Görög hitvilág

Az ókorban nem volt egységes Görögország.A görögök elsősorban a polisz polgárának tartotta magát és csak másodsorban hellénnek.Ennek llenére mégis kialakult a görögséget egyesítő tudat
okok-közös nyelv,
-kultúra
-vallás
A vallás jellemzői:
-Sokistenhívő (politeista).
-Az isteneket emberformájúnak képzelték el,emberi tuladonságaik voltak(antropomorf)
A görög vallásban még utolérhetők totemikus elemek,Zeuszt gyakran ábrázolták bikának vagy hattyúnak,Pallasz Athéné szent állata a bagoly volt
hallhatatlanok voltak és aranyszínű ichor folyt az ereikben.Nektárt ittak,ambróziát ettek.
12 főbb olimposzi isten,bensőséges kapcsolat nem alakault ki a görögök és az isteneik között,a gyakori imádkozás nem volt jellemző,a szertartások pedig nem voltak rendszeresek,inkább fontosabb ünnepekhez kötődtek,és poliszonként eltértek.A görögök áldozatbemutatással,sportokkal,színjátszással fejezték ki hódolatukat.Az áldozat célja az istenek jóindalatának elnyerése volt,egyfajta kontraktus isten és ember között,nem meglepő hiszen kereskedő népről beszélünk(you know,adó vevő,érték)

click to edit

A szertartásokat az ókori kellettel ellentétben nem papok látták el, hanem választott tisztségviselők. (Papi arisztokrácia így nem alakult ki.)

  • A kevés, minden görögöt összefogó vallási események voltak az istenek tiszteletére rendezett sportesemények, például az éliszi olümpiai játékok, ahol csak férfiak vehettek részt. Nők még a nézők között sem lehettek jelen. Olümpiában Zeusz, Delphoiban Apollón, Korinthoszban Poszeidón, Athénban Athéné tiszteletére rendeztek versenyeket. Az olümpiai játékokat négyévente rendezték és ilyenkor fegyverszünet volt érvényben. A nyertes díja egy Zeusz olajfaligetéből származó koszorú volt, ami nagy elismerésnek számított. A győzteseket poliszuk hősként ünnepelte, és általában egy évig, vagy akár életük végéig eltartotta.
  • Versenyszámok: Pentatlon (gerelyhajítás, diszkoszvetés, birkózás, stadionfutás,

távolugrás)

Birkózás

Pankráció

Kocsiverseny

Ökölvívás

Lóverseny

  • Egyes jósdák és szentélyek az egész görög világon belül kimagasló tiszteletet élveztek (pl. Apollón delphoi jósdája, Zeusz jósdája Dódónéban, Aszklépiosz gyógyító isten epidauroszi szentélye, vagy éppen Zeusz olümpiai szentélye). Ezek a szentélyek messze földön híresek voltak, így Lydiából, Egyiptomból és Rómából is vonzották a látogatókat.
  • A görög istenek egy része régi bronzkori istenalakok átformálásával született meg (pl. Zeusz). Más istenek tisztelete idegen vidékekről érkezett Hellászba (pl. Aphrodité és Apollón Kis-Ázsiából). A róluk szóló történetek a mítoszok, ezek összessége a mitoliógia. Ezen kívül a legtöbb polisznak megvolt a saját városvédő istene is (pl. Athénnak Pallasz Athéné, Spártában pedig Apollón és Artemisz örvendett kiemelt tiszteletnek).
  • Az istenek között hierarchia van, és minden istennek megvan a maga hatásköre.
  • Zeusz a leghatalmasabb isten, a mennydörgés és villámok istene
  • Héra Zeusz felesége az istenek királynője a család istene
  • Poszeidón a tenger és a földrengés istene
  • Hádész az alvilág istene, a holtak ura
  • Aphrodité a szerelem istene
  • Pallasz Athéné a bölcsesség istene
  • Árész a háború istene
  • Apollón a jóslás, fény és zene istene
  • Hermész a tolvajok és pásztorok istene
  • Artemisz a vadászat istennője
  • Héphaisztosz az istenek kovácsa és a tűz istene
  • Démétér a föld termékenységének istennője
  • Hesztia az otthon és a család istennője.

A vallás szerepe:

  • A hellén polgárok gyakran kerestek fel jósdákat, szentélyeket. A leghíresebb Apollón delphoi jósdája volt mely a kétértelmű jóslatairól volt híres. Ez a jósda a görög poliszok életében komoly tényezővé vált. Szövetségek megkötését segítette, békét közvetített vagy háborút robbantott ki.
  • Nagy tekintélynek örvendett Zeusz szentélye Dódónéban, ahol hangokból (tölgyfák susogásából, és a szent forrás csörgedezéséből) jósoltak.
  • Ha a görögök megbetegedtek vágytak az istenek nyújtotta segítségre. Erre külön szentélyeket is létrehoztak. A betegek Aszklépiosz, a gyógyítás istenének szentélyeibe zarándokoltak el, ahol a papok, akik egyben orvosok voltak kezelték őket.
  • A misztikum iránti igény kielégítésére is számos kultusz jött létre. Kiemelkedő helyet töltött be Démétér és Perszephoné eleusziszi szentélye, ahol a hívek a misztikus beavatási szertartások részesei lehettek.
  • Bár a vallási elképzelések nem voltak egységesek, és a vallási élet nem támasztott szigorú követelményeket a görögökkel szemben, egyes cselekedetek mégis tabunak számítottak. Ilyen cselekedet volt a szentélyben elkövetett vérontás (egy ilyen eset vezetett Drakón szigorú törvényeinek meghozatalához Athénban) vagy az istenkáromlás (utóbbi Szókratész halálbüntetéséhez vezetett).

Színjátszás:Dionüszüszi szertartásokból nőtte ki magát
Építészet:Templomok,stadionok márványból,mészkőből.Leghíresebb építészek:Mürön,Pheidiasz,
híres építmények :Zeusz szobor,Athéni Akropolisz,alappillérei az épületeknek az oszlopok voltak (dor,ion,korinthoszi)