Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Bevezetés a pszichológiába - Coggle Diagram

- - - - Introspekció - módszer, amely a saját gondolataink, lelkiállapotunk, érzelmeink megfigyelését jelenti
      - első pszichológiai labor a Lipcsei egyetemen
      - ezután mondható, hogy a pszichológia a mentális folyamatokkal foglalkozik
    - - Strukturalizmus - mentális folyamatok elemeire bontása, mi tölti ki az elmét?
      - A folyamatokat 3 fő csoportba osztotta (érzések, képek és
        érzelmek) és 4 tulajdonságát határozta meg (modalitás, minőség, intenzitás, időtartam)
      - kritika a szubjektivitás és az eredmények inkonzisztensége miatt
    - - Funkcionalizmus - a mentális folyamatok szerepének és az alkalmazkodásban való hasznosságának tanulmányozása, milyen hatása van annak, ami kitölti az elmét?
      - a funkcionalisták még elismerték a belső
        mentális folyamatokat, mint az élőlények egy részét
    - - Behaviorizmus - az emberi viselkedést stimulus-response (inger-válasz) elve által figyeli, amit vizsgálunk megfigyelhető kell legyen, teljesen kizárja a belső mentális folyamatokat (Watson)
      - Klasszikus kondicionálás - az élőlény azt tanulja meg, hogy egy bizonyos eseményt egy másik követ – például a csecsemő megtanulja, hogy az anyamell látványát a tej íze követi (I. Pavlov)
      - Operáns kondiconálás - az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egy egyedi következménnyel jár, pozitív és negatív megerősítéseken alapul – például a kisgyermek megtanulja, hogy testvére megütése szülei rosszallását eredményezi (B.F. Skinner)
    - - Alaklélektan (Gestalt pszichológia) - azt vizsgálja, hogy a különböző észlelési folyamatok milyen törvényeket követnek, szerinte az egész több, mint a részei összessége
      - Rendezési elvek
        
        Közelség elve - eszerint az egymáshoz közel álló elemeket egy egységbe soroljuk
        
        Hasonlóság elve - az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként észleljük
        
        Jó folytatás elve – úgy tartja hogy az ember képes 2 vagy több különböző tárgyat vagy
        elemet egymástól eltérőnek észlelni mégha egymásra is tevődnek
        
        Zártság elve – ha egy elemnek a vonalai/körvonalai stb egybezáródnak más elemekkel akkor
        ezeket nehéz külön szedni
        
        A közös sors elve – azt fejezi ki, hogy az egymással összehangoltan mozgó összetevőket
        önkéntelenül is egybefüggőkének tekintjük
    - - Pszichoanalízis - a tudat alatti tartományokkal foglalkozik
      - nagyon szubjektív és hiányos az empirikus kísérletekben,
        ezért sok tudós meg is cáfolta az irányzat elveit
    - - Kognitív pszichológia - az emberek információt feldolgozó folyamatait próbálja megvizsgálni, úgy tekinti az embert mint egy információ-feldolgozó rendszert, és behozza ismét a belső mentális folyamatokat a pszichológiába, viszont tudományosabb módszerekkel
      - Pszichólingvisztika - a nyelvi teljesítményeket
        pszichológiailag vizsgálta (Chomsky)
      - szoros kapcsolatban áll a mesterséges intelligencia kialakulásával és
        fejlődésével
    - - Humanisztikus megközelítés - emberközpontú nézet, nem csak a viselkedéssel foglalkozik, megjelenik benne az önmegvalósítás, fejlődés a célok között, önérvényesítés, motivációk
      - megcáfolja, hogy viselkedést meghatározza a külső tényező (behaviorizmus) és hogy a tudatalatti teszi lehetetlenné a szabad akaratot (pszichonalízis)
    - - Pozitív pszichológia - tudományos módon próbál megfigyelni pozitív pszichológiai folyamatokat és eljárásokat, hangsúlyt tesz a boldogságra, a szeretetre, együttérzésre
      - Tanult tehetetlenség - egy személy vagy állat elkezdi azt hinni hogy nincs uralmában az hogy mi történik vele és így nem is próbálja elkerülni a negatívot
- - - - velünk született dolognak tekintették
      - F. Galton
        
        szerinte a genetika számít, és a környezet nem befolyásol
        
        ma már tudjuk, hogy a gének és a
        környezet már a fogantatástól kezdve együttműködnek, szóval nem lehet őket elválasztani egymástól
        
