is világi témákról szóltak.
Walther von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán...
A lovagi líra középpontjában a szerelem áll. A lovag szerelmes költeményekkel hódol az imádott, előkelő származású, elérhetetlen asszony előtt. A Dél-Franciaországban használatos provanszál nyelven verselő lovagi költőket trubadúroknak, míg a német nyelvűeket Minnesängereknek nevezzük.
Ó, jaj, hogy eltűnt minden…
Walther von der Vogelweide Ó, jaj, hogy eltűnt minden… kezdetű idő- és értékszembesítő elégiájában az öregkor kiüresedettségének és a gyermekkor értékeinek kontrasztjáról olvashatunk. A versbeszélőt a múló idő döbbenti rá, hogy a múlt kincsei már nincsenek sehol.
Dante Alighieri
BEVEZETŐ
Ha megkérdezed az olaszokat, ki a legfontosabb költőjük, minden bizonnyal azt válaszolják: Dante. Ma is nagyon népszerű Olaszországban.
Dante élete
Dante Alighieri (1265–1321) a középkor egyetemes jelentőségű költője, az itáliai irodalom legnagyobb alakja.
A középkor enciklopédiája
Dante monumentális, több mint tíz éven át készült fő műve eredetileg pusztán a Színjáték (Commedia) címet kapta (mert a középkorban minden balszerencsés kezdetű, de szerencsés végkimenetelű művet így neveztek).
Az utazástoposz szimbolikus jelenségei
Az Isteni színjáték témája Dante túlvilági utazása. A történet kitüntetett időpontban, „Az emberélet útjának felén” kezdődik.Az utazás a legősibb toposzok egyike.
A hármas szám
Az Isteni színjáték kompozíciójában kiemelt szerep jut a hármas számnak. Dante túlvilági utazásának három állomása van, a Pokol, a Paradicsom és a Purgatórium.
Az Isteni színjáték – A Pokol
BEVEZETŐ
Dante Poklának felépítése, leírása a keresztény elképzelést követi, de a görög mitológiai alvilág szereplői és helyszínei is szerepelnek, itt van Kharon, az alvilági révész, és az alvilág folyói: a Sztüx, a Phlegethon és az Akheron.
A Pokol felépítése
Az Isteni színjáték leggyakrabban idézett része a Pokol. Egy szűkülő tölcsérre hasonlít, amelyben a különböző bűnösök a vétkeik súlya szerint egyre lejjebb helyezkednek el. A Pokol beosztása a bűnök súlyának keresztény megítélését tükrözi.
Paolo és Francesca története
A Pokol köreiben több olyan személy is megjelenik, aki a középkori keresztény felfogás szerint bűnösnek számít, de Dante mégsem tekinti igazán vétkesnek.
Találkozás Odüsszeusszal
Dante a VIII. kör 8. bugyrában, a rossz, hamis tanácsadók között találkozott Odüsszeusszal. Feltűnő, hogy a költő meg sem említi Odüsszeusz bűnét (a trójai csalást), hanem elsősorban a világot megismerni vágyó hőst látja benne. Szinte esdekelve kéri kísérőjét, engedje meg, hogy beszélhessen vele.
Vágánsköltészet
BEVEZETŐ
Ebben a leckében az európai irodalom nagy lázadóiról, a vágánsokról fogsz tanulni. Ezek a latin nyelven író, tanult, de kicsapongó életű költők az emberlét legfőbb földi örömeit énekelték meg verseikben.
Vágánsköltészet
A 12–13. században élte virágkorát az ún. vágánsköltészet, mely a középkori vándordiákok, a vágánsok lázadó, világi költészetét jelentette.Verseiket latin nyelven írták, és bennük a fennálló társadalmi rend ellen lázadtak.
Villon élete
François Villon (1431–1463?) szegény párizsi családban született. Apja korai halála után egy jómódú pap vállalta nevelésének költségeit. A párizsi Sorbonne-on tanult.
A költőlegenda
Életművét a középkorhoz köti, hogy versei a vágánsköltészet folytatásának tekinthetők, lírájának személyessége, a szerző egyéniségének hangsúlyos jelenléte, ami az akrosztikon (névrejtés) jelenségében is megmutatkozik, viszont már reneszánsz vonás.
François Villon: A Nagy Testamentum
BEVEZETŐ
Végrendeletet azért írunk, hogy még életünkben gondoskodni tudjunk azokról, akiket a halálunk után már sehogyan sem tudunk segíteni.
Önvallomásos lírai önéletrajz
Fő műve, az életével számot vető Nagy Testamentum, 1461-ben íródott. A mű 173 nyolcsoros strófából, tizenöt balladából, egy panaszból, egy rondóból, egy tanításból, egy dalból és egy sírfeliratból áll.
Gyász-irat, melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták
A műfajmegjelölő cím valós, életrajzi ihletettségű keletkezési hátteret mutat: a lírai én a saját és társai nyilvános kivégzésére készülve fogalmazza meg könyörgéseit.a versbeszélő Jézushoz mint legfőbb közbenjáróhoz fordul. Ez a hit és az isteni kegyelemben való feltétlen bizakodás köti Villont igazán a középkor gondolkodásmódjához és alkotóihoz.
A Jó tanítás balladája a rossz életűeknek
A vers lírai alanya teljes őszinteséggel fordul a mindenkori olvasóhoz. Villon keserű tapasztalata, hogy az emberi életet a testiség és a mámor vágyai irányítják.
Forrás:
https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_9_nat2020/
Heinrich Natter: Walther von der Vogelweide-emlékmű Bolzanóban (1899)
Ligeti Miklós: Anonymus (1903)
Rogier van der Weyden: Levétel a keresztről (1438)
Willem Vrelant: Halotti mise (1460 körül)
Philippe de Champaigne: Szent Ágoston (1645 körül)
Gulácsy Lajos: Paolo és Francesca (1903)
Marius van Beek: François Villon szobra Utrechtben (1964)
Ifj. Hans Holbein: A grófnő (A Haláltánc sorozatból, 1526)
