Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

A HÁLÓZATOK ÉS AZ AZOK MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZOFTVEREK, Az IP-címek…

- - - - A szolgáltatásokat a gépre telepített szerverszoftverek (pl: Apache 2, nginx) adják, amik az oprendszerrel együtt, vagy az után indulnak (services, daemons). Sok ezek közül a háttérben fut, meg sem jelenik a szervergépen és speciális szoftverekkel listázhatjuk ki őket. (systemctl?)
  - - - A hálózati oprendszer egy olyan szoftver ami a háózatba kapcsolt eszközökön fut és azok között biztosítja a kommunikációt.
        
        Két féle módon lehet összekapcsolni a hálózati eszközöket:
        
        Kliens-szerver kapcsolat: Itt van egy kitüntetett, nagyobb teljesítményű gép (a szerver) ami a hozzá csatlakoztatott kliensek kéréseit szolgálja ki. A szerver és a kliens a gépeken program formájában jelenik meg.
        
        Egyenrangú kapcsolat: Minden gép egyenrangú és erőforrási egy bizonyos részét megosztja a többi géppel, minden gép lehet szerver és kliens is, és az is előfordulhat, hogy egy gép vagy csak szerver, vagy csak kliens.
        
        Lokális hálózati operációs rendszerek funkciói:
        
        Fájlszerver: Ezen különböző fájlokat, információkat tárolhatunk, így a legfontosabb erőforrásai a háttértár és a hálózati interface. A hozzá kapcsolt állomások hozzáférhetnek a rajta tárolt adatokhoz különböző módokon, és különböző jogosultságokkal.
        
        Nyomtatószerver: Nyomtatót oszt meg így azok is használhatják akinek nincs közvetlenül rákötve a gépére. A szerver sorbaállítja a nyomtatási kéréseket, így akkr is lehet használni, amikor az éppen foglalt
        
        E-mail szerver: Ez lehetővé teszi üzenetek küldését és fogadását, dokumentumok gyors küldését, és tárolását
        
        Hálózati névszolgáltatás: A hálózat felhasználói és a programok hálózati neveken kérik az oprendszer egyes szolgáltatásait, ezeket mind az erőforrások mind a felhasználók jelölésére használják. A hálózati névszolgáltatás a hálózati neveket hálózati címekre fordítja le (IP-k?) , hogy az üzenetek helyesen legyenek címezve.
        
        Összekapcsolhatóság: A lokális hálózaton kívüli kommunikációra utal. Így egy a hálózathoz nem tatozó gép egy a hálózatba tartozó munkaállomáson keresztül kommunikálhat egy másik állomással. Két vagy több helyi hálózat összekapcsolásakor azok lehetnek azonos vagy különböző tipusúak
        
        Hálózatszervezés: A hálózati oprendszer általában lehetőséget ad a hálózat elérésére, megbízhatóságra vonatkozó szervezési szolgáltatásokkal, de ez hálózatonként eltérhet. Van olyan ami csak egyetlen helyi hálózattal foglalkozik, máskor egy olyan szolgáltatás része lehet ami egy csoport összekötött helyi hálózatot szervez
- - - - Az OSI hálózati rétegének köszönhetően meghatározható a cél
        
        A hálózati réteg protokolljai olyan címeket adnak az eszközöknek, amik alapján azok egyértelműen azonosíthatók. A 2. rétegben ilyenek a MAC-címek, (fizikai cím) de ezekkel csak a közös hálózatokon levő gépek kommunikálhatnak
        
        A 3. réteg viszont hierarchikus címezést használ amivel az információ keresztülhaladhat a hálózaton és hatékonyan megtalálhatja a célállomását.
        
        A hálózati eszközök címezve vannak a hálózaton. A hálózat több szegmensből áll amiken ugyanazt a címezést kell használni
        
        A megnövekedett forgalom miatt szétdarabolják a LAN, MAN és WAN hálózatokat, így több tagból álló hálózatcsoportok jönnek létre, amin minden eszköznek egyedi cím kell
        
        A széttagolás máasik oka az, hogy már rengeteg hálózat létezik
        
        1 more item...
- - - - Azért fontos ez a rész mert kommunikálni csak az azonos hálózatazonosítóval rendelkező eszközök tudnak egymással
  - - - Az "A" osztály a világ kormányzatainak
        
        Ezeknék a címeknél az 1. oktettet (8 bitet) a hálózatazonosításra, a többi 3-at az állomások azonosítására használják
        
        1.0.0.0-127.255.255.255
      - A "B" osztály a közepes nagyságú vállalatok
        
        Itt az első két oktett a hálózatazonosító, a maradék kettő az állomásazonosító
        
        128.0.0.0-191.255.255.255
      - A "C" osztályú címek pedig mindenki másnak vannak fenntartva
        
        A C osztályú címeknél már az első 3 oktett a hálózatazonosító, az utolsó az állomásazonosító
        
        224.0.0.0-239.255.255.255
- - - - Az alhálózati cím létrehozásához elveszünk néhány bitet (legalább 2-őt) az állomásazonosító címből
  - - - És minden bit elvételével a címezhető eszközök száma a felére csökken
        
        Az egy alhálózaton kiosztható állomáscímek száma attól függ, hogy hány alhálózatot
        hoztunk létre.
      - Alhálózat létrehozása előtt fel kell mérni a lehetséges veszteségeket, hogy hány címet/állomást vagy esetleg hálózatot vesztünk el
- - - - A saját rendszerek NAT-tal (hálózati címfordító - network address translate) vagy proxykiszolgálóval csatlakozhatnak nyilvános hálózatokhoz