Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Élménypedagógiai módszerek - Coggle Diagram
Élménypedagógiai módszerek
Az irodalmi élményszerzés
Gazdagítja a gyermeki személyiséget
Formálja az esztétikai, erkölcsi, közösségi érzelmeket
Fejleszti az értelmi képességeket
Kibontakoztatja a gyermeki világképet és az anyanyelvi kommunikációs képességeket
A mesemondás változatos formákból tevődik össze, melyek nagyban fejlesztik a gyermek személyiségét
Gyermek önálló mesemondása
A gyemekek a pedagógus által többször hallott mesét önállóan mondják el
Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés hatékony módszere
A gyermek megtanulja a többször hallott mese cselekményfordulatait, szereplők neveit, nyelvi kifejezőeszközeit
Reproduktív fantáziájával feleleveníti az ismert történéseket és közben használja a nyelvi fordulatokat, mese nyelvi formáit
Produktív fantáziájával kiegészíti a hiányzó szövegrészeket
A gyermekek törekednek a szöveghűségre
Fejleszthetjük vele az összefüggő, folyamatos beszédet
Bátorítani kell a kicsiket, hogy nyugodtan mondják el a már sokat hallott meséket
Az óvodapedagógus feladata közé tartozik, hogy meg kell tanítani a gyermeket arra, hogyan kell mesélni
Az akadozóan mesélőket is figyelmesen végig kell hallgatni
Segítő kérdésekkel kell bátorítani
Az esetleg előforduló hibás mondatokat, kifejezéseket javítani kell helyesen megismételve
A mesét hallgatókat kultúrális viselkedésmódra kell szoktatni
Jó, ha a gyermek meséje valamilyen játékos keret része
Színházas játék
Estimese-játék
Kukoricahántás
Néphagyományok megismertetése a gyermekkel
Fontos, hogy a gyermek örömmel elevenítse fel kedvenc meséjét, számára érdekes részletét
A motiválás történhet bábokkal, diakockákkal, természetes anyagokkal
A gyermeki teljesítményt több tényező is befolyásolja
Meseélmények gyakorisága
Az óvodapedagógus bemutatásának milyensége
A motiváció, érdkelődéskeltés módja
A felnőtt mesemondásának szeretetteljes, otthonos, nyugodt hangulata
Lehetőség van először vizuálisan megjelenítettni a gyermekek elképzeléseit, majd utána gondolataik verbális megfogalmazására
Nagy nevelőértékkel rendelkeznek
Gyermekmese egy-egy ismert mesehősről
Az óvodás korú gyermekek szívesen beszélnek egy-egy korábban megismert mesehősről
Szerepjátékban és más tevékenységekben is megjelennek
Bővíti a szókincset, fejleszti a mondatfűzéseket
Mese mimetiziálása
Beszédfejlesztő játék lehet az ismert mesék, mondókák mozgással való megjelenítése
A mesék, versek mimetizálását a nonverbális kommunikációs gyakorlatokkal kell előkészíteni
Gesztusokkal, mimikával, testtartással fejezünk ki elképzelt hősöket, társakat, érzelmeket beszédhang nélkül
Pantomim mozgásokkal meg lehet jeleníteni cselekvéseket, tárgyakat, élőlényeket
Mese néma játékkal
Mese átstruktúrálása
A gyermekek az óvodapedagógus által bemutatott mesébe új cselekményfordulatokat, szereplőket, tulajdonságokat szőnek bele
Nagycsoportosoknál igen kedvelt és hatásos módszer
Nagyban fejleszti a képzelőerőt
Mese adott címről
Mesebefejezés
A pedagógus egy korábbról ismert mesét vagy egy kitaláltat kezd el, melyeket a gyermek maga fejez be
A gyerekek önkéntes alapon vesznek benne részt változó szerepkörben
Szövegalkotó szerep
Mesehallgató szerep
Fejleszti a gyermek memóriáját, nyelvi kifejezőeszközeit
Az ismeretlen mese megmozgatja a gyermek képzeleterejét
Ügyeljünk arra, hogy a funkció nélküli kötőszavak és szóismétlések elkerülésére és a mondatok logikusan kapcsolódjanak egymáshoz
