Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A terhelés alapkérdései: - Coggle Diagram
A terhelés alapkérdései:
A terhelés összetevői azok, amelyek segítségével szabályozható a gyermekek szervezetének az igénybevétele.
A gyakorlatanyagot és annak valamennyi terhelési összetevőjét (külső terhelés) a gyermekek életkori sajátosságainak, fizikai felkészültségének és egyéb módszertani szempontok figyelembevételével kell kiválasztani.
Az intenzitás és a terjedelem a két alapvető összetevő, melyek hatását a terhelés finom szabályozásában az ingersűrűség és időtartam célszerű változtatásával tovább optimalizálhatjuk.
-
-
- a lefutott, leúszott stb. távolságok összege;
-
- a foglalkozáson alkalmazott gyakorlatok ismétlésszáma;
- a foglalkozás hasznos terhelésének összes ideje.
-
- a lefutott, leúszott stb. távolságok összege;
-
- a foglalkozáson alkalmazott gyakorlatok ismétlésszáma;
- a foglalkozás hasznos terhelésének összes ideje.
A terhelés jelentősége:
A rendszeres mozgásnak (rendszeresen, tervszerűen végzett fizikai aktivitás) bizonyítottan kedvező hatása van nemcsak a szomatikus, de a pszichikus fejlődésre is.
A külső ingerek (környezeti vagy mozgásingerek) és a hatásukra létrejövő úgynevezett belső ingerek (a szervezet fiziológiai és pszichikai reakciói, változásai) által kiváltott hatás. Segíti a gyermek motorikus teljesítményének növelését, a mozgásos cselekvések elsajátíttatását.
Ingersűrűség és gyakoriság:
Ha az intenzitást növeljük a kiválasztott célnak megfelelően, arányosan célszerű a terjedelmet csökkenteni.
-
A terhelések közötti pihenőidő annál hosszabb, minél nagyobb az inger intenzitása és időtartama. Az egyes terhelések közötti pihenőidő növelésével csökkenthetjük, annak csökkentésével pedig fokozhatjuk az adott feladatsor intenzitását, ezáltal a gyermekek terhelését.
A teljesítőképesség növekedésével növelhető az intenzitás vagy csökkenthető a pihenőidő, vagy növelhető az időtartam. További fontos szempont, hogy a változtatás egyszerre csak egy tényezőt érinthet.
-
Alkalmazkodás, alkalmazkodási szokások:
Ha az intenzitást növeljük a kiválasztott célnak megfelelően, arányosan célszerű a terjedelmet csökkenteni.
-
A terhelések közötti pihenőidő annál hosszabb, minél nagyobb az inger intenzitása és időtartama. Az egyes terhelések közötti pihenőidő növelésével csökkenthetjük, annak csökkentésével pedig fokozhatjuk az adott feladatsor intenzitását, ezáltal a gyermekek terhelését.
A teljesítőképesség növekedésével növelhető az intenzitás vagy csökkenthető a pihenőidő, vagy növelhető az időtartam. További fontos szempont, hogy a változtatás egyszerre csak egy tényezőt érinthet.
-
Alkalmazkodási folyamat jellemzői:
Ha az intenzitást növeljük a kiválasztott célnak megfelelően, arányosan célszerű a terjedelmet csökkenteni.
-
A terhelések közötti pihenőidő annál hosszabb, minél nagyobb az inger intenzitása és időtartama. Az egyes terhelések közötti pihenőidő növelésével csökkenthetjük, annak csökkentésével pedig fokozhatjuk az adott feladatsor intenzitását, ezáltal a gyermekek terhelését.
A teljesítőképesség növekedésével növelhető az intenzitás vagy csökkenthető a pihenőidő, vagy növelhető az időtartam. További fontos szempont, hogy a változtatás egyszerre csak egy tényezőt érinthet.
-
EDZETTSÉG:
A gyermekek rendszeres, folyamatos és tervszerű terhelésének eredményeként kialakuló alkalmazkodás sajátos állapotváltozás, melyet edzettségnek nevezünk.”
-
De csak a teljesítőképesség lehetőségét adja meg, önmagában nem garancia
-
-teljesítőképesség (kondíció, adottságok, edzettség)
-teljesítőkészség (motiváció, figyelem)
-külső tényezők (hideg, szeles időjárás, nagyon meleg, stb.)
-
-
Magába foglalja a gyermek pszichoszomatikus válaszait (gyermek szervezetének, személyiségének a terhelésre adott reakciója)
-
Milyenségét a külső terhelés összetevői adják (intenzitás, időtartam, terjedelem, stb.)
-
A terhelés ellenőrzése:
a gyermekek megfigyelése, a fáradási tünetek feljegyzése
-
-
-
REGENERÁCIÓ: A fizikai aktivitás során alkalmazott terhelések befejezése után azonnal beindulnak a szervezet helyreállító – regenerációs folyamatai. Ezek célja a szervezet homeosztázisának visszaállítása
-
az alkalmazott terhelés fajtájától (erő, állóképesség, gyorsaság stb.),
a terhelés, illetve a foglalkozás intenzitásától,
a terhelés, illetve a foglalkozás terjedelmétől,
a pihenés módjától (aktív–passzív),
a regenerálódást gyorsító kiegészítő eszközöktől (úszás, masszázs, szauna, regeneráló szerek, autogén tréning stb.) használatától,
az egyén edzettségi (felkészültségi) állapotától. (Az edzettebbek ugyanazt a terhelést gyorsabban pihenik ki, mint a kevésbé edzettek.)
Túlkompenzálás fogalma:A regeneráció során a szervezet nemcsak a terhelés előtti állapot helyreállítását végzi el, hanem mintegy felkészülve a következő igénybevételre, az egyén teljesítőképességének a szintjét a kiindulási állapotnál magasabbra állítja be. túlkompenzálás
-
A szervezet a stresszhatásokra megnöveli, a szokottnál magasabb szintre emeli az ellenállóképességét. Ennek fő oka a belső környezet állandóságára való törekvés. A túlkompenzálás biztosítja, hogy a korábbi terhelés során tapasztalt inger ismétlődése esetén a szervezet homeosztázisa kisebb mértékben változzon, és, hogy a szervezet az esetleges kimerüléstől védve legyen.