Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Szövegstílusok - Coggle Diagram
Szövegstílusok
Társalgási stílus
széles körű, mindennapi használat
a beszélőnek nagy szabadsága van, de figyelnie kell a beszédére
kötetlenebb, mint pl. egy hivatali beszélgetés
változatos, hétköznapi, gazdag szóhasználat (függ a beszélőtől)
mindenkinek valamilyen szinten egyedi, önmagát megmutató a stílusa
egyszerű, hiányos, kötetlen mondatok, mivel spontán beszédről van szó
kötetlen szöveg, sokszor alapoz előismeretekre
sűrűk az állandósult szókapcsolatok, kifejezések (gyakran használt közhelyek
pl. dugába dől, részemről rendben, hogy vagy
szólások (szájhagyomány útján, közösségben terjedő mondás)
pl. 1 követ fúj vkivel, elhúzzák a nótáját, örül, mint cinege a tökmagnak
közmondások (általános érvényű megfigyelések, tapasztalatok)
pl. az alma nem esett messze a fájától, ki mint él, úgy ítél
pl. beszélgetés, SMS, vita
szállóigék (híres emberektől és filmekből származó idézetek)
pl. az Erő legyen veled, a tett halála az okoskodás
Publicisztikai stílus
pl. hír, tudósítás, interjú (célja a tájékoztatás és az események elbeszélése valós időben), glossza (ironikus hangvételű szöveg, melynek célja vita kirobbantása, bírálat megfogalmazása)
interneten, TV-n, újságban, rádióban
funkciói
kommunikációs
véleményformáló
figyelemfelkeltő
tájékoztató
általános jellemzők
gazdag, változatos szóhasználat
témától függően használhat szakszavakat és szlenget
gyakorta szóképek, közhelyek, divatszavak
összetett, de világos, változatos modalitású mondatok
arányosan, logikusan szerkesztett szöveg
gyakori előre- és visszautalások
nagy műfaji csoportjai
tájékoztató (hír, tudósítás)
véleményformáló (glossza)
átmeneti (interjú)
kritikai
fontos a cím
sokszor hatásvadász
sokszor eldönti, hogy tovább olvasunk-e egyáltalán
a jó cím figyelemfelkeltő és a témához kapcsolódó
címfajták
esemény/tényközlő (pl. "olcsóbb lett a marhahús")
témamegjelölő (pl. "bűvészmutatvány a jegyárakkal")
kérdésfelvető (pl. "miért érdemes itthon nyaralni?")
szenzációcím (pl. "ölt a rágógumi")
sűrítőcím (pl. (i)gazság"
idézetcím (pl. " a hazug embert hamarabb...")
a reklám egy tömegkommunikációs műfaj, melynek célja a befolyásolás, hogy eladjanak egy adott terméket vagy szolgáltatást
a sajtó szerepe az emberek életében a tájékoztatás és az események értelmezése
kiemelten fontos az objektivitás, mert a sajtó szerepe nem a befolyásolás, hanem a tájékoztatás)
Szónoki stílus
gyakoriak a szóképek, állandósult szókapcsolatok (pl. "az országot bekapcsoljuk Európa vérkeringésébe")
gyakori hiba az elcsépelt kifejezések, közhelyek használata (pl. "az élet nem fenékig tejfel")
érzelmileg telített, túlzó szaval
modalitásukat tekintve változatos mondatok
a közvetítő közeg lehet szóbeli (pl. alkalmi beszéd, felszólalás) és írásbeli is
értelmezhetőek és áttevők
általában nyilvános szövegek
a szöveg jellemzői
gyakori ismétlés
szakaszonként össze kell foglalni
nem túl hosszú
szereti a retorikai eszközöket
szerkesztett
célja a meggyőzés
Hivatalos stílus
pl. írásbeli: kérvény, törvény, jelentés, házirend, felszólítás, végzés, vagy szóbeli: felszólalás (évnyitó/záró, képviselők), orvosi felszólítás
többszörösen összetett, sokszor archaizáló mondatok
1844-ig a törvények hivatalos nyelve a latin
szóhasználat jellemzői
jogi szakszavak (pl. paragrafus, hatályát veszti, jogosult)
egyértelműségre törekvvés
mondatok jellemzői
pontosított közbevetés
(többszörösen) összetettek
általában kijelentőek
gyakori felsorolás
sokszor túl bonyolultak
sokszor archaizálnak
szöveg: szigorúan meghatározott szabályok
Tudományos stílus
ismeretterjesztő
pl. ismeretterjesztő filmek, sorozatok, újságok, folyóiratok, előadások, cikkek, használati útmutatók
célja a tudományos ismeretek közvetítése szélesebb rétegek számára
egyszerű, könnyen értelmezhető mondatok
közvetítő közege szóbeli és írásbeli is lehet
könnyen értelmezhető, logikus, követhető, érdemi infókat tartalmazó szöveg
ha szóbeli a szöveg, kiemelt szerepet kap a a retorika
kevesebb szakszó, inkább hétköznapi példák
költői eszközök és képek
tudományos
a retorikának van szerepe, de nem hangsúlyos
szakszavak, bonyolult definíciók, idegen szavak, és semleges érzelmi árnyalatú szavak jellemzik a szóhasználatot
közvetítő közege szóbeli és írásbeli is lehet
összetett, bonyolult, nehezen értelmezhető, a modalitásukat tekintve kijelentő mondatok
pl. szakfolyóiratok, előadások, tudományos viták, referátum
célja a tudományos újítások, fejlesztések, felfedezések és eredmények bemutatása, rendszerezése