A szertartásokat az ókori kellettel ellentétben nem papok látták el, hanem választott tisztségviselők. (Papi arisztokrácia így nem alakult ki.)

• A kevés, minden görögöt összefogó vallási események voltak az istenek tiszteletére rendezett sportesemények, például az éliszi olümpiai játékok, ahol csak férfiak vehettek részt. Nők még a nézők között sem lehettek jelen. Olümpiában Zeusz, Delphoiban Apollón, Korinthoszban Poszeidón, Athénban Athéné tiszteletére rendeztek versenyeket. Az olümpiai játékokat négyévente rendezték és ilyenkor fegyverszünet volt érvényben. A nyertes díja egy Zeusz olajfaligetéből származó koszorú volt, ami nagy elismerésnek számított. A győzteseket poliszuk hősként ünnepelte, és általában egy évig, vagy akár életük végéig eltartotta.

távolugrás)

Birkózás

Pankráció

Kocsiverseny

Ökölvívás

Lóverseny

• Egyes jósdák és szentélyek az egész görög világon belül kimagasló tiszteletet élveztek (pl. Apollón delphoi jósdája, Zeusz jósdája Dódónéban, Aszklépiosz gyógyító isten epidauroszi szentélye, vagy éppen Zeusz olümpiai szentélye). Ezek a szentélyek messze földön híresek voltak, így Lydiából, Egyiptomból és Rómából is vonzották a látogatókat.

• A görög istenek egy része régi bronzkori istenalakok átformálásával született meg (pl. Zeusz). Más istenek tisztelete idegen vidékekről érkezett Hellászba (pl. Aphrodité és Apollón Kis-Ázsiából). A róluk szóló történetek a mítoszok, ezek összessége a mitoliógia. Ezen kívül a legtöbb polisznak megvolt a saját városvédő istene is (pl. Athénnak Pallasz Athéné, Spártában pedig Apollón és Artemisz örvendett kiemelt tiszteletnek).

• Héra Zeusz felesége az istenek királynője a család istene

• Poszeidón a tenger és a földrengés istene

• Hádész az alvilág istene, a holtak ura

• Aphrodité a szerelem istene

• Pallasz Athéné a bölcsesség istene

• Árész a háború istene

• Apollón a jóslás, fény és zene istene

• Hermész a tolvajok és pásztorok istene

• Artemisz a vadászat istennője

• Héphaisztosz az istenek kovácsa és a tűz istene

• Démétér a föld termékenységének istennője

• Hesztia az otthon és a család istennője.

A vallás szerepe:

• A hellén polgárok gyakran kerestek fel jósdákat, szentélyeket. A leghíresebb Apollón delphoi jósdája volt mely a kétértelmű jóslatairól volt híres. Ez a jósda a görög poliszok életében komoly tényezővé vált. Szövetségek megkötését segítette, békét közvetített vagy háborút robbantott ki.

• Nagy tekintélynek örvendett Zeusz szentélye Dódónéban, ahol hangokból (tölgyfák susogásából, és a szent forrás csörgedezéséből) jósoltak.

• Ha a görögök megbetegedtek vágytak az istenek nyújtotta segítségre. Erre külön szentélyeket is létrehoztak. A betegek Aszklépiosz, a gyógyítás istenének szentélyeibe zarándokoltak el, ahol a papok, akik egyben orvosok voltak kezelték őket.

• A misztikum iránti igény kielégítésére is számos kultusz jött létre. Kiemelkedő helyet töltött be Démétér és Perszephoné eleusziszi szentélye, ahol a hívek a misztikus beavatási szertartások részesei lehettek.

• Bár a vallási elképzelések nem voltak egységesek, és a vallási élet nem támasztott szigorú követelményeket a görögökkel szemben, egyes cselekedetek mégis tabunak számítottak. Ilyen cselekedet volt a szentélyben elkövetett vérontás (egy ilyen eset vezetett Drakón szigorú törvényeinek meghozatalához Athénban) vagy az istenkáromlás (utóbbi Szókratész halálbüntetéséhez vezetett).