        Ikervizsgálatok, örökbefogadási vizsgálatok
    - - J. Cattell
        
        első intelligenciateszt 1890-ben, fluid és kristályos intelligencia elkülönítése
      - Binet, Simon
        
        Binet-Simon intelligenciateszt - intelligenciatesztek ősmintáját hozták létre 1905-ben (mentális színvonalat mérte, a feladatok megfelelnek az adott életkor mentális teljesítményének - mentális kor, MK fogalomnak bevezetése)
      - W. Stern
        
        intelligenciahányados bevezetése (IQ) - elért teljesítményt a vizsgált személy életkorához viszonyítják: (mentális kor / biológiai kor) x 100 = IQ
      - Egy intelligenciateszt megbízható kell legyen, azaz a mérés mindig megismételhető és konzisztens eredményeket kell szolgáljon, emllett érvényes kell legyen, azaz azt méri, amit mérnie kell.
      - Stanford, Binet
        
        Stanford-Binet intelligenciaskála - az első
        olyan intelligenciát mérő eszköz, amelyet nagy és sok szempontból reprezentatív mintán próbáltak ki, egyoldalúan csak a nyelvi képességekre támaszkodik
      - D. Wechsler
        
        WAIS intelligencia teszt - 5 verbális és 5
        performációs próba, tehát nem csak a nyelvi képességekre támaszkodik, az első teszt, amely felnőtteknek készült
        
        WISC intelligencia teszt - ugyanúgy verbális és cselekvéses próbák, de gyerekeknek
        
        A Wechsler tesztekben a részpróbákra külön is ki lehet számítani a pontokat, így pontosabb képet kaphatunk a személy intellektuálisan erős, illetve gyengébb oldalairól
      - Raven
        
        Raven-teszt - egyik legismertebb, kognitív képességeket,
        gondolkodást mérő eszköz, nem verbális jellegű
    - - Ch. Spearman
        
        Kétfaktoros elmélet - g faktor (ezzel mindenki rendelkezik), s faktor (speciális faktorok, nem mindenki rendelkezik velük)
      - Faktoranalízis - egy statisztikai eljárás, amely a
        különböző tesztek közötti korrelációk alapján csoportosítja a mutatókat
      - L. Thurstone
        
        Úgy vélte, hogy a faktoranalízis segítségével az intelligenciát több elemre bonthatja fel melyek a következők: nyelvi megértés, folyamatos beszéd, számolás, térbeli tájékozódás, felfogás sebessége, rövid távú memória, következtető gondolkodás
        
        Szerinte az intelligens viselkedés nem az általános faktorból fakad
      - Guilford
        
        SI, Structure of Intellect modell - egy kockaalakú struktúra és 3 fő egységre bontotta (Tartalom, Művelet, Produktum), a 3 egység meghatároz 180 képességet
      - P. Vernon
        
        Hierarchikus modell - első helyen a G-faktor szerepel, ezután két elsőrendű faktor (verbális-edukációs és téri-mechanikus), majd másodrendű csoportfaktorok (verbális, numerikus, téri, mechanikus, kézügyességi faktor)
        
