Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Társadalmi kiegyezés felé nyugaton és az ellentétek felé keleten - Coggle…
Társadalmi kiegyezés felé nyugaton és az ellentétek felé keleten
A munkásmozgalom irányatai
Nyugat: életkörülmények javulása
nagyüzemek miatt jól meg lehet szervezni a tömegeiket
1889:
II: Internacionálé (Párizs) - marxizmust elfogadó pártok nemzetközi szervezete
cél a hatalom megszerzése
de több, egymással szembenálló irányzat
revizionizmus
nagy számban képviseltetik magukat a legtöbb munkáspártban
éles ellentét a marxizmus híveivel
Bernstein
elveti a proletárforradalmat, proletárdiktatúrát
vegyes tulajdonú gazdaság
demokratikus szabadságjogok megtartása
közvetlen feladat
általános, titkos választójog
szociális vívmányok ( 8 órás munkaidő, fizetett ünnepnapok, egészségbiztosítás)
forradalom helyett békés úton, választásokat nyerve
marxi elmélet revízió alá vetése
munkáspártok: polgári szabadságjogok Nyugat- és Közép-Európában
centristák
legtöbb munkáspártban túlsúlyban
pl. Németország, Osztrák-Magyar-Monarchia
revizionizmus gyakorlata, de elvi hűség a marxizmushoz
században jelentős társadalmi tényező
anarchista irányzatok
a társadalom minél nagyobb fokú ellenőrzését célzó államban látták a szabadság gátját
merényletek
A keresztényszocializmus kibontakozása
ebből bontakozik ki a keresztényszocialista mozgalom
cél: szociális körülmények javítása, ellentétek feloldása
Leó pápa
egyház szociális munkáját támogatja a munkások körében
nyitottabb egyház a tudományos eredményekkel, társadalmi problémákkal szemben
1891:
Rerum Novarum körlevél
keresztény szakszervezetek létrehozása
főleg Franciaország, Ausztrália
A bolsevizmus
néhány nagyvárosban és iparvidéken koncentrálódnak a munkások
Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
bíznak a békés átmenetben
a párttagok viszont a radikális eszmékkel, módszerekkel szimpatizálnak
munkásság körülményei rosszak
Lenin
gazdasági fejlődés kibontakozása
forrása
piac
olcsó munkaerő
nyersanyagok
külföldi tőke
pártkongresszus
cári rendőrség miatt Londonban
Lenin és társai többséget szereztek: bolsevikok (többségben lévők)
régi pártvezetés kisebbségben maradt: mensevikek (kisebbségben lévők)
a krími háború után reformok Oroszországban
Az 1905-ös orosz forradalom
sztrájkok, felkelések robbannak ki
II: Miklós reformokat jelent be
duma, melynek korlátozó jogköre vol, törvényhozó testületté vált
tágította a a szabadságjogokat
1905 január:
Téli Palota előtt belelövetnek a tömegbe (Szentpétervár)
1907:
visszatérnek a régi rendszerhez
sztrájkhullám
Lenin felismeri a lehetőséget: permanens (folyamatos) forradalom elmélete
lényege: a cári rendszer elleni polgári forradalom élére állva a bolsevikok proletárforradalommá fejleszthetik
ok: cári elnyomó rendszer + tekintélyvesztés a japán háborúk miatt
a cári rendszer erőszakossága miatt terjedt a bolsevik propaganda
Társadalom alakulása
Nyugat-Európa
munkások száma nő, de arányuk nem
gyarapodik az alkalmazott réteg és a középosztály
Közép- és Kelet-Európa
a két ipari forradalom közel egy időben megy végbe-gyors változások
torlódó társadalom: régi és új társadalmi szerkezet egymás mellett, egymással összefonódva létezik
rossz életkörülmények esetében konfliktusforrás lehet
földbirtokosoknak előjogok, átmeneti rétegek, munkásság számának és arányának növekedése