Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

A KÁDÁR-KORSZAK JELLEMZŐI - Coggle Diagram

- - - - Kádár János november 7-én szovjet páncélosokon érkezett Budapestre
        
        Kádár Jánossal együtt érkezett a „kormányának” tagjai
        
        Ezzel megkezdődött a kommunista hatalom újjáépítése hazánkban
        
        Elindult a 33 évig tartó Kádár-korszak
        
        Nyilvánvaló volt, hogy a Szovjetunió nem engedi hazánkat kiszakadni a baráti országok sorából.
    - - Tito azt üzente a jugoszláv nagykövettel, hogy védelmet biztosít Nagy Imrének és társainak.
        
        Nagy Imre és társai november 4-én a jugoszláv követségre menekültek.
        
        Hetek múlva diplomáciai megállapodás útján, engedélyezték Nagy Imre és társainak otthonukba való visszatérését.
        
        Szovjet katonák megállították a buszokat és foglyul ejtették az utasokat --> Romániába szállították őket, ahol házi őrizetbe kerültek.
        
        A magyar és szovjet vezetésnek az volt a célja, hogy Nagy Imrét lemondassák --> legitimálni akarták a Kádár-kormányt --> Nagy Imre nem mondott le
        
        1958-ban két társával együtt halálra ítélték, melyet 1958. június 16-án végrehajtották
    - - Az új hatalom eleinte megegyezéssel próbált úrrá lenni a helyzeten.
        
        Fegyveres ellenállás után általános sztrájk indult az országban. --> Békés, néma tiltakozó akciók következtek.
        
        Decemberre már a munkástanácsok gyakorolták a tényleges hatalmat --> ezt a Kádár-kormány és a szovjet tankok is akadályozták.
        
        December során körülbelül 200 munkástanácstagot tartóztattak le.
        
        A korábbi forradalmi bizottságokat is megfosztották a jogköreiktől.
    - - Kádár-kormány nem akart a szovjetekre támaszkodni ezért létrehozta a hozzá feltétlen hű fegyveres testületet. --> köznapi elnevezésük pufajkások
        
        Többségében volt, ÁVH katonákból és olyan katonákból állt, akik nem kompromitálódtak.
        
        November végétől ők vették át a szovjet csapatok helyett a járőrözést, igazoltatásokat
      - 1957 elején a kormány megszervezte a munkásőrséget
        
        Pártnak alárendelt fegyveres testület volt.
        
        60 ezres a létszámuk.
        
        Létrehozásuk fő célja a megfélemlítés.
        
        Aki a tagja volt számos előnyben részesült a munkahelyén és a hétköznapokban is.
        
        Elsődleges céljuk egy újabb forradalom megelőzése vagy leverése.
        
        Szerepük az árvízvédelemben, katasztrófaelhárításban az ország hasznára vált
    - - Decemberre világossá vált Kádáréknak, hogy az ellenállást csak erőszakkal lehet felszámolni. --> megkezdődtek a letartóztatások és a sortüzek :
        
        Bevezették a statáriumokat (rögtönítélő bíráskodást)
        
        MSZMP ellenforradalomnak minősítette az eseményeket.
        
        Több mint 300 embert végeztek ki.
        
        Csaknem 200 ezren hagyták el az országot.
        
        A megtorlás elsősorban azokat érintette, akik aktívan részt vettek az eseményeken --> pesti srácok --> halál várt rájuk
        
        1957 márciusában olyan röpiratok kezdtek terjedni, hogy Márciusban újra kezdjük! (MUK) --> a karhatalomkészült is 15-i ünnepre --> március 15-e munkanap lett
        