        A modell javasolja, hogy 3 részre bontsuk az intelligenciát: A - megérti az intelligenciát, B - a képességek szintje, C - tesztekben kapott pontszám
    - - J. Piaget
        
        az intelligencia fejlődési elméletét dolgozta ki, a fejlődést, mint az egyén belső konstrukcióját a környezet tárgyaival való
        interakciója alapján írja le
        
        kidolgozta a kognitív fejlődés szakaszait is, ez 4 szakaszból áll
        
        Szenzomotoros szakasz (0-2 éves kor) - észlelés, érzékelés és a mozgás fejlődése, a fejlődés ebben a szakaszban nagyon intenzív, lassan kialakul saját testének és környezetének megkülönböztetése
        
        Műveletek előtti szakasz (2-7 éves kor) - erősen kötődik a látható, megérinthető, tárgyi világhoz, jellemző erre az időszakra az egocentrizmus, a gondolkodást az intuíció jellemzi
        
        Konkrét műveleti szakasz (7-12 éves kor) - absztrakt fogalmak használata, több aspektus figyelembe vevése, szükséges kognitív funkciók elérése
        
        Formális műveleti szakasz (12-19 éves kor) - felnőtt gondolkodás szintjének elérése, szimbolikus/elvont fogalmak megértése, szisztematikus problémamegoldás
    - - L. Vigotszkij, Feuerstein
        
        a szociális interakciók szerepét emeli ki a fejlődésben, kultúra és pszichológiai eszközök alkalmazása (nyelv, ábrázolás, gondolkodási módok)
        
        Legközelebbi fejlődési zóna - amikor pszichológiai eszközöket osztunk meg vagy sajátítunk el, ez a zóna a között, amire az egyén segítség nélkül képes, és amit csak segítséggel tud elvégezni
  - - - Többrétegű intelligencia-elmélet - 7 féle értelem: szóbeli, logikai, térbeli, zenei, kinetikus (mozgásos), interperszonális, intraperszonális - a 7 intelligencia mindenkiben más mértékbe jelenik meg, nincs összefüggés köztük, nincs g
        faktor
    - - Háromrétű / Trierarchikus elmélet - Analitikus, Kreatív és Gyakorlati intelligencia
      - 3 alapvető információfeldolgozási képességből áll: Metakomponens (mentális képesség a problémamegoldásra), Teljesítménykomponens (mentális képesség a stratégia kivitelezésére), Tudásszerző komponens (a megértés és információszerzési képességre vonatkozik)
    - - PASS elmélet - az intelligencia az agy különböző részeinek az együttes működésének az eredménye
      - 3 funkcionális egység, szint - az éberség / általános serkentés szintje, információ- felvevő és feldolgozó formációk, a cselekvés monitorizálása, vezérlése
    - - Hierarchikus intelligencia elmélet, CHC - 3 strátum / szint: első strátum Spearman g faktora, második strátum a g faktor típusai (kristályos intelligencia, fluid intelligencia, rövid távú memória, hosszú távú felidézés, vizuális feldolgozás, auditív feldolgozás, számtani ismeret, írás, olvasás, feldolgozási gyorsaság), harmadik strátum a specifikus kognitív képességek
    - - Ökobiológiai elmélet - a környezet szerepét hangsúlyozza ki, szerinte intellektuális képességeink genetikailag vannak megszabva, viszont a környezet behatározza, hogy ez mennyire bontakozik ki
      - szerinte a valóságos intelligenciát nem lehet IQ-val vagy általános intelligencia valamely fogalmával magyarázni, számítanak a környezeti tényezők
    - - Érzelmi intelligencia fogalma - a saját és
        mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos
      - 4 fő terület: P-percieve (az érzelmek észlelése és kifejezése), U-use (az érzelmekhez hozzáférni és mozgosítani őket), U-understand (az érzelmeink üzeneteinek a helyes felismerése), M-manage (az érzelmek szabályozása)
    - - Érzelmi intelligencia elmélet - 5 érzelmi intelligencia fajta: self-awareness – saját érzelmeink felismerése, self-management – saját érzelmeink pozitív, produktív viselkedésbe való kinyílvánlása, empathy – empátia, social skills – kapcsolatteremtés, self-motivation – intrinzik motiváció
- - - - a motiváció velünk született energia, amely cselekvésre buzdít, visszavezethető biológiai felépítésünkre, ösztöneinkre
      - nem teljes, kizárja a környezetet, kontextust
      - ezek az elméletek, meghatározzák, hogy honnan jön a motiváció, milyen hatása van, de nem mondják, hogy a kontextusnak milyen szerepe van ebben
      - W. James
        
