Az 1890-es évek elején járunk,[5] Nyilas Misi a debreceni kollégium ijesztően nagy, komor és sivár világában él. Társai és a felnőttek rosszul bánnak vele, a szobatársai felbontják az otthonról kapott pakk-ját, még a kalapját is elveszíti. Egy öreg úr, Pósalaky, akinek délutánonként felolvas, eleinte magázza, de mikor megtudja, hogy az apja ács, egyszeriben tegezni kezdi. A volt városi tanácsos azzal bízza meg a diákot, hogy az általa megálmodott számokat tegye meg a lutrin. Ebből Misinek később sok kellemetlensége származik. Nemsokára újabb keresethez jut, számtanra és latinra tanítja egyik osztálytársát, Doroghy Sanyikát. Itt megismerkedik a dzsentri család tagjaival, megkedveli a középső lányt, Bellát. Ellátogat Törökékhez is, akiknél a múlt évben lakott. Beszél a lutriról Török bácsi fiának, Jánosnak, majd a kisfiú ottfelejti a lump gigerlinél a fogadószelvényt, a reskontót. A megtett számokat a lutrin kihúzzák, négy számot eltaláltak Misiék, de a fiú nem találja a szelvényt. A lutri ügye lázba hozza az egész osztályt, Misi egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül, nem meri megmondani Pósalakynak, hogy a reskontó nincs meg. A lutri ügye tovább kavarog, Misit csalással, lopással vádolják, tanári konferencia elé idézik. Itt durvaságot, ridegséget, tudatlanságot lát maga körül. Végül minden jóra fordul, kiderül ártatlansága, de Misit már lelkileg összetörték, nem akar többé debreceni diák lenni, iskolát vált, Sárospatakon folytatja majd a tanulmányait.[3]