Gyermekirodalmi műfajcsoportok IV.
Monda
Legenda
Történelmi elbeszélés
Meseregény
Igaz történetet beszél el, csodás elemekkel átszőve
Történelmi-földrajzi ismereteket tartalmaz (Szent Anna-tó keletkezéstörténete)
Gyakran tragikus történetek, cselekményük drámai
Néphit
Verses, prózai forma jellemző
Vallás
Arany János: Rege a csodaszarvasról, Vörösmarty Mihály: Zalán futása
Fő témái: történelmi események, háborúk, hősök (Szent László, Toldi Miklós, Mátyás király)
Keresztény legendákból erednek, krónikák változatai (hun-magyar rokonság mondák)
Főhőssel kapcsolatban, komoly és tréfás eseményeket mond el (Krisztus, Szent Péter, Szent Margit, Szent László, Gellért püspök)
Csodatételek, szent események felsorolása
Szent emberek élettörténetét meséli el
Erkölcsi tanítások példák bemutatása, nevelő célzatú olvasmány
4részből áll: tárgyalt személy nevének etimológiája, élettörténet(vita), szenvedéstörténet(passio), csodajegyzék(miracula)
Móra Ferenc: Szent Erzsébet cselekedetei, Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Főhőse egy uralkodó vagy egy ismert személy
Kisember nézőpontját képviseli az író
Élményszerű történelmi szemlélet
Fő célja a leírt történet világos, élénk és a belső összefüggést érzékeltető ábrázolása
Egy jelentős történelmi eseményt dolgoz fel
Kisebb terjedelmű, mint egy regény
Egyszerű szerkezetű, kevés szereplőjű, egy bonyodalamat tartalmaz általában
Mikszáth Kálmán: A két koldus diák, Krúdy Gyula: Az utolsó várkisasszony, Móra Ferenc: A kóc huszár
Antropomorfizálódó tárgyi világ
Parabolikusság
Játékos névadás
Játékosság és nyelvi játék is megtalálható benne
Társadalmi és az etikai problémák felé nyit
Humor és irónia jellemzi
A szereplők az eredeti funkciójukkal ellentétesen viselkednek (pl.: Süsü)
Gyermekszereplők
Fikciószerűség, meseszerűség
Carlo Collodi: Pinokkió, Lewis Carol: Alice csodaországban, Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Csukás István: Süsü, a sárkány, Szabó Magda: Szget-kék
Egy hétköznapi történetbe bekerül egy mesei hős vagy csodás történet