        az ösztönöket nem tudatosnak vélte és inkább a
        reflexekhez hasonlította, szerinte az olyan ösztönök amelyek sokszor megjelennek vagy ismétlődnek szokássá válnak
      - W. McDougall
        
        18 alapösztönt határozott meg (alvás, anyai, éhség, stb) és 3 ösztön összetevőt (kognitív, akarati és érzelmi)
      - S. Freud
        
        szerinte a motiváció velünk született, és egyfajta életösztönt jelent, 2 alapösztönt határozott meg, az élet (eros) és halál (thanatos)
    - - reflexszerű ösztön vizsgálata
      - K. Lorenz
        
        Imprinting-gel kapcsolatos kísérletek - imprinting - bevésődés, amely egy adaptív válasz, kötődést határoz meg, van egy kritikus időszak is
      - N. Tinbergen
        
        szekvenciálisnak tekintette a viselkedést, hierarchikus modellt épített fel - motivációs impulzusok felgyűlése, belső inger hatására eltűnnek a gátlók és az impulzus tovább halad, ez addig folytatódik amíg a viselkedés megvalósul
    - - minden viselkedést fiziológiai szükségletekhez vezetnek vissza
      - kihangsúlyozzák, hogy a hajtóerők lehetővé teszik, hogy a megváltozott homeosztatikus állapotot visszanyerjük
      - a drive akkor jelenik meg, amikor valamilyen hiány áll be a szervezetben, az állapotban
      - C. Hull
        
        Drive állapot fogalma - a nem kielégített szükségletek által létrehozott kellemetlen állapot, szerinte ez motivál a cselekvésre
        
        2 fajta drive - Elsődleges drive (a homeosztatikus egyensúly fenntartására motiválnak minket - éhség - evés), Másodlagos drive (önmagukban nem tudják szükségleteinket kielégíteni viszont segítenek azokhoz a dolgokhoz jutni amelyek képesek erre - munka - pénz - étel)
      - D. Hebb
        
        Optimális arousal szint fogalma - egy feladat
        elvégzésére egy optimális arousal szint szükséges
      - Tolman
        
        szerinte a társadalmi elvárások határozzák meg az emberek viselkedését, motivációit
      - H. Murray
        
        2 fajta drive - Elsődleges és Másodlagos driveok, de ez utóbbiak már pszichológiailag jelentősek Hull-al ellentétben akinek másodlagos szükségletei is külsők voltak
        
        szerinte 24 szükséglet különíthető el, ezek különböző szintjei sajátosak minden személyben és ezek alkotják meg a személyiségünket - 5 csoportba osztja ezeket: Ambíciók, Embertársi érzelmek szükséglete, Anyai szükségletek, Információs szükségletek, Hatalmi szükségletek)
    - - ezekben egyre jelentősebb szerepet kapnak a pszichológiai szükségletek mint például az önmegvalósítás, kreativitás, tovább lépünk az alapvető biológiai tényezőkön, és megjelennek a felsőbb szükségleti állapotok
      - A. Maslow
        
        Maslow Piramis - a szükségletek hierarchikus rendszerben vannak: fiziológiai szükségletek - biztonságra vonatkozó szükségletek - szeretet szükségletek - önbecsülés - önmegvalósítás
      - C. Rogers
        
        egyetértett Maslow-val, de hozzátette, hogy ahhoz, hogy valaki fennebb jusson a hierarchián, szükséges a nyitott környezet, elfogadás, empátia
    - - Atkinson
        
        szerinte az ember akkor motivált teljesíteni ha tudja hogy a feladata eredménye
        magától függ vagy ha van valami következménye a feladat teljesítésének
        