        Egyre több ember kezdett beletörődni a szabadságharc vereségébe --> boldogulni próbáltak az emberek a rendszeren belül --> MSZMP taglétszáma nőni kezdett
    - - A pártállam visszaállításnak és fenntartásának a legfőbb biztosítéka a szovjet hadsereg magyarországi jelenléte volt. --> ezt külön szerződésekben rögzítették.
      - Kádár és társainak a legfőbb célja az új MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) újjászervezése és megerősítése.
      - Látszat szerint működött a hatalommegosztás elve.
      - Négyévente tartottak választásokat, de csak olyan jelöltre lehetett szavazni, akit az MSZMP állított, támogatott.
      - A parlament évente csak kétszer-háromszor ült össze, ekkor is a törvényerejű rendeleteket szavazta meg.
      - Valójában mindenben az MSZMP vezetése döntött. --> Politikai Bizottság volt az a vezető testülete.
      - Minden a párt irányítás alatt állt (sajtó, minisztérium, gazdaság).
      - Kádár tanult elődeinek a hibáiból (Gerő ,Rákosi) --> nem alakított ki személyi kultuszt (iszonyodott ettől) --> nem volt még egy ilyen álszocialista állam
    - - A hatvanas-hetvenes évek fordulóján sűrűsödni kezdtek a gazdasági és a politikai gondok.
      - Az új gazdasági mechanizmus csak gazdaságot tudta megreformálni. --> politikai reformokhoz a rendszer lebontása kellett volna.
      - MSZMP vezetésén belül voltak, akik ellenezték a gazdasági reformokat. --> attól féltek, hogy a kevesebb központi irányítás a párt politikai hatalmának csökkenését, és a szocialista társadalmat fenyegeti.
      - A nemzetközi helyzet sem kedvezett a reformoknak. --> Hruscsov után Brezsnyev irtózott minden változástól, reformtól
      - Prágai tavasz elfojtása után a szovjet vezetés a magyar vezetést is szorosabban fogta --> Kádár Jánost Moszkvába rendelték --> elszámoltatták amiatt, hogy hazánkban visszaálltak a tőkés viszonyok, és a kommunista elvek helyett egyre inkább a kispolgári nézetek terjedtek el.
      - Az MSZMP vezetése a hetvenes évek közepén leállította a reformokat. --> a magyar gazdaság visszafordult a zsákutcába
      - A jelentkező gazdasági problémák miatt a rendszer belső támogatottsága gyengülni kezdett.
      - Az utazások révén a hetvenes évek végére egyre többen szereztek tudomást a határon túli magyarok helyzetéről --> ez a sajtóban és a párt környékén tiltott téma volt
    - - Az emberek látóköre egyre bővült --> a Nyugatra látogató magyar turisták sok olyan művet hoztak haza, melyeket itthon nem lehetet kapni --> állampárt tekintélye tovább zuhant
      - A gazdasági problémák mellett a rendszer által terjesztett hazugságok is kezdtek ráomlani a rendszerre.
      - A polgári távközlési műholdak terjedésével már itthon is foghatók voltak a nyugati tv és rádió állomások
      - A nyolcvanas évektől egyre fontosabbá vált a környezetvédelem kérdése is.
      - Politikai kérdés lett Bős-Nagymaros is, melyről a hetvenes években született megállapodás
      - Egyre súlyosabbá vált a népesedési válság is
        
        10 év alatt kb. 400 ezer fővel csökkent hazánk népessége
        
        Okai sokfélék voltak --> konzervatív értékek megszűnése, a vallás háttérbe szorulása, a gazdasági és lakhatási helyzet romlása
        
        Kicsi vagy kocsi --> a korszak kérdése a fiatalok körében
        
        Egyre több ember emelte fel a szavát a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatosan
        
        A nyolcvanas években már egyre kevesebben hittek a Kádár-rendszer jövőjében
    - - Gorbacsov a nyolcvanas évek közepén közölte a baráti országok vezetőivel, hogy nem számíthatnak többé a szovjet katonai tankok beavatkozására a rendszerük védelme érdekében
      - Ellenzéki mozgalmak, tanácskozások szerveződtek
        
        Elemezték a gazdasági és politikai válság okait
        
        A korszak két leghíresebb találkozója az 1985-ös monori és 1987-es lakitelki volt.
        
