Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
szilárd anyagok, oldódás - Coggle Diagram
szilárd anyagok
szerkezete alapján
amorf
szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagok
kristályos
atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír, a tér minden irányában periodikusan ismétlődő elemi cella alkotja
kristályrács
fémrács
fématomok( atomtörzsek) építik fel, amelyek között delokalizált elektronfelhő ( fémes kötés) létesíti a kapcsolatot, itt kristályosodnak a fémek, jó elektromos vezetők
atomrács
atomok építik fel, kovalens kötés van közöttük emiatt magas a olvadás- és forráspontjuk, elektromos áramot általában nem vezetik
molekularács
semleges kémiai részecskék ( általában molekulák) építik fel, másodrendű kémiai kötés van közöttük, a rácsot összetartó erő kicsi ezért az olvadás- és forráspontjuk általában alacsony, elektromos áramot nem vezetik, a környező energia elég, hogy a rácsból kiszakadjon egy részecske ezért néhány anyag szagos
ionrács
ellentétes töltésű ionok alkotják, ionkötés van közöttük,csak vegyületek kristályosodhatnak bennük, az elektromos áramot nem vezetik mert a részecskék nem mozdulhatnak el, azonban olvadékukban vagy vizes oldatukban mozoghatnak és akkor elektromos vezetővé vállnak
oldódás
jellemzői
sebessége
az időegység alatt oldódott anyag mennyiségét értjük, az oldódás sebességét növelni lehet a hőmérséklet emelésével, keveréssel vagy az oldandó anyag aprításával.
mértéke
-
oldhatóság
megadja, hogy legfeljebb milyen tömény oldatot készíthetünk belőle
energiaváltozás
az oldáshő az adott anyagnak nagy mennyiségű oldószerben való oldásakor mért moláris energiaváltozás.
endoterm
folyamatok során a vizsgált rendszer energiatartalma nő, a szükséges energiát a környezetéből veszi fel, ilyenkor úgy észlelhetjük, hogy az oldat és környezete lehűl
exoterm
folyamatok során a vizsgált rendszer energiatartalma csökken, energiát ad át a környezetének, ilyenkor úgy észlelhetjük, hogy az oldat és környezete felmelegszik
oldat
részei
oldott anyag
lehet például a só, cukor, oxigén, alkohol stb.
oldószer
olyan anyag, amely egy kémiailag eltérő anyagot, oldat keletkezése közben feloldja, az oldószerek többnyire folyadékok, de lehet szilárdak vagy gáz halmazállapotúak is
összetétel szerint
túltelített
adott hőmérsékleten és nyomáson – több oldott anyag van, mint a telített oldatban
telítetlen
azt az oldatot, amelyik – adott hőmérsékleten és nyomáson – kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint a telített oldat
telített
azokat az oldatokat, amelyekben – adott hőmérsékleten és nyomáson – már nem tudunk több oldódó anyagot feloldani
összetételének megadása
százalékosan
A százalékos összetétel azt fejezi ki, hogy az oldat mennyiségének (tömegének, térfogatának, anyagmennyiségének) hány százaléka az oldott anyag mennyisége (tömege, térfogata, anyagmennyisége)
koncentrációval
fontos tudnunk, hogy egységnyi térfogatú (pl. 1 dm3) oldatban mennyi oldott anyag található, ha az egységnyi térfogatú oldatban lévő oldott anyag tömegét adjuk meg, akkor tömegkoncentrációról, ha az anyagmennyiségét, akkor anyagmennyiség-koncentrációról beszélünk
-
Az oldódás során az oldószer és az oldandó anyag részecskéi elkeverednek egymással, miközben az oldószer : részecskéi körbeveszik az oldott anyag részecskéit. Amennyiben az oldószer a víz, a részecskék körül vízburok alakul ki.
-