Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A gyarmatosítás újabb hulláma - Coggle Diagram
A gyarmatosítás újabb hulláma
A gyarmatosítás okai
stratégiai
korábbi gyarmatok megvédése / megközelítése miatt szükséges bizonyos területek elfoglalása
presztízs
nagyhatalmi versengés mércéje a gyarmatok száma
gazdasági
nyersanyagokra van szükség
Európában visszaesik a befektetések jelentősége
oka: az európai munkaerő drága
ipari forradalom miatt jelentősen fejlődő országok számára a belső piac szűkké válik
Nagy-Britannia és gyarmatbirodalma
legértékesebb gyarmat: India
kevés angol erővel kormányoztak
szipoj (bennszülött katona) lázadás
leverése után India koronagyarmattá válik, a kormány veszi át az irányítást közvetlenül
a helyi vezetőréteget is bevonták
gabonatermesztés rovására teret hódít a gyapottermesztés
éhínség
kialakult egy új, európai kultúrán nevelkedett indiai értelmiségi réteg
a brit gyáripar termékei tönkretették az indiai kézműipart
a Kelet-Indiai Társaság nem tudja kezelni az elégedetlenséget
két telepes gyarmat
Kanada és Ausztrália
őslakókat kiirtják, a helyükre fehér telepesek költöznek
a korábban fegyenctelepnek használt Ausztrália fejlődésnek indul
Kanada és Ausztrália domíniumi státuszt nyert, ami nagyobb függetlenséget jelentett (saját parlament és annak felelős kormányzat)
terjeszkedés egységes párttámogatást élvez
az európai politika is ennek rendelődik alá
igyekeznek távol maradni az európai konfliktusoktól
erős szakszervezetek - munkásvédelmi törvények
8 órás munkanap, nyugdíj- és baleset-biztosítás, munkanélküli segély
részt vettek Afrika gyarmatosításában is
Szuezi-csatorna
Egyiptom
a vasút végpontja
1899-1902:
búr háború
búrok: Dél-Afrikában a különböző telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport
brit győzelem
koncentrációs táborok (asszonyok, gyerekek) - cél: férfiak rávétele a fegyverletételre
cél: Kelet-Afrika és a kontinens stratégiai pontjainak megszerzése
Kairó-Fokföld vasútvonal
politikai váltógazdaság
szavazók akaratának megfelelően a liberális whigek és konzervatív toryk váltották egymást
1884
: férfiak számára általános választójog
erősödik a Munkáspárt
század második fele: parlamentáris demokrácia
támaszpontrendszer
Gibraltártól Indiáig építették ki
biztosítja a britek útvonalát a legfontosabb gyarmatukhoz
Németország és gyarmatai
II. Vilmos került a trónra
menesztette Bismarckot
a kormányfőt (kancellárt) az uralkodó nevezte ki
a kormány az uralkodónak felelős
belépés a gyarmatokért folytatott harcba
század: általános választójog
Afrika
3 jelentős gyarmat: Kamerun, Délnyugat-Afrika, Német Kelet-Afrika
Togó
Japán
Meidzsi császár:
1868-1912
a kisbirtokos nemességre támaszkodva reformok
Meidzsi-reform
európai vívmányok gyors átvétele
régi feudális rend elvetése
tankötelezettség
fejlődő, kaptilaista állammá válik
a tulajdonviszonyok magántulajdonon állnak
szegény nyersanyagokban
célja a terjeszkedés
nem lesz gyarmat, mivel át tudja venni az ipari forradalom vívmányait
az USA kényszeríti a kikötőinek megnyitására
általános hadkötelezettség
regionális nagyhatalom
század: Kínához hasonló elzárkózás
sikeres hódítások: pl. Tajvan, Korea
A gyarmatosítás új vonásai
erőszakot kerülő gazdasági befolyásolás
létrehozott gyarmatok az anyaországgal együtt bekapcsolódnak a világkereskedelembe
spanyol és portugál gyarmatok ettől távol maradnak
kolóniák létrehozása
ideológia: barbár, fejletlen világ civilizációja
új országok válnak a fő gyarmatosítókká
Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia
századi gyarmatosítás új vonásokat hoz magával
1880-as évektől
lesz jelentős
pozitív hatások
gazdasági fejlődés határai mindenhol érződnek
klasszikus gyarmatosítás
területek teljes mértékű megszerzése
általában erőszakos módszerek
spanyolok, portugálok
negatív hatások
kizsákmányolják a szabad, olcsó munkaerőt
újból megjelenik a rabszolgaság (rabszolgavadász telepek Afrika nyugati partjainál
ültetvényes rendszer
A 19. század végi gyarmatosítás jellemzői
gyarmatosító nacionalizmus
most a gyarmatosító a nemzetállam felsőbbrendűségét, életképességét szimbolizálja
a klasszikus gyarmatosításban a fehér telepes a kultúra, civilizáció képviselője
egyre kevesebb és kisebb terület áll rendelkezésre
katonai és diplomáciai összetűzések
Franciaország és gyarmatai
a gyarmatpolitika másodlagossá vált a diplomáciában, hadseregfejlesztésben
óriási szárazföldi haderőt tartottak fenn
a politikájukat a revans (visszavágás) hatja át
gazdasági fejlődésük üteme lassabb, mint a németeké
Indokína: helyzetük szilárddá vált
Elzász és Lotaringia elvesztése súlyos sérelem
előretörési irány: Észak-Afrika
elfoglalták a Szahara akkor értéktelen területét
nagy terv: gyarmatbirodalom az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig
előretörésük sikertelen
1898: Fashoda
: Nílus mentén szembetalálták magukat az angolokkal, ezért visszavonultak
Kisebb hatalmak és gyarmataik
Olaszország
gazdasági fejlődése nem biztosít megfelelő hátteret
későn kapcsolódik
kisebb, értéktelenebb területeket hódít meg
pl. mai Líbia, Szomália
Hollandia és Belgium
mindkettőnek jelentős gyarmatbirodalma van
a nagyhatalmak örülnek ennek, mert így nem kerülnek vetélytársaik kezére
Hollandia: indonéz szigetvilág
Belgium: Belga Kongó (német gyarmatok közé ékelődik)