Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Mivel foglalkozik a szemyélyiséglélektan? (1.6 Személyiségértékelés, a…
Mivel foglalkozik a szemyélyiséglélektan?
1.2 Mi a személyiség?
bioszociális
mások iréntunk megnyilvánuló reakciói alakítják
biofizikai
mérhető adatokra támaszkodik, objektívan leírható, élyen a tuladonságaiban gyöerezik
gyűjteményes
felölel mindet, ami az egénről elmodnható
integráló
a szemyélsiég szervezi az egyént, összhangot teremt
Allport 1937-ben 50 definíciót listázott
egyediség, alkalmazkodás
1.3 Mi az elmélet?
be nem bizonyított hipotézis, amely akkor válik igazzá, ha elég indormáció összegyűlt és nem sikerült megcáfolni.
nem lehet tudni sosem, hgy valóban igazak-e/minden esetben igazak-e
ideális formája
feltevések: tapasztalatokra alapoz
logikai következtetés össezfüggésekre: szabályok egyes elemek között
mérhető, ellenőrizhető, többször lefutatható a viszgálat
célja: ismeretek bővítése a kutatás területén, más kérdések feltevésének isnpirálása
heruisztikus hatások (rávezető, ráébresztő)
parszimónia: a takarkosság elve: lehető legkevesebb előfeltevésre támaszkodjon az elmélet, legegyszerűbben magyarázza tárgyát.
FONTOS:
fontos jelenségekből induljon ki
parszióma
inspiráljon más kutatást
más tapasztalatokat, kutatásokat építsen be
egyszerűsítse le az emberi viselkdés bonyolultságát
szubjektív megítélésen alapuló ismérvek
logikai-ismerettelméleti ismérvek
tapasztalati simérvek
paradigma=egyeduralkodó elmélet
1.4 Mi a szemyéliségelméletek jellemzői?
hiányosak
Az ember magatartására, affektív, kognitív és interperszonális jellemzőire, valamint fiziológiai folyamataira vonatkozó feltételezések halmazából és szükséges tapsztalatai definíciókból áll.
viszonylag átfogó legyen, szélskörűen írja le a személyiséget, emberi magatrtások sok fajtéját foglalja benn
formális tulajdonságok
lényegi tulajdonságok
1.5 Személyiségelméletek és kultúra
egyediségünk ellenére vannak hasonlóságok a közös környezetben nevelkedett emberek között
ne tévesszük össze az adott kultúrára jellemző sajátsságokat a fejlődésre és működésre vonatkozó alapvető jellemzőkkel
óvatosan az általánosítással pl. ödipuszkomplexus nem minden kultúrában van
a magatartás 3 osztály függvényében vizsgálható
személyiség
szerepkövetlemények
kultúra
1.6 Személyiségértékelés, a személyiség megismerésének módja
célja: az egyén jobb megértése, bejóslás, előrejelezzünk,
nem pszichológiai módszerek pl az asztrológia és a tenyérjóslás
frenológia = emberi koponáyból kiinduló korreláció keresés
általánosságukból kifolyólag bárkire alaklmazhatók = Barnum hatás
alkalmazkodás, életbenmaradás
a nem intellektuális képességek mérését Galton vezette be
(szóasszociációs tesztek, reakcióidő)
érzelmek mérése, stresszhelyzetben létrejövő fiziológiás változások
Webb - rangsorolási techniika, iskolás fiúkt rangsorolt
biografikus
faktoranalízis szerű
Binet intelligencitesztje - ma is használják átsolgozásást
tudatalatti konfliktusrendszer feltárását jung kezdeményezte
Woodworth - első önkitöltős kérdőív
Kérdőíves módszerek pl.:
MMPI, CPI, TCI
Rorschach - tintafoltok és lelki jelenségek, mi határozza meg a válaszok létrejöttét,
percepciós megközelítések a szemyéliség és pszihológiai folyamatoaival és trukturájával állnak összefüggésben
unokája - projektív tesztek
Leggyakoribb projektív tezstek:
szóasszociáció
Roscharch teszt
Tat, Cat
Goodenogh rajztesztek
Szondi-teszt
Nem teszt eljárások: interjú, életrajzi adatlapo, életrajzelemzés, megfifyelés
Gsetalt pszichológia kiahngsúlyozza
hangsúlyozza, hogy a szemyélsiég több, mint az egyes viselkedéses válaszok összesége
Több módszer alkalmazása pontosabb képet készít az adott esetről, csökken a valósága a téves információ kialakításásnak
Egymásnak ellentmondó információnál egy újabb vizsgálatot kell végezni, ami valamelyik irányba módosítja az infót.
Sok olyan szem.elm használ módszereket, amelyek semlegesek, nem tartoznak konkrét területehez, hanem csak úgy kifejlesztették őket.
Módszertani szempontok
megbízhatóság: adott személynél kétszer elvégezve a teszetet mennyire lesz azonos az eredmény illetve ha más veszi fel a teszetet, ugyan az lesz-e az eredmény
érvényesség: valóban azt vizsgálja a mérőeszköz, amit kutatni akarunk
Miért fontos a jó mérőeszköz?
gyakorlati igény, jó felmérés, pontos eredmény
ahhoz, hogy személyiségtényezők hatássát a viselkedésre vizsgálni tudjuk, mérni kell tudni ezeket a tényezőket.
alkalmazott terükletek (pl. alkalmassági vizsgálat)