Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ / SZORONGÁS / VISELKEDÉS ZAVAROK - Coggle Diagram
ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ / SZORONGÁS / VISELKEDÉS ZAVAROK
ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ:
asszertivitás
: kommunikációs módszer, amely ötvözi:
önérvényesítést
mások érdekeinek figyelembe vételét
erőszakmentes
hosszútávon hatékony
tanulható
megkönnyíti a konfliktusok megoldását
ÖNÉRVÉNYESÍTÁS FORMÁI:
AGRESSZÍV
:
akaratát érvényesíti, de mások kárára
vélemunyét tényként közli
akarata/érzelme őszinte, de dühe félelmet kelt - készőbb bűntudata lesz
dominanciá - másokat leértékel ezzel tartja fenn
kiabál, erős hang, merev szemkontaktus, támadó gesztus
2. MANIPULATÍV:
önérvényesítése sérti mások jogait
akarata/érzelme nem őszinte, kerüli a nyílt kommunikációt
mások háta mögött kritizálja a másikat így irányítja saját célja felé az embereket
passzív ellenállás mások igényeivel szemben, szarkasztikus (némaság, sötét pillantás)
3: PASSZÍV:
igényeit háttérbe szorítja saját kárára, hagyja, hogy mások szükségletei érvényesüljenek
nem vállalja véleményét, kerüli a súrlódást, reméli mások olvassák gondolatait
gátolt, szorongó és csalódott
kommunikációja hezitáló, kerüli a szemkontaktust, kínosan nevetgél
4. PASSZÍV-AGRESSZÍV:
önérvényesítése gátolt, ezért ideges, feszült, megbántott
váratlan kitörések, melyek agresszív önérvényesítésbe csapnak át
külvilág felé passzív, de magánéletében követelőző (vagy fordítva)
5. ASSZERTÍV:
akaratát érvényesíti, de mások érdekeit igyekszik tisztelni
őszintén és nyíltan képviseli szükségleteit
erényeit és gyengeségeit is beismeri
vállalja érzéseit, véleményét akkor is konfliktussal jár, törekszik a vereségmentes megoldásra
tudja ő felel azért, ami vele történik
kommunikációja világos, érthető, képes alternatív megoldásokat találni, meghallgatja a másikat
ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ LÉPÉSEI:
2. ASSZERTÍV JOGOK SZERINTI GONDOLKODÁS:
tisztában vagyok jogaimmal
tudom, milyen területeken tudok fejlődni
tisztában vagyok a másik jogaival
tisztázom, milyen területeken sértem mások asszertív jogait
ASSÍERTÍV JOGOK
: jogom van és a másiknak is joga van
véleményt formálni saját értékítélete alapján
érzéseimnek hangot adni
kérni
kérdezni
igent vagy nem-et mondani saját döntésem alapján
meggondolni magam
hibázni
érzéseim szerint cselekedni és ne megfelelés miatt
ne magamra venni mások gondját
tiszteletben tartása annak, hogy értelmes lény vagyok
3. ÖNMAGUNK KIFEJEZÉSE?
én közlések
érzelmeink, igényeink vállalása szorongás nélkül
tárgyilagos véleményformálás
nyíltan kérdezni
nem-et mondani, ha úgy érezzük
1. MÁSIK MEGHALLGATÁSA:
hívószavas kérdések feltevése
csendben végighallgatni a másikat
patafrazeálás
elhangzottak összefoglalása
törekedni a másikat megérteni (nem egyetérteni)
szemkontaktus, érdeklődő testtartás
ROSSZ HALLGATÁSI SZOKÁSOK:
érdektelen
mímeli a hallgatást
külsőségre koncentrál
szorongó hallgató
bevetésre váró (közbeszól)
egocentrikus (saját gondolataira koncentrál)
versengő (hányszor szólhat ő)
opponáló (ellenvetéseit fogalmazza meg)
JÓ HALLGATÓ
tiszteletet érez partnere iránt
türelmes
időt ad
végighallgatja a másikat
fejbólintással egy-egy közbevetett szóval (aham) visszaigazol
tartalomra koncentrál
röviden összefoglalja a hallottakat
KONFLIKTUS:
mindennapi élet része, minden életkorban és élethelyzetben megjelenhet. Kiküszöbölni nem tudjuk ➡️
hatékonyan kell kezelni
**konfliktuskezelési technikánk kialakítása
a családi szocializáció az első példa
negatív visszajelzés ➡️ negatív énkép kialakulása
van lehetőség már gyermekkorban is differenciáltan értékelni a környezet visszajelzéseit
KONFLIKTUSKEZELÉS MÓDJAI
ELEKRÜLŐ
: alacsony önértékelés, alacsony együttműködés
ALKALMAZDODÓ
: alacsony önérvényesítés, magas együttműködés
KOMPROMISSZUMKERESŐ
: közepes önérvényesítés, közepes együttműködés
PROBLÉMAMEGOLDÓ (
GYŐZTES - GYŐZTES
): magas önérvényesítés, magas együttműködés
VERSENGŐ (
GYŐZTES - VESZTES
):
magas önérvényesítés, alacsony együttmödés
TECHNIKÁK
1 .ASSZERTIVITÁS GYAKORLÁSA:
helyzet bemutatása (probláma forrása)
én-üzenet (saját érzés kifejezése)
viselkedés keresése (mi lenne a megoldás)
empátia (másik figyelembe vétele)5. ígéret (következmények)
2. NEM-ET MONDÁS:
késleltetett válasz (egy ksi időre lenne szükségem, hogy...)