        Teljesítmény motiváció elmélet - a teljesítmény motivációt 2 hajlam hajtja: a sikeres teljesítésre való törekvés és a kudarc elkerülésére való törekvés
      - a motiváció ebben az esetben nem egy beépített
        mechanizmus által működik, hanem saját tudásunk, tapasztalataink alapján
      - McClelland
        
        Három Szükséglet elmélet - három szükségletet ami független a nemtől, a kultúrától és életkortól: teljesítmény, hatalom és kapcsolati szükséglet - ezekből az egyik mindig domináns
  - - - Kíváncsiság - a belső motiváció egy tényezője lehet, több fajta kíváncsiság van: Specifikus, Diverziv, Explorációs, Episztemikus, Perceptuális
    - - H. Harlow - majomkísérlet
        
        Belső motiváció - a viselkedés azért megy végbe, mert egy aktivitás a személy számára örömöt vagy kielégültséget eredményez és nem a külső jutalmakért megy végbe
        
        Külső motiváció - a viselkedés a külső jutalmakért vagy büntetések elkerüléséért megy végbe
        
        A belső motivációt csökkentik a külső jutalmak - Deci szoma kockás kísérlete diákokon is ezt igazolja
      - intrinzik, belső okság incentív tényezői: önbeteljesítő, magáért a cselekvésért tesszük, extrinzik, külső okság incentív tényezői: büntetés elkerülése, kitüntetés, jutalmak, elvárás, szabályozások
    - - Öndeterminációs elmélet - több alelmélettel vizsgálja az emberi motivációt és az ezt befolyásoló tényezőket, 6 alelmélet alkotja és 3 szükségletet is meghatároz (kompetencia, autonómia és kapcsolati szükségletek) - ha ez a 3 ki van elégítve, akkor meg tud történni a belső motiváció
      - 6 alelmélet
        
        A kognitív kiértékelés alelmélet - leginkább a belső motivációt és az ezt befolyásoló tényezőket figyeli, a környezettől függ az hogy mi hogyan növeli vagy csökkenti a belső motivációt, de általában ami negatívan hat a kompetenciára, autonómiára vagy kapcsolati szükségletre, az negatívan hat a belső motivációra is
        
        A szervezeti integráció - a külső motivációkra teszi a hangsúlyt és a személy értékrendjétől függ, megjelenik az internnációs kontinuum, amelynek 4 szintje van: külső szabályozás (egy személy egyáltalán nem kedvel egy tevékenységet, de külső tényezők kényszerítik rá), introjekció (egy tevékenység elvégzése, azért mert hasznos a személy számára), azonosulás (a személynek tetszik a tevékenység, kielégíti nagyrészt a szükségleteit), integráció (teljesen kielégíti a szükségleteket, gyakori)
        
        Oksági orientációs elmélet - egy személy szükségleteit és a környezethez való hozzáállását figyeli, 3 fajta orientáció - autonóm (egy személynek mindhárom szükséglete ki van elégítve), kontrolált oksági (a kompetencia és kapcsolati szükségletek ki vannak elégítve viszont az autonómia nincs), személytelen / amotivált (egy személynek egyik szükséglete sincs kielégítve)
        
        Az alapvető pszichológiai szükségletek alelmélet - a három szükségletről szól és arról hogy ezek változása hogyan hatnak a személyre, ha valami negatívan hat egy személy egyik szükségletére, az negatív következményekkel fog járni.
        