        Ezeken az események nyíltan elhangzott, hogy a szocializmus az egy zsákutca és többpártrendszer kell
        
        Lakitelken elsődlegesen a nemzeti demokrata ellenzék találkozott
        
        Ők elsődlegesen a magyar nemzet egységét, optimista jövőképét erősítő program megalkotásában, megvalósításában látták a megoldást
        
        Az ellenzék másik csoportosulása a demokratikus ellenzék volt
        
        Ők elsődlegesen az állam demokráciaellenes vonásaira zúdítottak össztüzet
        
        Ennek a mozgalomnak volt a szamizdatlapja a Beszélő
    - - Az MSZMP-n belül is kialakult egy pártellenzék  demokratikus szocializmust hirdette
      - A rendszer megváltoztatását nem az állampárton belüli változások okozták, hanem ennél fontosabb tényezők
        
        A szovjet külpolitika irányának megváltozása
        
        A belső ellenzék ereje, --> párttá szerveződtek
      - 1987-ben a lakitelki találkozón hozták létre a nemzeti ellenzékiek a Magyar Demokrata Fórumot (MDF)
      - 1988-ban főként egyetemisták megalkották a Fiatal Demokraták Szövetségét (FIDESZ)
      - A polgári demokrata ellenezék pedig létrehozta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ)
      - Újjáalakultak a történelmi pártok is, melyeket a szocialista hatalom megszüntetett
        
        Független Kisgazdapárt (FKgP)
        
        Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)
        
        Szociáldemokrata Párt (SZDP)
      - A szabadságban 65 párt alakult meg, de belőlük csak 12 tudott bejutni a parlamentbe az első választáson
      - 1989 végére ismét többpártrendszer jött létre hazánkban
  - - - 1956. november 4-én szovjet támadás Magyarország ellen --> Forgószél hadművelet
      - Első pár napban csak Budapest belvárosát tudták elfoglalni a szovjetek, a külvárosokban még tovább tartották magukat a szabadságharcosok --> Hruscsov csalódott
      - Nagy Imre megtiltotta a katonai ellenállást a szovjetek előtt --> Király Béla (főváros parancsnoka) nyugatra távozott
      - Elsöprő szovjet túlerő november 10-re sikerült legyőznie a szabadságharcosokat --> elfogytak a lőszerek, a megfelelő fegyverek
      - Országszerte több helyen elszórtan tovább folytak az ellenállások
    - - A nyugati világot lelkesedéssel töltötte el a forradalom híre
        
        A keleti tömb államai bizakodva figyelték az események alakulását
        
        USA nem változtatott a nagyhatalmi politikáján, csak nyilatkozatokban ítélte el a szovjet agressziót
        
        Hamisak voltak azok a hírek, hogy a nyugati katonai csapatok érkeznek hazánkba --> NATO nem kockáztatott egy újabb háborút
        
        1956 novemberében az ENSZ napirendre tűzte a magyar kérdést
        
        USA javaslatra egy öt tagú bizottság vizsgálta a helyzetet, de Kádár és a kormánya nem engedte be őket Magyarországra --> emigrált tanúk meghallgatásával folyt a vizsgálat
        
        1957. nyarán az ENSZ elfogadta a bizottság jelentését --> elítélt e a szovjet intervenciót
    - - A forradalom után Kádár fő célja volt, hogy nyugaton elismertesse a hatalmát
      - Kádár János a teljes jogú ENSZ tagságért cserébe általános amnesztiát ígért a forradalom után börtönbe került politikai foglyok számára
      - 1963 elején az ENSZ közgyűlés elfogadta, így hazánk újra teljes jogú tagja lett a nemzetközi szervezetnek
      - 1963 tavaszán Kádár az ígéretét betartotta és a politikai foglyoknak közkegyelmet adott
      - Ez az amnesztia nem terjedt ki azokra, akik részt vettek a harcokban --> ők még egy ideig maradtak a börtönben
- - - - Az ifjúság nevelésére létrehozták a KISZ-t (kommunista Ifjúsági Szövetséget)
        
        A hatvanas évektől ebbe a szervezetbe ajánlatos volt belépni.
        
