Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Közgazdaságtan 1 (Alapfogalmak (Az interakció alapvető típusai (piaci…

- - - - Gazdasági folyamatok elemzése
      - Javaslat a működés javítására
      - Magyarázat gazdasági jelenségekre
    - - Üzleti döntéshozatal
      - Hogyan kell többet eladni?
      - Hogyan lehet nagyobb bevételt elérni?
      - Egyéb gyakolati kérdések
  - - - árak, bevétel, költségek, stb
      - Adam Smith, 1776, A nemzetek gazdasága
    - - infláció, munkanélküliség, törvényi szabályozás, stb
      - John M. Keynes, 1936
  - - - ,,aminek lennie kell"
    - - ,,ami van"
  - - - Erőforrások
        
        elsődleges erőforrás
        
        munka
        
        természeti tényezők (föld)
        
        származékos erőforrás
        
        tőke
      - Szükségletek
        
        A szükséglet anyagi javak és szolgáltatások iránti igényt, hiányérzetet jelent, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére
        
        javak
        
        gazdasági
        
        szabad
      - Szűkösség
        
        A gazdálkodás a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztása, felhasználása
        
        Következményei:
        
        A termelési tényezők nem ingyenesek
        
        A szükségletek egy része kielégítetlen marad
        
        A javak megszerzéséért versenyeznek
        
        Elosztási rendszer szükséges
  - - - A kormányzat hoz minden gazdasági döntést
      - A termelési eszközök döntő többsége politikai hatalmi tulajdonban van
      - A központi szervezet hozza meg a gazdálkodási döntéseket
      - A termelés és a szükségletek központi összehangolása
    - - A létező gazdaságok jellemzően vegyesgazdaságok
      - fogyasztó, vállalat, állam
      - Az állam aktív szereplő
      - A piac domináns
    - - A döntések a gazdaság szereplőinek önkéntességén alapulnak, közvetítő a pénz
      - A termelési tényezők magántulajdonban
      - A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek
      - A termelők és a fogyasztók érintkezési közege a piac
  - - - oksági kapcsolat elvetése
    - - A vizsgált tényező mellett a többi tényező változatlanságának elmulasztása
- - - - egy függvény két pontja közötti változást vizsgálja
    - - egy függvény adott pontjában feltételezhető (végtelen kicsi) változást vizsgálja
  - - - def: azt mutatja, hogy az ár 1 %-os változásának hatására hány %-kal változik meg a keresett mennyiség
      - képlete: epszilon p
      - az ár. tipikusan negatív, hiszen ha nő az ár, csökken a fogyasztás. Ennek ellenére az abszolút értékét használjuk
      - ha az ár. pozitív, paradox árhatásról beszélünk
      - estei:
        
        rugalmas kereslet
        
        az epszilon nagyobb, mint 1
        
        az ár 1%-os változására a mennyiség 1%-nál nagyobb mértékben változik
        
        eladók számára árcsökkentés javasolt, mert úgy növekedne az árbevétel
        
        egységnyi rugalmasság
        
        epszilon egyenlő 1-gyel= rugalmas kereslet
        
        az ár 1%-os változására a mennyiség szintén 1 %-ban változik
        
        a bevétel nem változik
        
        rugalmatlan kereslet
        
        az epszilon kisebb, mint 1
        
        az ár 1%-os változására a mennyiség 1%-nál kisebb mértékben változik
        
        eladók számára árnövelés javasolt, mert így növekedhet az árbevétel
        
        tökéletesen rugalmatlan kereslet
        
        epszilon 0
        
        az ár 1%-os változására a mennyiség nem változik
        
        az eladók bátran növelhetik a termék árát, a vevők úgyis megveszik a terméket
        
        végtelenül rugalmas kereslet
        
        epszilon = végtelen
        
        az ár 1%-os változására a mennyiség végtelen nagyot változik (nullára zuhan vagy végtelenre nő)
      - a kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők
        
        helyettesítő javak mennyisége
        
        helyettesítő javak árának közelsége
        
        a rendelkezésre álló reakcióidő
        
        a termék árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest
    - - azt mutatja, hogy a jövedelem 1%-os változása hány %-kal módosítja a keresett mennyiséget
      - képlete: epszilon I
      - esetei:
        
        jr. tipikusan pozitív, hiszen ha nő a jövedelem, nő a fogyasztás
        
        jr. negatív: alacsonyabb rendű/ inferior jószág (nő a jövedelem, csökken a fogyasztás
        
