Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Irodalmi nevelés alapvető módszerei - Coggle Diagram
Irodalmi nevelés alapvető módszerei
Bemutatás
Ideális körülmények biztosítása az esztétikai értékek befogadásához
A mesehallgatás beleélést, belső aktivitást bizonyító magatartás
Cselekménnyel, hősökkel való azonosulás
Intenzív pszichikus tevékenység
Pozitív hatás a gyermek fantáziájára
A gyermekben az érzelmi kavalkádot csak szuggesztív bemutatás válthatja ki
Fontosak az óvodapedagógus részéről a szemléltető eszközök
Beszéd érzékletessége
Láttató erő
Zenei megformáltság
A monoton, rosszul hangsúlyozott, akadozott bemutatás tönkreteszi az irodalmi élményt
Az irodalom megszerettetésének leghatásosabb módszere
Törekedni kell a művészi előadásra, érzelmeink kifejezésére
A mesék, versek emlékezetből mondása magával ragadó jellegűek lesznek
Metakommunikatív eszközökkel képszerűbbé, szemléletesebbé tehetjük
Kézmozdulatok
Testtartások
Arckifejezések
A sikeres bemutatást sok tényező befolyásolhatja
Fontos, hogy hol helyezkedik el az irodalmi művet mondó
Fontos, hogy a gyermekek láthassák, hallhassák a művet
Fontos a szöveg előzetes ismerete, gyakorlása
Fontos a tiszta kiejtés, artikuláció
Fontos a tempóváltás, hangerőváltás, hangmagasságváltás, szünettartás, hangsúlyozás tudatos és célszerű alkalmazása
Fontos a szereplők illusztrálása a beszéd zeneiségével, dallamával
Az előadói képességeket folyamatosan fejleszteni kell
Lassabb beszédtempó a megértés érdekében
Szókincsbővítő hatásúak a gyermekek számára
Népies, régies kifejezések
Rokon értelmű szavak
Hangutánzó, hangulatfestő szavak
Leíró és párbeszédes jellegű részek éles elkülönítése
Mesét, verset mindig az elejétől a végéig, megszakítások nélkül kell bemutatni
Megszakítások esetén elszáll az élményszerzés pillanata
A bemutatásnak példaértékűnek kell lennie
Beszélgetés
Kérdés-felelet formájában történik
Egyénekkel vagy közösségekkel is történhet
A beszélgető partnerek között vannak követelmények
Empátia
Hiteles kommunikáció
Őszinteség
Feltétel nélküli elfogadás
Konkretizáló beszélgetés
Előre megfogalmazott kérdésekre kapott válaszok
Heurisztikus beszélgetés
A gyerekek válaszaihoz igazodva teszünk fel újabb kérdéseket
A beszélgető patnerek lehetnek azonos vagy eltérő életkorúak
Felnőtt-gyermek
Gyermek-gyermek
Célja, hogy a gyermek egy kommunikációs folyamatban kifejezhesse szükségleteit, élményeit, érzelmeit, gondolatait
A közlés, a közös érintkezés és az anyanyelvi információcsere módszere
Az óvodai nevelés minden percében megjelenik
Gondozás
Játék
Irodalom
Alkalmas aktivizálásra, meglévő ismeretek felelevenítésére, gondolatok és tapasztalatok megfogalmazására
A kommunikációs képességek fejlesztésének eszköze
Az anyanyelvi nevelés hatásos módszere
Mesék, versek bemutatása után semmiféle erőltetett beszélgetést nem szabad provokálni
A szereplők jellemvonásairól szóló beszélgetés megengedhetetlen
A mese jelentését soha nem szabad elmagyarázni a gyermekeknek
A mese varázsát nem szabad lerombolni
A bemuatás után időt kell hagyni a kicsiknek, hogy feldolgozhassák az elhangzottakat
Az elhangzott mesékhez tilos feladatokat kapcsolni, az óvoda nem iskola
A gyermeknek gyakran van mondanivalója a bemutatást követően
Spontán kérdésekre választ adhatunk, de nem mehet át tudatos moralizálásba
Magyarázat
Leggyakrabban használt szóbeli közlő módszer
A fogalmakat, ismeretlen kifejezéseket hivatott világosabbá tenni a gyermekek számára
Értelmező magyarázat esetén fontos figyelembe venni a gyermek előzetes ismereteit
A gyerekeknél a fogalmak még nem stabilak, a szókincs gyér
A magyarázat kapcsolódik a mesehallgatás, vershallgatás tevékenységéhez
Az ismeretlen szavak megzavarhatják a gyermekeket a cselekményszál követésében
Akkor jó ha rövid, a gyermek által ismert fogalmakat használunk benne és kapcsolódik hozzá valamilyen többoldalú érzékelést biztosító eszköz, cselekvés
A mesébe ágyazott magyarázat nem lehet hosszú és bonyolult
Lefékezheti a cselekmény lendületét
A mesébe ágyazott rövid magyarázatoknak illeszkedniük kell a mese stílusához, hangulatához
Célszerű a tervezett mesében elhangó ismeretlen szavakkal megismertetni a gyerekeket még a bemutatás előtti napokon
Verseket nem magyarázunk el
Ismeretlen fogalmakat rokon értelmű szavakkal világossá tehetünk
Bemutatás után is sor kerülhet egyszerű fogalommagyarázatra ha a gyermekek nem értenek valamit
Meg kell felelnie a gyermek gondolkodásának, szókincsbeli fejlettségének