        Cél tartalom alelmélet - az emberek belső és külső motivációit és ezek kapcsolatát az emberek céljaival vizsgálja, a belső motivációban gazdag személyeknek általában belső céljaik vannak, a külső motivációval rendelkezők pedig külső célokkal rendelkeznek (anyagi dolgok)
        
        A kapcsolati motivációs alelmélet - a kapcsolati szükségletre teszi a hangsúlyt, e szerint a személyes kapcsolatok nem csak hasznosak hanem szükségesek a jólét és a mentális egészség számára mivel ki tudja elégíteni a kapcsolati szükségletet
    - - Flow elmélet - a kompetencia szintünk és az észlelt feladat nehézsége egy hangban van – nem kell figyeljünk az adott tevekénységre, belemerülünk abba, nem figyelünk a környezetre, még a szükségleteinkre sem - azért leszünk motiváltak, hogy újból átéljük ezt az állapotot
      - A flow élmény kritériumai: a feladat kihívás kell legyen, a feladat aktív és élvezetes kell legyen, a feladatnak kell legyenek céljai, a feladat megoldásához belső motiváció szükséges
      - A flow élmény modell - 8 érzés: apátia, aggódás, szorongás, unalom, arousal, relaxáció, kontrol érzet, flow érzet (a képességi szint és kihívás szint alapján)
      - autotelikus személy - főként belsőleg motivált személyek akik kevés hangsúlyt fektetnek pénzre, kocsikra stb és jobban érdekli őket a belső fejlődés, többször kerülnek flow élménybe
    - - Mindset elmélet - amely szerint ahogy mi gondolkodunk a környezetről és magunkról, az határozza meg, hogyan fogunk egy célirányos viselkedést produkálni
      - mindset - világnézet, amely nem csak a körülvevő világra vonatkozik, hanem hogy mi hogyan látjuk magunkat a világban, 2 fajta van: fixált mindset, növekvő mindset
    - - szerinte ha az alapvető szükségletek ki vannak elégítve, magasabb a kíváncsiság
- - - - ő vezette be kreativitás fogalmát, az addigi intelligencia tesztek szerinte nem alkalmasak a kreativitás mérésére
      - modelljének fontos vonása a konvergens (egy irányba ható), és divergens (elágazó) gondolkodás
      - Szokatlan használat teszt - kreativitás mérésére, például mire lehet használni egy vödröt?
        
        A válaszok értékelési szempontjai: fluencia (megadott idő alatt, hány választ tud adni), flexibilitás (a válaszok hány kategóriába sorolhatók), originalitás (a válaszok eredetisége)
    - - Kreatív / Alkotó folyamat - több szintből áll: Előkészületi szint, Lappangási szint, Megvilágosulási szint, Kivitelezési szint
    - - Összetevő elmélet - szerinte a kreativitás több egymással összefüggésbe álló tulajdonság alkotja, 3 összetevőt határozott meg: Terület releváns képességek (tevékenységben hasznélt képességek), Kreativitás releváns képességek (Kognitív stílus - újdonságok találása, Heurisztika - egyszerűsített eljárások találása, Munkastílus), Motiváció
    - - Befektetés elmélet - szerintük az az okos ember, aki olcsón vesz és drágán ad, 6 tényezőt határoztak meg amelyik szükséges a kreatív embernek: Tudás, Intellektuális képességek, Személyiség, Motiváció, Környezet, Gondolkodási stílus
    - - Két réteges modell - a kreativitást 2 rétegre osztották fel, 1. rétegben található a Tudás (deklaratív, procedurális), Motiváció és 2. rétegben a Problématalálás, Fogalomalkotás, Kiértékelés
    - - Rendszerelmélet - több tényező interakcióját határozza meg, amelyek közrejátszanak a kreativitás folyamatához: Szakértők (szociális rendszer), Terület (kultúrális rendszer), Személy (genetikai adottságok, személyiség rendszer)
- - - - szerinte a tehetség velünk született adottság és képesség - potenciál, amely valamilyen formában örökölt, nem biztos, hogy tudjuk fejleszteni, tanulni, emellett már kiskorban megjelenik
      - A 2X4+1 faktoros tálentum modell - tehetségről akkor beszélünk, ha az adott 4 tulajdonság együttesen van jelen egy személyben: Specifikus képességek, Általános értelmesség, Kreativitás, Motiváció, külső környezeti tényezők is vannak, amelyek elősegíthetik, vagy épp gátolhatják a tehetség kibontakozását: Család, Iskola, Kortárs csoport, Társadalom
      - A talentum ritka és összetett: potenciál, kiemelkedő teljesítmény, hasznos, sikerrel jár, szerencse kell hozzá
    - - Siker és tehetség - a siker képlete: S = rQ, ahol r a random ötlet, Q a kivitelezés
- - - - az érzelemnek van egy ujjlenyomat szerű lenyomata az agyban, velünk született (genetikailag örökölt), univerzális (kultúrától független) és van fizikai megjelenése is
      - S. Tomkins
        
