A behaviourizmus

Történeti előzményei

J.B. Watson

Skinner 1904-90

behav jellemzői

Az USAból indult ki a 20. század elején

a 20. század elején a pszichológia megosztott tudomáy volt, főleg struktrualista és funkcionalista oldalra osztható

embergép modell

funkcionalista: legfőbb képviseljője William james volt, ez az irányzat a folyamatokra helyezi a hangsúlyt, ezen kívül lelki jelenségek szerepével, jelentőségével foglalkozik, kapcsolódik az alkalmazkodás elmélethez, mert szerinte a pszichológia működésénekcélja az alaklmazkodás, foglalkozik a tudattal

a strukturalizmus a németek kísérleti pszichológia hagyománya, a lelki élet elemeivel foglalkozik, főbb módszere az önmegfigyelés, foglalkozik a tudattal

a behaviourizmus szeiórint mintkét irány introspektív és szubjektív volt

nem a miért, hanem a HOGYAN érdekli,

az embert viselkedő lénynnek létja

a lélektan tárgya elképzelésük szerint a viselkedésú

szerintük az inger-válasz formulával (S-R) minden leírható

elzárkóznak a belső ingerektől, mert azok csak szubjektívek, a kutatások során csak az objektív, külső ingereket veszik figyelembe

  1. zázadi embergép modellt viszik tovább: ha ingerelnek, válaszolsz rá, és adott ingerre adott válasz lesz mindig.

objektivitás igényének megjelenése a pszichóban

Thorndike: érzéki és motoros impulzusok kapcsolódnak össze az állati viselkedében, talán belső képzet nélkül

McDougall és Pillsbury: a lélektan tárgya a magatartás vizsgálata(itt még tudattal együtt)

Amerikai emberkép hatás: aki amerikába megy, az az új lehetőségeket kutatja, cselekszik, dolgozik, akár egy gép, fogyasztói társadalom kialakulása, gyors urbanizáció, felgyorsult világ, nem töpreng az ember, cslekszik

gazdasági érdek, marketing, minél többet eladani, attitűdváltoztatás

a behaviourizmus atyja

megkívánja szüntetni a kettős figyelést

7 alapelv

Kis Albert: kísérletezés egy 11 hónapos gyermeken, klasszikus kondícionálás

Tanuláselmélet

skinner-box

operáns kondícionálás

klasszikus kondícionálás

Részleges megerőssítési tervek

Rögzített arányú program

  • előre meghatározott számú válasz után jön a megerősítés pl 10 válasz után 1 megerősítés

Rögzített intervallumú program:

  • előre meghatározott idő után jön a megerősítés
  • mint a vizsgaidőszak
  • az idő lejárta előtt itenzívvé válik a válaszérezés, majd a megerősítés után elmaradozik

Változó arányú program:

  • magas, állandó szinten tartott válaszadási fok

Változó intervallumú program:

  • rövid intervallum - magas válsszám
  • hosszú intervallum - kevesebb válasz
  • ha túl hosszú az intervallum, kioltás is bekövetkezhet

Diszkrimináció: az események megkülönbözetése, különböző ingerekre más-más válaszokat adunk

Generalizáció: hasonlóan válaszolunk egymástól kicsit különböző ingerekre

Operáns kondícionálás (instrumentális): aktív folyamat, saját viselkedésünkből indul ki, egy magatartásmintára kapunk egy megerősítést vagy büntetést és így megtanuljok az elvárt viselkedét

Az effektus törvénye: ha valamely cselekvést jobb/kielégítőbb állapotok követnek, később valószínűbben hozzunk azt a viselkdést

jutalom/megerősítés: bármi, ami fokoz egy adott viselkedést

büntetés: kellemetlen vagy averzív következmény

Negatív megerősítés: egy kellemetlen inger megvonásásval jutalmazzuk a kívánatos viselkedést

kioltás: feltételes válaszok gyengülése

  • A lelki jelenségekkel, mint alkalmazkodással kell foglalkoznia a lélektannak
  • A reakciókat meghatározott ingerek váltják ki, a vislekedés részekre bintható
  • nyíltan vállaljuk a célt, a leírás célja a viselkedés irányítása
  • nincs önfigyelés, belső folyamatok, csináld ne érezd
  • önbeszámoló akkor fogadható el, ha nem valami szubjektív belső realitásra vonatkozik
  • a gondolkodás bels beszéd
  • környezetelvűség, enviromentalizmus

közös kísérlete feleségével, Rosalie Raynerrel

exploráció : környezetünk feltérképezése

szemlélete antiteoretikus: a teóriák a kutatókban gyakran hamis érzéseket keltenek

szerinte a viselkedésre és annak környezeti előzményeire kell koncentrálnunk

azt kell vizsgálni, ami megfigyelhető

nem hitt abban, hogy az ember társas viselekdése kk-on alapulna, szerinte a társas vis. nagy része szabadon produkált mozgáskombináció

azokra a tényezőkre kell koncentrálnunk, amik növelik vagy csökkentik a válasz előfrdulási gyakoriságát, válaszadási fok vagy gyakoriság --> kumulatív rekordert használ

legtöbb humán cselekvésnél csak részeleges megősítés történik

Skinner nagyon ellenzi, szerinte inkább a nem kívánatos viselkedésel nem összeegyeztethető viselkedést kéne jutalmazni

Részleges megerősítési programok alkalmazási területeiÍ:

  • pszichofarmakológia (drogok)
  • oktatás
  • terápiás cél (viselkedésszabályzás)
  • munka, szevezetirányítás
  • pszicholingvisztika
  • társas mellékhatások
  • nem járul hozzá a végleges megszütetéshez