        A továbbtanuláshoz, útlevélkérelemhez a helyi KISZ-titkár ajánlása kellett.
        
        A gyermekkorúakat az úttörőmozgalom fogta össze.
        
        Ezt a második világháború után hozták létre.
        
        Igyekezett a gyerekek szabadidejét lekötni.
        
        Minden iskolában alakult egy úttörőcsapat.
        
        Szabadon szerveztek iskolai klubdélutánokat, kirándulásokat, nyári táborokat. --> vonzóvá tette a mozgalmat.
        
        10 éves korig kisdobosnak hívták őket.
        
        A hatvanas évektől egyre inkább enyhébbé bált a politikai jellege --> ezt várta el a párt is tőlük (párhuzamos volt a rendszer enyhülésével)
    - - A hetvenes évektől megindult a külföldi turizmus is.
        
        Eleinte csak a baráti országokba lehetet utazni --> piros útlevél
        
        A hetvenes évektől háromévente már nyugati országokba is lehetett utazni --> kék útlevél
        
        Ehhez az állampolgár legfeljebb 70 dollárt vásárolhatott a Magyar Nemzeti Banktól
        
        Sokan ezt a disszidáláshoz használták fel
        
        Ezt az útlevelet a hazatérés után le kellett adni a Belügyminisztériumba
      - Állampolgári jogon járt az ingyenes oktatás és az egészségügyi ellátás is
      - Az egyház és az állam viszonya normalizálódott
        
        Az egyházi vezetőknek ki kellett nyilvánítaniuk a kormány iránti bizalmukat
        
        Egyház elleni erőszakos fellépések nem szűntek meg
        
        Hatalom engedményeket tett a társadalom felé: nem kellett titokban menni templomba, általános és középiskolában lehetett hitoktatás
      - A nyugati sajtó Magyarországot a legvidámabb barakknak nevezte, mert itt szabadabb volt a légkör és a szellemi élet is pezsgőbb volt.
    - - Az átlagos reáljövedelem 1950 és 1990 között megnégyszereződött.
      - A magyar társadalom 1960 után jutott el oda, hogy az éhezés ismeretlen fogalommá vált.
      - Átlagon felüli volt a gabonatermékek fogyasztása, viszont zöldségfélék és tejteremékek fogyasztásában még a szocialista államok is felül múlták hazánkat.
      - A tartós fogyasztási cikkek vásárlása folyamatosan növekedett
      - Ebben az időszakban gépesítették a háztartásokat.
      - Ekkor vált tömegessé a porszívó, a televízió, a lemezjátszó, hűtőgép, mosógép használata
    - - A Kádár-rendszer kiemeleten kezelte ezt a kérdést.
      - 1960 és 1980 között 1,5 millió lakás épült.
      - A lakosság megtakarításainak felét lakásvásárlásra fordították.
      - Az új lakások többsége a paneltechnológiával épült.
      - Ennek ellenre a rendszert végig kisértette a krónikus lakáshiány
      - Nagyon sok fiatal lakáskiutalással tudott önálló lakáshoz jutni, mely nagy öröm volt a számukra.
      - A lakótelepek számos problémát is hordoztak magukkal
        
        Zsúfoltság
        
        Sivárság
        
        Emberek egymástól való elidegenedése
        
        Lakások pici mérete --> nyugat-európai lakásméretek egyharmada volt a magyar panellakások mérete
        
        Nem voltak kamrák --> a lakótelepeken elhelyezkedő ABC áruházakkal próbálták orvosolni
        
        Sok esetben régi kertvárosi részek estek áldozatul a lakótelep építéseknek --> sok esteben a történelmi településmagban.
      - A hatvanas évek közepére befejeződött a települések villamosítása.
      - A falvakban a hagyományos parasztházak helyére egyentípusú kockaházak épültek, melyek komfortosabbak voltak.
    - - A nagyvárosokban az értelmiség körében a hetvenes évektől kezdődően terjedni kezdett a szamizdat
        
        Szamizdat= Olyan politikai céllal írt, illegális kiadvány, amely hivatalos formában nem jelenhetett volna meg.
        