        6 alapérzelem: érdeklődés, félelem, meglepődés, harag, distressz, öröm
        
        Hatáselmélet - E szerint a hatás egy érzelem, vagy szubjektíven megélt érzet, és ezeket a hatásokat külön kategóriákba sorolja, amelyekhez más-más tipikus választ rendel, pl. öröm hatására elmosolyodunk
      - Izard
        
        10 alapérzelem: harag, megvetés, undor, szomorúság, félelem, bűntudat, érdeklődés, öröm,
        félénkség, meglepetés
        
        Izard tanulmánya kiemelten fontos a biológiai alapok, érzelmek funkciói és
        érzelemkifejezés szempontjából: 32 fényképből álló sorozat 8 különböző érzelemkategóriából, és akiknek megmutatták 78%-ban jól sorolták be a képeket az alapérzelmeknek
      - Ekman
        
        6 alapérzelem: öröm, bánat, harag, félelem, meglepetés, undor, később 7 a megvetéssel együtt
        
        Modern érzelem elmélete - az érzelmek univerzális jellegét vizsgálta, és azt bizonyította, hogy az arcon kifejezett érzelmeknél, vannak olyanok, amelyek ugyanúgy jelennek meg, tehát ezek nem tanultak, szerinte minden egyes alapérzelem összekapcsolható egy bizonyos arckifejezéssel
      - Plutchik
        
        8 alapérzelem: düh, félelem, szomorúság, élvezet, undor, meglepődés, kíváncsiság, elfogadás
        
        Adaptív válaszok elmélete - az érzelmek adaptív válaszokkal kapcsolódnak össze,
        növelik az egyén túlélési esélyeit azzal, hogy az adott helyzetben a legmegfelelőbb választ hívják elő, valamint az érzelemkifejezésen keresztül jelzést szolgáltatnak cselekvési szándékáról
    - - megkérdőjelezi, hogy vannak alapérzelmek – nem adunk-e mi jelentést adni mindezeknek a környezet és előzetes tapasztalatokon keresztül
      - az érzelmi tényezőket valójában megtanuljuk, verbális jelleget ad a társadalom nekik, az érzelmek a tapasztalat által meghatározottak, tehát személytől függ
      - Barett
        
        az alapérzelmek nem biológiailag örököltek, inkább olyan jelenségek, amelyek a tudatban "a pillanatban" bukkannak fel az alapvető összetevőkből, az érzelmeket tehát egy bizonyos módon megtanuljuk, a tapasztalara van fektetve itt a hangsúly
    - - James és Lange
        
        Érzelmek perifériás elmélete - az érzelem egy adott szituációban történő fiziológiai, zsigeri változás, a szervezetben történő változások fejtik ki az érzelmeket (nem a környezet közvetlenül) és az elmélet szerint más-más érzelemmel
        különböző testi válaszok járnak együtt
        
        érzelmi élmény központja az agykéreg
      - Cannon és Bard
        
        Érzelmek centrális elmélete - a központi idegrendszerben történő kiértékelések jelentik az érzelmeket, nem csak a zsigeri változásoknak tudhatók be az érzelmek – a környezet és jelentés adás határolja be az érzelmet, az alapérzelmeket hangsúlyozzák, behozzák az agyi régiókat is (kritika James és Lange elméletére - az emóciókra nincsenek specifikus
        zsigeri mintázatok)
        