tömör fogalmazás és legyen benne egyértelműen a NEM
ne magyarázkodjunk (sajnálom, de hétvégén nem tudom vállalni a munkát)
empatia (Megértem, hogy...)
megoldási javaslatok
3. LEFEGYVERZÉS TECHNIKA
: találni egy pontot, amiben egyetértünk
4. ELAKAD LEMEZ TECHNIKA:
többször megismételni nyugodt hangon, (...amit már elmondtunk (amint már mondtam nem áll módunkban...)
5. BOCSÁNATKÉRÉS
6. HARAGMÉRŐ
: hőmérőn jelölni, mekkora most a haragom
7. VARÁZSDOBOZ
: 5 jó tulajdonságot leírunk a másikról és a dobozba besszük
8. VARÁZSBOLT
: Szeretnék venni egy kis türelmet, adok helyette az önérzetemből, időmből...
9. TÁRGYALÁS
: mindkét félt meg kell hallgatni és közösen megoldást találni
10. MESE v. DRÁMAJÁTÉK
TANÁCSOK:
ne oldjuk meg a gyermek minden problémáját
ne engedjük szabadjára az összeütközéseket, rossz módok rögzülnek
fölöslegesen ne avatkozzunk bele, mert felnőttől való függőséget okoz
ne teremtsünk konfliktusmentes életet a gyermeknek, mert nem lesz rá felkészülve az életbe kilépve
SZORONGÁS
:
a
stressz
aktivizálta
fight or flight
mechanizmus segít a válsággal való megküzdésben➡️felkészít a cselekvésre
ha a mechanizmus nem rendeződik fizikailag (gyermek nem harcol, de el sem menekül) ➡️ nem múlnak el a fizikai tünetek ➡️ további
szorongást
okoznak
beindul a
pozitív megerősítés
➡️ a tünetek súlyosbodnak ➡️
pánikroham
is kialakulhat
FÓBIÁK
: irracionális félelem valamitől, ami nem feltétlenül ártalmas. Ezt a szenvedő is tudja, de próbálja elkerülni a helyzetet / dolgot.
FÓBIÁK KEZELÉSE
:
deszenzitáció
(fokozatosan kitesszük a kiváltó élménynek)
2. SZOCIÁLIS FÓBIA:
11-15 év között, amikor én-tudatosak és önkritikusak lesznek ➡️ érzékenyen reagálnak mások megjegyzéseire pl.: ügyesen táncolok e, sport, nyilvános étkezés
SZELEKTÍV MUTIZMUS
SZÉGYENLŐSSÉG ➡️ TESTKÉPZAVAR
1. AGORAFÓBIA
:
a gyermek olyan helyen van, ahol kínos helyzetbe kerülhet
nem tud elmenekülni
nem kaphat azonnal segítséget
pl.: tömegközlekedés
3. MEGHATÁROZOTT FÓBIÁK
: konkrét dolog v. esemény iránti szélsóséges félelem
pl.: akrofóbia, aerofóbia, arachnofóbia, klausztrofóbia, ornitofóbia stb.