        A leghíresebb szamizdat, mely 1981-től jelent meg, a Beszélő volt.
        
        Készítőit a rendőrség folyamatosan zaklatta (megfigyeléssel, lehallgatással, házkutatással)
        
        A rendszernek sem akarata, sem ereje nem volt, hogy büntetőpereket indítson a belső ellenség ellen
  - - - 1956-ot igyekeztek elfelejtetni az emberekkel --> Tankönyvekben forradalom helyett ellenforradalomnak nevezték az eseményeket.
      - Úgy állították be, hogy 1945 és 1956 között szocialista forradalom volt, melynek vívmányait akarták az ellenforradalmárok megsemmisíteni.
      - A hatalom célja az volt, hogy 1956-ot törölje az emberek emlékezetéből, melybe a többség csendesen bele is törődött.
      - Majd csak 1989-ben a Kádár-korszak végén nevezte először egy MSZMP-s politikus népfelkelésnek az 1956-os eseményeket.
    - - A gazdasági visszalépés, a politikai feszültségek a kulturális életben is éreztették hatásukat. --> több társadalomtudóst, újságok és folyóiratok vezetőit leváltották, hallgattattak el.
      - Aczél György megfogalmazta a három T kultúrpolitikáját
        
        T=Tiltott, T=Tűrt, T=Támogatott --> így volt minden más álszocialista államban
        
        A párt kizárólagos hatalma eldönteni, hogy ki melyik kategóriába esik.
        
        Hazánk specialitása az volt, hogy nálunk a tűrt kategória sokkal tágabb volt, mint más baráti államokban. --> ezért lett hazánk a szovjet tömb puha diktatúrája
    - - Ötvenes évek művészetét a szocialista realizmus jellemezte
        
        Optimizmust, derűt sugárzó alkotások készültek
        
        Erőtől kicsattanó munkásalak, mellette a boldog felesége és a nevető gyermekeik
        
        Bizakodással néztek a jövő felé.
      - Hatvanas évek második felétől
        
        A politika egyre jobban finomított a kultúra pártirányításán
        
        Hivatalosan nem volt cenzúra, de a gyakorlatban igen
        
        A kiadók felelős szerkesztői elsősorban politikailag, másodsorban esztétikailag ítéltek meg egy alkotást.
        
        Ha mégis átcsúszott ezen a cenzúrán egy könyv vagy film, akkor azok soha nem kerülhettek a közönség elé.
    - - Tűr kategória lassan és észrevehetően bővült.
      - Tiltott téma maradt: 1956, a szovjet-magyar kapcsolatok, és a határon túli magyarok.
      - A kor legnevesebb íróinak (Fejes Endre, Örkény István, Sánta Ferenc) művei megjelentek a könyvesboltokban
      - Elismert költő a korszakban Illyés Gyula, Weöres Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc
      - A hetvenes évektől megjelentek a szamizdatok --> engedély nélkül, házilag sokszorosított irodalmi és politikai művek
      - A magyar film a hatvanas évek második felétől világhírű lett. --> burkoltan a kor társadalmi és politikai problémáival foglalkoztak.
      - A korszak jelentős filmjei: Szegénylegények, A tanú, Mephisto (Szabó István 60 műve nemzetközi díjazott lett), Te rongyos élet
      - 1981-ben Oscar-díjat kapott a Mephisto film
      - A kultúrpolitika jelentős összegekkel támogatta a színházművészetet.
      - A filmiparban kiemelkedő filmeket gyártott Várkonyi Zoltán, aki több klasszikus irodalmi művet vitt vászonra --> Egri Csillagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok
      - Kodály Zoltán fontos szerepet játszott az iskolákban a zeneoktatásban, és az ország szellemi újjáépítésében. --> Legyen a zene mindenkié!
      - A korszakban az egyetlen, aki nyilvánosan a televízióban és a színházban is gúnyolhatta a rendszert, Hofi Géza volt. --> a párt célja, hogy a társadalom levezethesse a feszültségét (szelep).
  - - - A megtorlás lezárultával a hétköznapokban az elnyomás eszközei finomodtak.
      - Aki nincs ellenük, az velünk van szellemében Kádárék bizonyos alapszabályok betartásáért cserébe nem félemlítették meg az embereket.
      - Voltak tabu témák, melyek sem írásban, sem nyilvánosan szóban sem lehetet megemlíteni:
        
