Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Csokonai Vitéz Mihály: A vidám természetű poéta - Coggle Diagram
Csokonai Vitéz Mihály: A vidám természetű poéta
Keletkezése
1793-ban keletkezett, Csokonai mindössze húsz éves volt, amikor megírta a verset.
Műfaja
Ars poetica: korábban követelménye volt az összegző-tanító jelleg, később azonban különösen a romantika korától gyakorivá vált a személyes, vallomásos ars poetica.
Csokonainál is egyből szembetűnik a vallomásos jelleg, összegző gesztus ellenben nincsen, hiszen a fiatal költőnek nem volt még nagy életműve, amire visszatekinthetett volna.
A költő által alkalmazott kifejezőeszközök
ellentét
eufemizmus
játékosság
rokokó képek
A vers hangvétele
Rendkívül magabiztos, ez eszünkbe juttathatja a régi magyar irodalom bizonyos alkotóit, akik hasonlóan erős költői öntudattal rendelkeztek.
A vers címe és gondolatmenete
Címe: témamegjelölő
Gondolatmenete: Vitázó, a költő elismert és tekintélyes alkotók művészetével helyezkedik szembe, ami nagy szakmai öntudatra vall. Elhatárolódik a komor hangulatú lírától, és kijelenti, hogy ő másféle költészetet akar művelni.
Ellentétek, amiket a versben használ
földrajzi vonatkozás (völgy és rét)
fényviszonyok, napszakok (éjszaka és esthajnal)
növények (ciprusfa, Hesperis, sisakvirág és viola, hiacint, rózsa)
időjárás (sírból kitántorgott szél és estvéli szellő)
emberek (halottak, tébolyultak, férfiak és élők, nők)
Hanghatások a versben
csend
irtóztató ének
siralmas nóta
keserves versek-lelkesítő ének
mennyei harmónia
szép, új dalok
Szerkezete
Két nagy szerkezeti egységre bontható fel
Az első egység (1-4.versszak) fejti ki, hogy milyen a beszélő által elutasított költészetfelfogás.
A második egység (5-8. versszak) a beszélő költészetfelfogását mutatja be. Ez az egység két alrészre bontható.
Az 1.rész (5-6.strófa) összeveti az elfogadott költészetfelfogást az elutasítottal. A beszélő itt említi Racine-t, akit a korabeli Magyarországon nem kedveltek túlzottan, de a műveltebbek nálunk is világirodalmi nagyságnak tekintették, és Shakespeare-t, akinek a kultusza ekkortájt kezdődött a magyar irodalomban.
Csokonai lírájában nem kaphat helyet sem a szomorúság, sem a tragikum, mert az ő természete nem ilyen komoly, komor, hanem vidám, könnyed, játékos. Ő a vidámságot, az életörömöt, a boldogságot akarja megverselni.
A 2.rész (7-8.strófa) részletesen bemutatja a vallott és programul kitűzött költészeteszményt.
Az ő vidám, játékos és könnyed természetének a rokokó szerelemeszmény és a boldogságfilozófia felel meg.
A vers verselése és rímelése
Verselése: ütemhangsúlyos
A strófák 8 sorból állnak, a verssorok szótagszáma és ütemszáma egy-egy strófán belül változik: az első 4 versszakban felező nyolcasok, a második négy versszakban háromütemű tizenegyesek váltakoznak kétütemű hetesekkel.
Rímelése: keresztrím és párosrím