Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődésének eltérései: - Coggle…
A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődésének eltérései:
A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődésének atipikus sajátosságai több okból is nehezen rendszerezhetőek:
ok: a tanulási akadályozottság megbízható módon csak az iskoláskor kezdete körül diagnosztizálható
ok: rendkívül variábilis a tanulási akadályozottság esetén megjelenő sajátosságok köre, ezek igencsak változatos formáit hozhatják létre a problémáknak, eltéréseknek, atipikus jelenségeknek, folyamatoknak
Az organikus okok mellett figyelmet kell fordítanunk a szociális, a személyes és az iskolai okokra is, melyek hátterében állhatnak a tanulásban akadályozott gyermek motoros képességei atipikus fejlődésének, működésének, funkciózavarának.
Englbrecht és Weigert (1996) az okok szövevényes együtthatását jól bemutató ábrája.
A tanulási akadályozottság általában különböző képességek fejlődésének lelassulásában, zavarában mutatkozik meg.
Kognitív képességek területén: vizuális és auditív észlelési folyamatok, figyelem, rövid- és hosszú távú emlékezés, problémalátás és -megoldás, logikai műveletek, koncentráció hibái és hiányosságai jellemzőek.
Motoros és orientációs képességek területén: az izomtónus, egyensúlytartás, finom- és nagymozgások, térbeli és időbeli tájékozódás hibái és hiányosságai jellemzőek.
Kommunikációs képességek területén: a szókincs, a beszédértés, a szóbeli-írásbeli közlés, a szövegalkotás, a metakommunikáció, a grammatikai szerkezetek, az önkifejezés hibái és hiányosságai jelentkezhetnek.
Egyensúlyi észlelés problémái:Bizonytalan működés
Például: a gyermek bizonytalan a nehézségi erő észlelésében, nem szívesen áll fel kis magaslatokra (pl. a homokozó pereme, járdaszegély), bizonytalan a lépcsőn járás (abban az életkorban amikor a tipikus fejlődésmenet szerint a lépcsőn járás már biztos, kialakult mozgást jelent)
Túlműködés
Például: gyorsuló vagy tartós, egyenletes mozgás közben azonnal elszédül, körhintázni nem tud, mert azonnal elszédül, kerüli a hintázást, hárítja a ringatást
Alulműködés (a háttérben a túl kevés ingerülettovábbítódás áll)
Például: nem érez veszélyt mozgás közben, egyáltalán nem szédül forgás közben, gyakran történik vele baleset
A taktilis észlelés esetében két nagyobb problémakört különítünk el:
Túlműködés
Például: a gyermek a taktilis ingereket erősen hárítja, kellemetlennek érzi a taktilis ingereket (pl. érintés, simogatás)
Alulműködés (a problémákat a túl kevés, taktilis észlelésből származó ingerület továbbítódása jelenti)
Például: az ingerekkel szemben ingerkereső viselkedés tapasztalható, a taktilis távolságtartás hiánya jellemzi (pl. mindent megragad, simogat, ölel, fog)
Mindkét esetben a háttérben az ingerület továbbításának zavarai állhatnak.