        1956-ot maximum ellenforradalomként lehetet említeni
        
        a szovjet-magyar viszony (és a szovjet katonák hazánkban való tartózkodása)
        
        a határon túli magyarok sorsa
      - Ha ezeket a szabályokat betartotta valaki, (főleg ha KISZ vagy párt tag is volt) akkor az állam részéről nem érte bántódása --> békében élhetett, szerényen gyarapodhatott.
- - - - Ötvenes-hatvanas évek fordulóján újraindult a termelőszövetkezetek szervezése.
        
        A kormány (párt) agitátorok segítségével, melyeket leküldött a falvakba, akarta elősegíteni a TSZ-kbe való belépést.
        
        A kormány megemelte a gazdag parasztok adóit, hogy elősegítse a téeszesítéset, illetve kedvezményeket adott a téesztagoknak (pl: nyugdíj, vagy a tagok adóinak csökkentése).
        
        Kádár a hatvanas évek elejére befejezte a kollektivizálást. --> ezt kevesebb erősszakkal, mint Rákosiék.
        
        Konszolidációt segítette, hogy nem állították vissza a terménybeszolgáltatásokat (gyűlölt volt).
        
        A parasztság a terményeit szabadon eladhatta.
        
        A kormány igyekezett a nagyobb gazdákat megnyerni, akiknek tekintélyük volt a falvakban. --> sok helyen ők lettek a téeszelnökök.
    - - A parasztságnak engedélyezték a háztáji gazdálkodást. --> pár hold földön egyénileg gazdálkodtak.
        
        A parasztság és a városokba járó ipari munkások a házaik körül kiskertekben termeléssel egészíthette ki a jövedelmét.
        
        A háztáji gazdálkodásnak köszönhető, hogy Magyarországot elkerülték, az álszocialista államokat időként sújtó élelmiszerhiány.
    - - A Kádár-rendszer vezetői biztosították a lakosság számára létbiztonságot --> az életszínvonal lassú, de állandó növekedését.
      - Az életszínvonal emelésével elvárták, hogy az emberek csendben, ellenzék fellépések és sztrájkok nélkül éljenek.
      - A hatalom és a nép között létrejött a kimondatlan egyezség alakított a magyar szocializmust.
      - A többi álszocialista országnál magas életszínvonal --> Európában a gulyáskommunizmusnak nevezték
      - A gulyáskommunizmushoz meg kellet teremteni a gazdasági hátteret.
      - A mezőgazdaságban nagyobb teret kapott az egyéni gazdálkodás.
      - Az ipar a mezőgazdálkodásban feleslegessé vált munkaerőt szívta fel. --> gyorsan kifulladt a gazdasági fejlődés.
    - - 1968-ban gazdasági reformokat vezettek be.
      - A reform célja, eredményei.
        
        Lényegesen csökkentek a központi gazdasági kötöttségek
        
        A vállaltok a bérekről és a termelésről szabadon dönthettek
      - Maradtak az ötéves tervek --> nem írták elő a vállalatok számára, hogy mit és mennyit termeljenek.
      - A reform után a fogyasztói árak megalkotásában nagyobb teret kapott a piac szabályozó szerepe. --> a termékek egyötöde lett rögzített árú (pl: kenyér, tej) a többi szabad áras lett
      - A piaci viszonyok megjelenése fejlesztette a szocialista gazdaságot.
      - A munkabérek központi meghatározásán is lazítottak. --> elvileg a vállalatok differenciáltak bérezést vezethettek volna be --> nagyon kevés helyen valósult meg.
    - - A hatvanas évek a lakosság többségében anyagi gyarapodást jelentet.
      - Anyagi gyarapodás --> az emberek majdnem annyit dolgoztak a második gazdaságban, mint a főállásuk idejében.
      - A hetvenes évek végén a dolgozók majdnem fele végzett rendszeresen munkaidőn túli munkát --> biztosítani tudták az életszínvonaluk szerény emelkedését --> kizsákmányolták a saját maguk szellemi és fizikai erejüket.
      - Torzulás jellemezte a jövedelmek megoszlását.
      - Szakmunkás: többet keresett, mint egy átlagos értelmiségi
      - Kis üzlet, fóliasátras zöldségtermelő tulajdonos lekörözte a szakmunkás és az értelmiségi béreket.
      - Párt- és állami vezetők számos jutatáshoz jutottak --> ingyen üdülés, lakás és autóhasználat, VIP áruellátás --> kitermelte a pártarisztokráciát.
    - - Hazánk az ötvenes években lemaradt az infrastruktúra fejlesztésében <-- az erőltetett nehézipari fejlesztések miatt.
      - Hírközlésben sereghajtók voltunk
        --> Budapesten is csak a lakások egyharmadában volt telefon
      - A hetvenes évekre sokat változott az infrastruktúra állapota.
        
        Gőzmozdonyokat lecserélték dízel vagy villamos mozdonyokra.
        
        Személygépkocsik száma megnégyszereződött.
        
        A közúthálózat fejlesztése, korszerűsítése --> ekkor épült ki a Balatonhoz vezető autópálya
        
        Megépült a főváros második metró vonalának első szakasza
    - - A rendszer egyik fő vívmány a teljes foglalkoztatottság volt --> nem volt munkanélküliség
        
        A vállalatok arra kényszerültek, hogy több embert foglalkoztassanak, mint ammenyi kellett volna
        
        Sokan csak ellézengték a nyolc órás munkaidőt --> nem lehetett őket elbocsátani (ideológiai okok miatt)
        
        Létrejött a gyárkapukon belüli munkanélküliség
      - A hatvanas évektől egyre jobban nőtt a fogyasztási javak termelése
      - Nagy tömegben állítottak elő a gyárak jó minőségű kerékpárokat, motorkerékpárokat, hűtőszekrényeket, híradástechonikai eszközöket.
      - Fontos szerepet játszott a kőolaj feldolgozás hazánk gazdaságában
        
        Százhalombattán felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb kőolajfinomítója
        
        A kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezett a Szovjetunióból
      - A hetvenes években az iparban és kereskedelemben megerősödtek a magánvállalkozások.
      - A lakosság éltszínvonala lassan emelkedett
        --> egyre többen tudtak nyaralót, autót venni.
    - - Hetvenes évekre az ország belső gazdasági tartalékai kimerültek
      - Technológiai elmaradottság miatta a magyar ipar termékeit egyre kevésbé lehetett nyugatra exportálni
      - A korábbi rossz gazdaságpolitika ekkorra éreztette hatását --> a vas és acél országa leszünk!! --> rossz és eladhatatlan termékek tömegei készültek
      - Az olajárrobbanások előtt hazánk 500 Ikarusért kapott olajat a Szovjetunióból, ezt követően négyezret kellett gyártani.
      - Veszélybe került a Kádár által teremtett belső nyugalom legfőbb biztosítéka, az életszínvonal lassú, de folyamatos emelkedése
      - Hazánk adósságspirálba került --> a következő dián ennek a folyamatát látjátok