Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
OECD kutatás A jövő iskoláinak forgatókönyvei (Tanár-exodus - a…
OECD kutatás A jövő iskoláinak forgatókönyvei
Tanár-exodus - a beolvasztás szcenáriója
"korlátozás, konfliktus és hanyatlás"
Krízis-helyzet a tanárok toborzásában
Az egyenlőtlenségek mind nagyobbakká válnak a különböző lakókörnyezeti, szociális és kulturális csoportok között.
Erősödik a korporatív és a média-érdeklődés a tanulási piac iránt. Sor kerülhet a nemzetközi tanárkölcsönzés gyakorlatának bevezetésére is.
Romlanak a tanítás feltételei.
Virágzik az otthonokban végzett oktatómunka piaca.
szcenário: a piaci modell kiterjesztése
Csökken a közoktatási hatóságok szerepe. Nő viszont az oktatás nemzetközi szereplőinek a befolyása.
Sokféle a tanárok szakképzettsége; van köztük teljes- és rész-munkaidőben foglalkoztatott is.
Privatizáció, partnerség, többféle irányítás. Szervezeti formákkal való kísérletezés.
Alapvető jelentőségűvé válik a különféle indikátorok és az akkreditáció szerepe.
Nagyon kevéssé hisznek ebben a szcenárióban a közoktatás általános értékeiben.
Tanulói hálózatok és hálózati társadalom :
Tanár és tanuló, nevelés és közösség közt nagyon vastag a választóvonal. Új tanulói szakképesítések is kialakulnak, elsősorban természetesen a network igényeihez alkalmazkodva.
A közösség és a média is támogatja az iskolák kikerülését az országos rendszerből.
A tanulás elsősorban egyéni alapon történik, a hálózat segítségével, a szülők és más szakemberek támogatásával. Virágzik az ICT és a szoftver-piac.
Elhalóban van a tantervi struktúra. Új gyermek-ellátási megoldások kerülnek előtérbe, ezek némelyike elsősorban a sportra és egyéb kulturális tevékenységekre koncentrál.
Széles körű elégedetlenség illeti az iskolát a bármiféle társadalomhoz való alkalmazkodási képtelensége miatt. A privát, voluntarista megoldások a fejlődést egyre inkább a "network-társadalom" felé viszik el.
szcenárió: Az iskola, mint központosított tanulási szervezet
A testület tagjai magas státuszú, jól fizetett szakemberek. Mobilitásuk igen nagy;
Határozott országos támogatás, különösen a gyengébb forrásokkal rendelkező közösségeknek. A tanulók is, a tanárok is nemzetközi hálózatokba tömörülnek.
Az iskolák erősek, határozott saját profilokkal rendelkeznek. Intenzíven odafigyelnek az új tudástartalmakra is.
Magas szintű tantervi elvárások, specializáció, művészetek, technika, nyelvek oktatása.
Teljes körű egyetértés a célok és az értékek tekintetében.
Az iskola, mint alapvető szociális központ
A politika és a közösség egyetért a közoktatás céljaival, megfogalmazott értékeivel.
Az iskola szerepe a tudás átadásának, legitimálásának folytatása, de természetesen elismer más szociális és kulturális eredményeket is
Nagyon erős gyökerűek az iskoláztatás helyi dimenziói; ugyanakkor országos támogatottságot élveznek, különösen a gyenge szociális infrastruktúrával rendelkező helyeken.
Kevesebb a bürökrácia, nagyobb a változatosság. Az iskolán belül nagyobb az "intergenerációs" keveredés, közös fiatal-felnőtt akciókra is sor kerül.
A tanárok státusza és professzionális szintje magas. Az oktatás azonban nem szükségszerűen egész életre szóló pálya-modell; s
szcenárió: Robusztus, bürökratikus iskolai rendszerek
Az állam még mindig a politikai hatalomra fókuszál, de az iskolát már szorongatja a közösség decentralizációja, az új testületek és a média érdeklődése - mindez a globalizáció nyomán.
A tanári kar magas szakmai szintet képvisel, helyenként civil státussal. A szakmai státussal és az elismertséggel viszont sok helyen bajok vannak.
Nagy figyelmet fordítanak a curriculumra; sok országban ugyanaz a tananyag és az értékelési rendszer is.
Erősen bürökratikus az intézmény
Az iskola túlpolitizált.