        ha 0 és 1 közé esik: normál jószág
        
        ha 1-nél nagyobb pozitív: szuperior/luxus jószág
      - Engel görbe
    - - azt mutatja, hogy az egyik termék árának 1 %-os változásának hatására hány %-kal változik a másik termék keresett mennyisége
      - képlete: epszilon X/Y
      - esetei:
        
        helyettesítő javak esetén pozitív: ha x termék ára nő, ez csökkenti a keresletét, viszont a helyettesítő (y) termék kereslete nőni fog
        
        kiegészítő javak esetén negatív: ha x termék ára nő, ez csökkenti a keresletét, és szintén csökkenti a vele együtt fogyasztott termék (y) keresletét
        
        semleges javak esetén nulla: ha x termék ára nő, ez csökkenti a keresletét, viszont a semleges (y) termék keresletét nem befolyásolja
    - - képlet
      - középponti formula
    - - lineáris keresleti fv mentén a rugalmasság folyamatosan változik
      - a rugalmasság különbözik a meredekségtől, bár ugyan függ tőle, de az ár-mennyiség konkrét helyétől is
      - a pont alatti szakasz hosszát elosztjuk a pont feletti szakasz hosszával
    - - érintőt húzunk a függvényhez, majd a pont alatti szakasz hosszát elosztjuk a pont feletti szakasz hosszával
    - - azt mutatja, hogy az ár 1%-os megváltozásának hatására hány százalékkal változik meg a kínálat (a kínált mennyiség)
      - jele: epszilon S
      - esetei:
        
        teljesen rugalmatlan kínálat: =0
        
        tökéletesen rugalmas kínálat: epsz.=végtelen
        
        egységnyi rugalmasságú kínálat epsz.=1
      - a kínálat árrugalmasságát befolyásoló tényezők
        
        könnyen beszerezhető inputok: rugalmas kínálat (már kis árváltozásra is nő a termelés)
        
        korlátozott termelőkapacitás: rugalmatlan kínálat (hiába nő az ár, a termelés nehezen tud nőni
        
        rendelkezésre álló időtartam
        
        rövid idő: a termelés nehezen nő, nőnek az árak (rugalmatlan)
        
        hosszabb idő: a termelést hozzá lehet igazítani az árakhoz (rugalmasabb)
- - - - Fejlett üzleti vállalkozás, jövedelmi célok által vezérelt, erőforrásokat alakít át outputokká
    - - inputokat alakít át outputokká
      - kockázatot visel
      - jövedelmi célok vezérlik
  - - - csak az egyik tényező változik
      - rövidtávú termelési függvény
      - L tényezőt változtatjuk
      - munka átlagterméke: a munkaerőre jutó termelés
        
        AP: average product
        
        az egységnyi munka inputra jutó kibocsátást mutatja
      - munka határterméke: pótlólagos munkaerő bevonásának hatása
        
        MP: marginal product
        
        többletkibocsátás, amelyet a ráfordítás egy pótlólagos egysége hoz létre, miközben a többi ráfordítás állandó
  - - - az az idő, amelyen belül semelyik termelési tényező mennyisége nem változtatható meg
    - - az az idő, amelyen belül a termelési tényezők többségének mennyiségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább egy termelési tényező változtatható
    - - az az idő, amelyen belül a két termelési tényezőt (K és L) szabadon változtathatjuk
        
        isoquant görbe
        
        azonos termelési mennyiséghez tartoznak
        
        a termelés közömbösségi görbéi
        
        a magasabban lévő görbe magasabb kibocsátást jelent
        
        skálahozadék/mérethozadék
        
        növekvő
        
        állandó
        
        csökknenő
    - - fennállhat a technológia megváltoztatásának lehetősége is, amely önmagában a termelés határait kiterjesztheti
- - - - kardinális hasznosság
        
        hasznosság mérése tőszámokban
        
        szubjektív, azaz a hasznosság megítélése az egyéni értékítélettől függ
        
        teljes (össz) haszon (TU)- total utility
        
        határhaszon (MU)- marginal utility
        
        csökkenő határhaszon elve (Gossen 1)
        
        mivel az összhaszon lassuló ütemben nő, a határhaszon a fogyasztás növekedésével csökken
        
        előnykiegyenlítődés elve (Gossen 2)
      - ordinális hasznosság
        
        nem a hasznosság számszerű értéke, csak a preferencia sorrendje a fontos
        
        közömbösségi görbe
        
        azonos hasznosságú fogyasztói kosarakat tartalmaz
        
        közömbösségi térkép
        
        a közömbösségi görbék rendszere
        
        axiómák
        
        költségvetési egyenes
        
        piaci keresleti görbe
        
        az egyéni keresleti görbék horizontális összege