4.) Állapotfüggő karbantartás
(Condition Based Maintenance (CBM),
Condition Centered Maintenance (CCM),
vagy Predictive Maintenance (PdM))
Az egyre összetettebb és nagyobb értékű berendezések megjelenése és a karbantartási költségek csökkentésének és a gépek elhasználódási tartalékának (EHT) jobb kihasználására vonatkozó igény már nem tartotta elégségesnek a merev ciklusú karbantartás nyújtotta lehetőségeket. Az állapotfüggő karbantartási stratégia alapja, hogy a berendezéseken időszakosan vagy folyamatosan műszeres állapotvizsgálatot (műszaki diagnosztika) végeznek. Minden gépnél megfigyelhető, hogy a meghibásodásuk előtt, illetve a meghibásodási folyamat kezdeti stádiumában a komponensek valamilyen figyelmeztető jelzést mutatnak, amelyek különböző mérési technikákkal érzékelhetők. Ezeknek a jeleknek az érzékelésével és feldolgozásával foglalkozik a műszaki diagnosztika.
A műszaki diagnosztika egy olyan eljárás, amely alkalmazása során műszerek és mérőeszközök segítségével, általános üzem közben, a gép lényeges megbontása nélkül, a mért jelekből következtetnek a gép jelenlegi állapotára . Különböző hibadiagnosztikai technikák segítségével sokféle természetű hibajelzés detektálható. A rezgésdiagnosztika, a termográfia, az ultrahangos hibadetektálás, a ferrográfia (kopási részecskék vizsgálata az olajban), valamint a motoráram diagnosztika segítségével a gépek vizsgálatát roncsolás mentesen, üzemelés közben végezzük anélkül, hogy a termelési folyamatot megzavarnánk. Ezen eljárások segítségével pontos képet kapunk a gépeink aktuális állapotáról és a meghibásodásuk várható idejéről, ami nagyban elősegíti az erőforrások hatékonyabb felhasználását. A műszaki diagnosztika alkalmazása tette lehetővé, hogy a karbantartási munkák menetét a vállalat vezetése határozhassa meg és ne a gépmeghibásodások.
A hibadiagnosztikai mérések lehetnek időszakosak a gép termelésben elfoglalt helye, fontossága alapján meghatározott mérési gyakorisággal, vagy a kritikus berendezések esetén on-line felügyelő rendszerek végezhetnek automatikus kiértékeléssel folyamatosan műszaki állapotvizsgálatot, hibafeltárást. A mérési adatok kiértékelése alapján kapott információk, az elhasználódás törvényszerűségei, a felügyelt berendezések károsodásának sajátosságai alapján tervezik meg a karbantartási és javítási munkákat.
A folyamatos állapotvizsgálat céljaira, a kritikus gépekre szerelt érzékelők, műszerek, számítógéppel gyűjtött adatok és feldolgozott információk szolgálnak. Az állapotfüggő karbantartás bevezetése nagy értékű, bonyolult gépekhez indokolt, ahol a váratlan meghibásodásból adódó kiesés nagy veszteséget okoz.
A mérések során kapott információk alapján határozzák meg a karbantartási intézkedések időpontját, mélységét terjedelmét és sürgősségét, valamint a javításra, cserére szoruló gépalkatrészek körét is. A gépek műszaki állapotát különféle állapotjellemzők határozzák meg, ilyenek lehetnek pl.: zaj, rezgés, ütésimpulzus, csapágyhőmérséklet, hatásfok, teljesítmény.
Előnyei:
- A karbantartási és helyreállítási munkák szervezettsége nő;
- Korszerű javítási technológiák alkalmazására nyílik lehetőség bevezetésével,
- Alkatrészcserére csak akkor kerül sor, ha a műszeres mérések és elemzések alapján ez indokolttá válik; csak a hibás alkatrész cseréjére kerül sor,
- Bevezetésével javul a gépek rendelkezésre állása,
- Nincs szükség nagy raktárkészletre, jól tervezhetően kisebb anyag- és bérköltség szükséges,
- Csökken a váratlan meghibásodások száma, a hibák súlyossága.
- A javítások ciklusideje növelhető,
- A nagyjavítások jól ütemezhetők és tervezhetők,
- Az alkatrészek az elhasználódási tartalék 90-95%-áig üzemeltethetők,
- A nagy átfutási idejű alkatrészek beszerezését időben el lehet indítani.
Hátrányai:
- Felügyelő rendszerek, műszerek és képzett szakemberek alkalmazása szükséges az állapotfüggő karbantartási stratégia eredményességéhez, ami költségekkel jár,
- A kiválasztott mérési és feldolgozási technológiák minősége, színvonala, a mérőeszközök, beépített jeladók, diagnosztikai és adatrögzítő eszközök képességei és a vizsgálatokat végző szakértők szakmai felkészültsége jelentősen befolyásolja az állapotfüggő karbantartási stratégia sikerét,
- Az időszakos ellenőrzések között felléphet váratlan meghibásodás is.