A kinesztetikus észlelésben a kutatók három főbb problémakört jelenítenek meg:
A saját test észlelésének hiányosságai
a gyermek saját magára, saját testére vonatkozó észlelése gyenge
fokozottabb ingeradás szükségeltetik a szokásos eredmény eléréséhez
erősen kell őt megfogni
ő is erősen fog meg mást, másokat (tárgyakat és személyeket egyará
Nagymozgások problémái: A testtartási, állási és egyensúlyi reakciók zavarai:
a megváltozott mozgás- vagy egyensúlyi helyzetre adható kompenzációs válaszreakciók nem vagy alig jelennek meg
Rosszul integrált reflexek köre:
előfordul, hogy az újszülöttkori reflexek nem integrálódtak megfelelően, így az összetettebb mozgásformák fejlődésében zavar keletkezik
Finommotorika problémái:Az ujjak, a kéz és a kar izmai
gyakorta tapasztalható eltérése a remegés
az izmok görcsössége, az ezekből eredő bizonytalan manipulációs tevékenység
a gyenge, hipotón izomzat következtében gyenge koordináció
A szájkörnyéki izmok
nehezített funkcionális működése artikulációs nehézségeket hozhat létre
észlelhető a nyelv ügyetlenségében
nehezített lehet a fújás, fütyülés kivitelezése
A szemkörnyéki izmok
problémák főként a fixálás, a követő mozgás vagy a váltás folyamatának zavaraiban nyilvánulnak meg
1.A testséma fejlődésének hiányosságai
elégtelen testtudat
bizonytalanság a testfelépítés, a testfogalom körül
az emberrajzban gyakran feltűnő eltérés tapasztalható
2.A saját testen való tájékozódás gyengesége
saját testrészeinek megmutatása, megnevezése terén tapasztalható problémák
3.A laterális dominancia kialakulatlansága
még nem egyértelmű, hogy a gyermek a jobb vagy a bal kezét/ használja-e inkább
érzékszervek esetében is lehet jelentősége a kialakult dominanciának
4.A bilaterális motoros koordináció gyengesége
a két testfél közötti mozgásos összehangoltságban jelentkező nehézségek
a végtagok rosszul koordinált együttműködése
ritmikus mozgások utánzása nehezített
5.A testközépvonal keresztezésének zavara,
a test középvonalának átlépését igyekszik a gyermek elkerülni
gyakran figyelhető meg, hogy jobb oldalon jobb kézzel, baloldalon bal kézzel manipulál/rajzol
máskor ülés közben testhelyzete oldalra fordított, így kerüli el a középvonalon való átnyúlást
Cselekvéstervezés és irányítás problémái:
Buday (2010) a korábbi kutatások alapján vizsgálatokat végzett; a mozgásrendellenességek kapcsán megállapította:
A leggyakoribb a gerincoszlop elváltozásai (75%)
Gyakori az alsó végtag elváltozása is (39%); többszörös elváltozás 25 %-nál megtalálható
A lapocka elváltozása szintén gyakori (59%)
A fiúk-lányok egyformán érintettek
Néhány kutatás a tanulásban akadályozott tanulók mozgásjellemzőinek vizsgálatával kapcsolatban:
Rácz-F. Földi-Barthel (2012): a beszédfejlődésben mutatkozó atipikus jelenségek és a mozgásfejlődés közötti kapcsolat vizsgálata
Dominancia vizsgálat: a fül, szem, kéz, láb egy oldalon való preferálása feltételezi a két agyfélteke összehangolt működését. normál beszédfejlődésű gyerekek 40%-a kialakult dominanciával rendelkezik, addig a beszédfejlődésben elmaradt csoportnak hasonló arányban (39%) kialakulatlan a dominanciája
A felső és alsó végtag mozgásának összehangolása a normál beszédfejlődésű gyerekek 42%-ának esett nehezére, ezzel szemben a beszédfejlődésben megkésett gyerekek több mint felének (60%) volt nehéz feladatokat végrehajtani
A mozgáskoordináció fejlesztése együtt jár a tanulási képességek fejlődésével.
A vizsgálati eredmények jelzik, hogy minden mozgásproblémás gyerek figyelmi, tanulási és szociális téren veszélyeztetett.
A tanulási akadályozottság esetén a mozgásfejlődési sajátosságok nehezen rendszerezhetők. Oka: A tanulási akadályozottság viszonylag késői diagnosztizálhatósága, a rendkívül heterogén oki háttér következtében nagy variabilitást mutató jellemzők
A tanak gyermekeknél az észlelés területén a leggyakoribb mozgással kapcsolatban megemlíthető probléma az egyensúlyi (vesztibuláris) és a taktilis-kinesztetikus észlelés területe
A motoros kivitelezés területén az izomtónus, a nagymozgások, a finommozgások valamint a cselekvéstervezés és -irányítás területén jelennek meg leggyakrabban mozgásproblémák
A kutatások rámutatnak arra, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek körében igen magasnak mondható a társuló problémák aránya, így ezek között a mozgásszervi elváltozások aránya is.
Az enyhébb fokú érzékszervi eltérések is gyakoriak, amelyeket azonban gyakran nem korrigálnak, nem is észlelnek a gyermekek környezetében.
Összefoglalás: