Gyermekirodalmi műfajcsoportok IV.

Monda

Legenda

Történelmi elbeszélés

Meseregény

Igaz történetet beszél el, csodás elemekkel átszőve

Történelmi-földrajzi ismereteket tartalmaz (Szent Anna-tó keletkezéstörténete)

Gyakran tragikus történetek, cselekményük drámai

Néphit

Verses, prózai forma jellemző

Vallás

Arany János: Rege a csodaszarvasról, Vörösmarty Mihály: Zalán futása

Fő témái: történelmi események, háborúk, hősök (Szent László, Toldi Miklós, Mátyás király)

Keresztény legendákból erednek, krónikák változatai (hun-magyar rokonság mondák)

Főhőssel kapcsolatban, komoly és tréfás eseményeket mond el (Krisztus, Szent Péter, Szent Margit, Szent László, Gellért püspök)

Csodatételek, szent események felsorolása

Szent emberek élettörténetét meséli el

Erkölcsi tanítások példák bemutatása, nevelő célzatú olvasmány

4részből áll: tárgyalt személy nevének etimológiája, élettörténet(vita), szenvedéstörténet(passio), csodajegyzék(miracula)

Móra Ferenc: Szent Erzsébet cselekedetei, Gárdonyi Géza: Isten rabjai

Főhőse egy uralkodó vagy egy ismert személy

Kisember nézőpontját képviseli az író

Élményszerű történelmi szemlélet

Fő célja a leírt történet világos, élénk és a belső összefüggést érzékeltető ábrázolása

Egy jelentős történelmi eseményt dolgoz fel

Kisebb terjedelmű, mint egy regény

Egyszerű szerkezetű, kevés szereplőjű, egy bonyodalamat tartalmaz általában

Mikszáth Kálmán: A két koldus diák, Krúdy Gyula: Az utolsó várkisasszony, Móra Ferenc: A kóc huszár

Antropomorfizálódó tárgyi világ

Parabolikusság

Játékos névadás

Játékosság és nyelvi játék is megtalálható benne

Társadalmi és az etikai problémák felé nyit

Humor és irónia jellemzi

A szereplők az eredeti funkciójukkal ellentétesen viselkednek (pl.: Süsü)

Gyermekszereplők

Fikciószerűség, meseszerűség

Carlo Collodi: Pinokkió, Lewis Carol: Alice csodaországban, Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Csukás István: Süsü, a sárkány, Szabó Magda: Szget-kék

Egy hétköznapi történetbe bekerül egy mesei hős vagy csodás történet