        érzelmi élmény központja a talamusz és annak aktivitása
      - Sachter és Singer
        
        Érzelmek kétfaktoros elmélete - 2 faktor: fiziológiai arousal és kogníció – megtörténik a fiziológiai változás, amire mi valamilyen formában jelentést adunk, még pedig a kontextus szerint
        
        érzelem helye az amygdala
    - - Magda Arnold
        
        először használta a kiértékelés fogalmát arra, hogy az érzelmek közötti minőségbeli különbségeket értelmezze
        
        úgy vélte, az emberek az ingereket és eseményeket pozitívként, vagy negatívként kategorizálják, az ingerek jelentőségének eldöntésében a limbikus rendszer játszik fontos szerepet
      - Lasarus
        
        már összetett kiértékelési folyamatokat írt le: megkülönböztetve elsődleges és másodlagos értékelési folyamatokat
        
        Elsődleges – automatikus, gyors pontatlan, helyzeti kiértékelés produkálása (Flight or Fight) - Másodlagos - lassabb, alaposabb kiértékelés produkálása, erőteljes kognitív erőfeszítés – előzetes tapasztalatok, figyelem által újabb információk elemzése
        
        mindkettő azt hangsúlyozza, hogy nincs érzelem kogníció nélkül, az érzelem maga a jelentés adás
      - Zajonc
        
        kritika Lasarus-ra: Melyik van előbb: az érzelem vagy a kogníció? - az érzelmek nem mindenképpen a
        kognitív folyamatok eredményei
        
        szerinte előállhatnak érzelmek kognitív kiértékelés nélkül is, azaz
        lehetséges olyan érzelem, ami prekognitív: személyek, annak ellenére, hogy nem tudták miket ábrázolnak a kínai jelek, mégis egy idő után tudták kedvelni, vagy nem az adott jeleket
      - Turing
        
        Turing-teszt: a teszten az a gép megy át, amely olyan válaszokat ad, ami alapján a személy nem tudja megállapítani, hogy aki válaszol az egy gép vagy egy ember
    - - Damasio
        
        Szomatikus marker hipotézis - az érzelmek azon aspektusa, hogy van egy tapasztalatból adódó szomatikus rendszerünk, ami felismerhető nem tudatos formában, ez alapján döntjük el, hogy számunkra egy helyzet kedvező vagy kedvezőtlen - kártyapaklis kísérlet agyi sérülteknél és egészséges embereknél
        
        szerinte evolúciós alapokon fekszenek az érzelmeink, van egy rendszer, amely az érzelmeken keresztül jelez, hogy egy adott szituáció kedvező vagy kedvezőtlen
      - LeDoux
        
        szerinte az érzelmi alapérzelmek nem jól strukturált alapok (örömközpont, undorközpont), hanem van egy alapvető elsődleges érzelmi alapérzelem, ami a félelem - kutatásaiban a félelem kondicionálásával és ennek neurofiziológiai hátterével foglalkozik
        
        elmélete neurológiai szempontból magyarázza a Lazarus elméletet: az amigdala az az érzelmi központ, ami adja az azonnali, impulzív választ, kiértékelést (elsődleges), míg az érzékszervi kérgeken érkező információ lesz a másodlagos kiértékelés, ami sokkal pontosabb - bizonyos esetekben nem szükséges, hogy konkrétan szenzoriálisan is érzékeljük az információt, mert az amigdala egyből tud impulzusokat kapni a környezetből
      - Panksepp
        
        elmélete szerint, bizonyos tematikájú érzelmek, más-más agyi területeket aktiválnak – agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálta
        
        elsődleges érzelmeink a túlélés szempontjából a negatív érzelmek - patkány kísérletek a macskaszőrrel