A sok ismeretlen szót tartalamzó mű esetében a gyermekek könnyen elveszítik az érdeklődésüket
Szemléltetés
A szemléletesség elve konkrét dolgok, jelenségek, folyamatok, viszonyok képi ábrázolására, megismerésére épül
Pedagógiai gyakorlatban való elterjedése Comenius nevéhez fűződik
Az óvodáskorú gyermek ismeretszerzési folyamatában nagy szerepe van az észlelésnek, érzékelésnek
Különböző óvodai foglalkozások keretein belül gyakan alkalmazunk eszközöket, tárgyakat
A közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató spontán és játékos tapasztalatszerzés nagy támasz az anyanyelvi és értelmi nevelésben
A belső képteremtés nem megy könnyen még óvodás korban sem
Az ismereteket konkrétabbá tehetjük szemléltetőeszközökkel
A szemléltetőeszközök ne vonják el az irodalmi műről a figyelmet, ne zavarják a belső képteremtés folyamatát
Az óvodában az irodalmi alkotások tekintetében fontos a szemléletesség
A fantáziára ható bemutatás mellett szükséges az életkorhoz kötötten a befogadás elmélyítésében a tudatos szemléltetés
A szemléltetés mellett fontos szerepe van a hangulati megalapozásnak, a megélt tapasztalatoknak
A pedagógusnak fel kell mérnie, hogy mikor mit kell szemléltetnie, egyáltalán szükséges-e
A felhasználható szemléltetőeszközök sokfélék lehetnek
Könyvek illusztrációi
Bábok
Diaképek
Használati eszközök
Természetes anyagok
Televizió
Magnó
Írásvetítő
Rádió
Az alkalmazott eszközöknek szorosan kell kapcsolódniuk az irodalmi mű témájához, mondanivalójához
Csak az alkotás esztétikumát kiemelő, megerősítő eszközökkel szemléltethetünk irodalmi műveket
Az alkalmazott eszközök legyenek figyelemfelkeltőek és esztétikusak, sokszínűek, változatosak
Lehetőles a természetes anyagokból készült eszközök domináljanak
Zöldségek
Virágok
Termések
Gallyak
Csuhé
Ügyelni kell a méretekre, megfelelő nagyságokra is, valamint arra, hogy biztonságosan kezelhetőek legyenek
A mesei műhöz csak mesei hangvételű, a reális műhöz csak realisztikus stílusú eszköz illik
Nagyon hatásosak szemléltetésnek a gyermekekkel közösen elkészített képek, eszközök
Mindig legyen elegendő alapanyag az érdeklődők munkájához
Nem szabad a csupa zene, képszerű verseket képekkel szemléltetni
Lerombolhatják a gyermekekben keletkezett belső képeket
Egy mű meghallgatására igen motiválóak tudnak lenni a bábjátékok
Fontos, hogy amíg a kezünkben vannak beszéljenek, mozogjanak
Mára kissé elfeledett, de hatékony módszerként szolgálhat az árnyjáték is
A diafilmek szintén hatalmas élményt jelent a gyermeknek
Varázsa abban rejlik, hogy a diákat vissza lehet tekerni és újra meg lehet őket tekinteni
Az audiovizuális eszközök bár hasznosak, de nem pótolhatják a pedagógus bemutatását
Míg a szemléltetés a kicsiknél serkenti a fantáziát, a nagyobbaknál a szemléltető kép elvonhatja a figyelmet a meséről, megkötheti a fantáziát
Gyakorlás, ismétlés
Mesék, versek tekintetében szükséges az elsődleges bevésést követően az ismétlések biztosítása
Felejtés szempontjából az első 24 óra a legkritikusabb
Célszerű az új ismereteket többféleképpen is megismételni
Első hallás után nem sok sort tud megjegyezni az ember
Meghatározóak az egyéni különbségek
Vigyázni kell az "unalom effektus" elkerülésére
A monoton ismétlésnél sokkal hatásosabb az érdeklődést felkeltő, változatos ismétlés
Meghatározó az ismétlések gyakorisága
A pedagógus a már bemutatott alkotásokat újabb motivációs helyzetekhez kapcsolva mondja el
A gyermek szemszögéből jelentős a felismerés öröme
A mesék újboli meghallgatása segít az érdekes fordulatok, cselekmények megjegyzésében
Segít a beszédkészség fejlesztésében
Ismétlésnél a gyermekek által kért és kedvelt mesék is hangsúlyosak
Az ismétlés különböző formákban is történhet
Folyamatos
Egyéni
Páros
Csoportos
Mikrocsoportos
A gyakorlás verstanítás esetén nem lehet erőltetett
A gyakorlás ≠ az ismétléssel
Az ismétlés formái lehetnek a bábozás és a dramatizálás
Fontos, hogy a verseket, népi mondókákat a gyermek a nap folyamán többször hallja, valamint a bemutatást követő napokon is
A többszöri ismétlés hatására a számára tetszetős sorok, kifejezések megmaradnak
A gyermeknek idő kell ahhoz, hogy ráérezzen a vers ritmusára, feldolgozza a költői képeket
Lényeges, hogy a pedagógus a gyermekek versmondásában felismerje az esetleges félrehallásokat, helytelen ejtést
A gyerekek kérésére vagy alkalomszerűen elővehetünk korábbi verseket
Versek tanulásánál nem a magolás a cél
A cél a versek megszerettetése