A félénk vagy gyenge szövegalkotó képességekkel rendelkező gyermkekek egy-két mondatos válaszait is fogdjuk el
Bátorítsuk és dicsérjük meg beszédkedvet kapó gyermekeket
Gyengébb szövegalkotásnál segíthet a vizuális kommunikációval történő megerősítés
Mesefolytatás
Az alkotókészségre és az emlékezetre épül
A többször hallott mesét a pedagógus elkezdi, majd a gyermek ezt folytatja
Alkalmazásához figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat
Sajátos fajtája a láncmesélés
A gyermekek egy-egy részt összekapcsolva mesélik tovább a történetet
Elakadás esetén átvehetjük a mese fonalát, majd visszaadjuk a gyermeknek, aki így már képes folytatni a történetet
Dramatikus játék, dramatizálás
A gyermekben megvan a képesség, hogy beleélje magát mások helyzetébe, hallott mesébe
Képzeletében magára önti a mese egy-egy hősének szerepét
Az óvodáskorúak személyiségfejlesztésében, anyanyelvi és kommunikációs képességeinek nevelésében nélkülözhetetlen módszer
Célja nem a szerepeltetés, hanem a közösségi magatartást kialakító tevékenység, a gyermekek érzelmi nevelése
Drámajáték minden olyan játékos emberi megnyilvánulás, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel
Nem az esetleges bemutató folyamat a fontos, hanem az azt megelőző nevelési folyamat
A kapcsolattartást és a közlést hivatott megkönnyíteni
Az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikus cselekvés révén fejlődik
Általa a gyermek képzeletben és tevékenyen él meg élethelyzeteket
Fontos alkotóeleme a gyermeklélektan és a játékpszichológia
Lehetőséget ad az érzelmi helyzetek kibontakoztatására, szerepekkel való azonosulásra
A "mintha" szituáció a játék megjelenési formájának elengedhetetlen feltétele
Feloldja a gátlásokat, felkelti a játékbátorságot
Természetes csoportakajító játékok
Csoportos énekes játékok
Verses, énekes, szöveges ritmusjátékok, népi gyermekjátékok, mímes-improvizatív játékok, mímes-szöveges improvizatív gyakorlatok
A dramatikus játékok jelentik az alapját a mesedramatizálásnak
Szerepvállalásra a legtöbb lehetőséget a mese kínálja
Keltsük életre a meséket, adjunk minél több lehetőséget a szerepvállalásra
A mese dramatizálásakor a gyermekek reprodukálják az irodalmi alkotás szövegét
Produktív fantáziájuk segítségével kiegészítik a hiányos szövegrészeket
A dramatizálás sikerességét több tényező is biztosítja
Gyermekek életkorának megfelelő mesék
A mese többszöri meghallgatása
A színházas játék megszervezése
A nézőközönséges elhelyezkedése
Kelléket, díszlet elkészítése
Mese dramatizálásánál a pedagógusnak több dologra is figyelnie kell
Tiszteletben kell tartania az önkéntességet
Segítenie kell a kellékek kiválasztásában
Nézőként helyet kell foglalnia
A megakadt szöveget tovább kell mozdítania indirekt irányítással
Mesék ismétléseként hatékonyan használható
Közvetlen beszédre ösztönöz, utánzásra késztet
A gyerekek megtanulnak egymásra figyelni és alkalmazkodni egymáshoz
A szervezőképességre, kreativitásra pozitív hatást gyakorol
Az érzelmek kivetítése és eljátszása csak demokratikus légkörben valósulhat meg
Fejleszti az aktivitást, döntési képességet, produktív és reproduktív fantáziát, időérzéket, önálló gondolkodást
Dramatikus játékot egymás után többször is meg lehet ismételni
Bábjáték
Számtalan
nevelési feladat megoldásában eredményesen alkalmazható módszer
Sajátos varázserejével komplex módon hat a gyermekre