SZORONGÁS TÜNETEI:
hasfájás
szájszárazság
rosszullét
gyakori vizelési / székelési inget
émelygés
kapkodó légzés
szapora szívverés
verejtékezés
izomfeszülés
SZORONGÁSBÓL ➡️
PÁNIKROHAM
képtelen kilépni a helyzetből
szorongás a testi tünetekből is táplálkozik ➡️ fokozódik a félelem
A-típusú személyiség
: önkritikus, maximalista, hajlamos stresszre, alacsony stresszküszöb
B-típusú személyiség
: nyugodt, lazább
GENERALIZÁLT SZORONGÁSOS ZAVAR:
mindennapos dolgok nyugtalanítják
szorongás alacsony szintű, de állandóan jelen van
a szorongás a hamarosan bekövetkező eseményhez kapcsolódik
diagnózishoz leglább 6 hónapig fenn kell álljon: fáradékonyság, ingerlékenység, nyugtalanság, koncentráció zavar, alvászavar
ODC
- dobszesszió és kompulzió (kényszercselekvés) váltja egymást
PTSD
- állandó félelemben él (katasztrófa, bántalmazás, bűncselekmény stb.)
DEPRESSZIÓ
:
nincs kiút érzés
öngyilkosság megkísérelése
ÁGYBAVIZELÉS
SZEPARÁCIÓS SZORONGÁS
➡️ ha kezeletlen önállótlansághoz vezet, iskolafóbia alakulhat ki
SZORONGÁS KEZELÉSE
:
meg kell nyugtatni, meg kell tanítani relaxálni
hiperventilmció nélkül lélegezni
hasznos gondolatokat felkínálni
TECHNIKÁK
:
légzésgyakorlatok (hasi légzés - nem hiperventillál)
gondolatok irányítása (negatív - pozitívra cserélése)
izmok ellazítása (relaxáció)
asszertív viselkedés megtanulása
testi kondíció javítása
kifejezőkészség fejlesztése (felolvasunk közösen, hírolvasó szerepjáték)
TANÁCSOK
:
szülő ne terhelje a gyermeket aggodalmával
ne keressünk bűnbakot
ne a gyermek előtt beszéljünk róla
ne bagatelizáljuk el a helytelen viselkedést
ne kritizáljuk az iskolát, tanárokat
SZORONGÁS CSÖKKENTÉSE:
nyugtassuk meg
adjunk magyarázatot
ne csináljunk bolhából elefántot
dícsérjük
mondjuk meg neki, hogy szeretjük és mutassuk is
esti rituálé
ébresszük gyengéden és időben
rutin
SZORONGÁS KEZELÉSE:
KOGNITÍV TERÁPIA
: - hogyan hatnak a gyermek
gondolat
ai az érzelmeire és viselkedésére
a rossz berögzülését kell pozitívra formázni
kicsi gyermekeknél nem működik ➡️ nem tudják szavakba önteni gondolataikat
meg kell vizsgálni a
TORZÍTÁS
OKAT
a terápia lényege a
PROBLÁMAMEGOLDÁS
VISELKEDÉSTERÁPIA
: a viselkedés nagy része tanult, de örökletes tulajdonságaink is kihatnak rá ➡️ a nem megfelelő viselkedés a nem megfelelő tanulás következménye ➡️ másként is lehet reagálni!
relaxációs technikák és deszenzitizálás segítenek
MODELLTANULÁS
: pozitív cselekvések, nem állnak feltétlen kapcsolatban az átkondicionálással
szituációs játék - ez a modell (utánzás)
szelektív sutizmusnál hatásos
DESZENZITIZÁLÁS
: rendszeresen kiteszi magát a stresszt kiváltó szituációnak ➡️ lassan hozzászokik a stresszorrok jelenlétéhez ➡️ eltűnnek a tünetei
fokozatosan végezzük gyermekekkel
agorafóbia esetén és szelektív mutizmusnál is hatásos
relaxációs technikák alkalmazhatóak ➡️ ellazul a gyermek ➡️ beszélünk a szorongást kiváltó dolgokról
KONDICIONÁLÁS
: Pavlov kondicionálása (feltételes reflex) ➡️ a gyermek jövőjére nézve meghatározó hogyan reagál eseményekre
pl.: ha elég gyakran rávesszük, hogy iskolába menjen és megtapasztalja, h nem történik rossz ➡️ a rossz beidegződés eltűnik
segít a dicséret
KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA:
kognitiv
- gyermek gondolkosását befolyásolja
viselkedés
- olyan módszereket tanít, amivel pozitív irányba fordítja életét
hatékony
: depresszió, alacsony önértékelés, kényszeres zavarok, pánikrohamok, fóbiák, PTSD, iskolai nehézségek, szociális szorongás esetén
VISELKEDÉSZAVAROK - DÜH