A gyermekek érzelmi és értelmi képességeire hat és segít a kommunikációs képességek kibontakoztatásában
Irodalmi élmények felelevenítésére, újboli átélésére alkalmas
Az óvodapedagógus a bábjáték során ösztönzi a gyermekeket, hogy új kifejezéseket, fogalmakat ismerjenek meg, utánozzák a tiszta hangképzést
Gördülékenyen lehet megjeleníteni a fordulatos cselekményű, kevés szereplős meséket, verseket
Alapja, hogy élettelen anyaggal ábrázoljuk az életet
A bábjátékot figyelő gyermek azonosul a szereplőkkel, beleélését segíti a báb, a vizuális megjelenítés, a zene, a beszéd
A gyermekeknek hatalmas életélményt jelent
Segíti az erkölcsi értékek kialakulását
A bábjátékot a sikeresség érdekében elő kell készíteni
Dramatizálni kell, el kell készíteni a bemutatás forgatókönyvét
A mesét párbeszédekké kell alakítani a nyelvi kifejezőeszközök megtatásával
A leíró szövegrészeket párbeszéddel, díszlettel, esetleg narrátorszöveggel kell megjeleníteni
Meg kell tervezni a színpadképet, amit lehetőleg a gyermekekkel közösen készítsünk el
Meg kell tervezni a bábok kinézetét, kifejező mozgását, előadástechnikai eszközöket
A nevelő hatás elmaradhat ha felkészületlenül alkalmazzuk
A bábjáték hatását a szereplők kimondott szavai, mondatai és az ehhez kapcsolódó mozgások, hangsúlyok biztosítják
A gyermekek bábjátéka egyenértékű a felnőtt bábozásával
A gyermek maga lesz a mese hőse, aki reprodukálja a történetet, kiegészíti a szöveget, megalkotja a báb mozgását
A fokozatosság elvét betartva kell a gyermekeket a bábozásra tanítani
Meg kell ismerniük a bábok különböző fajtáit
Tisztában kell lenniük a bábmozgatás technikáival
El kell sajátítaniuk a bábkészítés fortélyait
Célszerű először a kézjátékokkal, árnyjátékokkal kezdeni, majd utána tárgyjátékra, asztali bábjátékra
Irodalmi alkotásokat a bábok miden fajtájával megjeleníthetünk
A gyermekek bábozása akkor lesz igazi, ha a bábfigurákat maguk készítik
A bábok készülhetnek termésekből, hétköznapi tárgyakból, textilből, papírból
Fontos, hogy a bábok ne távolodjanak el túlságosan a valóságtól annak érdekében, hogy a gyermekek felismerhessék őket
Az óvodai csoportszobában legyen bábsarok
A gyermekek mindig metalálhatják kedvenc bábjaikat és eljátszhatják velük szeretett meséiket
Az óvodapedagógus és a gyermekek rögtönzött bábozása nevelő értékű, melynek fő jellemzői az alkotóélmény és a spontaneitás
A bábjátékkal felkeltett esztétikai érzelmek színezik és értékesebbé teszik a gyermekek
egyéniségét
Beszédaktivitásra késztet, fejleszti az önértékelést, önbizalmat
Az óvodásokat lehetőleg minél többször vigyük el bábelőadásokra
Diafilm
Igazi hungarikumnak számít
A gyermek szívesen nézi, de nevelőértéke csak akkor van, ha a diafilmvetítést tervszeűen alkalmazzuk
Olykor lehet az ismétlés módszeres eljárása
A diafilmek szerkezetének igazodnia kell a gyermekek fejlettségéhez, életkorához
Nem a képek alatt szereplő rövid szöveg felolvasása a cél, hanem a mese eredeti, gazdag szövegét mondjuk el a képekhez kapcsolódva
A gyermek a diafilmhez kapcsolódva is szívesen beszélnek maguktól a mese szereplőiről
A vetítés helyét úgy kell megválasztani, hogy a gyerekek a vetítőernyőt természetes fejtartással láthassák
Ügyelni kell a balesetveszélyre is, a régebbi vetítők könnyen bemelegednek
A televízió és a modern feldolgozások nem helyettesíthetik a pedagógus bemutatását
Magyarországon a legnagyobb diafilm gyűjteménnyel Bíró Ferenc rendelkezik