Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Gazdjog 1. ZH (Választási rendszer (4 féle választás (4 évente ogy-i, 5…
Gazdjog 1. ZH
Választási rendszer
2014 óta hatályos új rendszer
1 fordulós
25% részvétel szükséges
199 képviselői hely, vegyes rendszer: tartalmaz egyéni és listás elemeket is
106 választókerületi hely/ 106 ogy-i képviselő
93 pártlistás hely/országos lista
5% küszöb a párt listák számára, 10% ha 2, 15% ha 3 párt közös listán indult
jelöltek, listák
egyéni képviselőjelölt
minimum 18 éves
magyar állampolgár
legalább 500 ajánlás (ajánló személyi számával és aláírásával
országos lista
párt állíthatja
legalább 9 megyében és Bp-n legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állít
nemzetiségi lista
országos nemzetiségi önkormányzatok
a nemzetiségi választópolgárok 1%-ának ajánlása szükséges
szavazhat
aki Mo-n nem rendelkezik lakóhellyel, egy pártlistára szavazhat
aki rendelkezik lakóhellyel Mo-n, egy pártlistára és egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat
választási bizottságok és irodák
jogorvoslat
a szavazatszámláló bizottság tevékenysége vagy döntése elleni kifogásról az OEVVB dönt
töredékszavazatok
mandátumra lehet őket váltani a d'Hondt-mátrix segítségével
időközi választás írható ki
ha a választáson nincs jelölt
a legtöbb szavazatot 2 vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg
a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik (halál)
4 féle választás
4 évente ogy-i
5 évente önkormányzati
5 évente EP választások
igény esetén népszavazás
szavazni lehet (hely)
szavazóhelységekben (magyar állampolgár magyar lakcímmel)
követségeken, konzulátusokon (külföldi lakhelyű magyar állampolgár)
levélben (magyar állampolgár, de nincs bejelentett magyar lakcíme)
Szerződések
obligato (kötelem)
contractus (szerződés)
delictum (jogellenes tett, károkozás, stb)
solutio- kötelem vége
def
a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére
szerződési szabadság
visszterhesség vélelme
a szerződéssel kötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár
együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást
ajánlati kötöttség
késedelmes elfogadás
alakiság
írásban
ráutaló magatartás
szóban
akarati hibák
tévedés
megtévesztés és fenyegetés
titkos fenntartás/színlelt szerződés
érvénytelenség
semmisség
megtámadhatóság
a szerződés megkötésétől 1 éves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal
bírósághoz is fordulhat, ha az előző eredménytelen
miért?
akarat hibája
alaki hiba
célzott joghatás hibája
szerződés-típusok
tulajdonjog-átruházási/adásvételi szerződések
vállalkozási szerződések
kárveszély átszállása
a kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta
megbízási szerződések
használat
bérleti
haszonbérleti
haszonkölcsön
letét
franchise/jogbérleti szerződés
Általánosságban
Mi a jog?
Szabályok rendszere. A társadalom működését biztosító kontroll rendszere. A szabályok összessége, célja az emberek viselkedésének szabályozása. A szabályokat az állam érvényesíti.
Kötelezettségeket jog(osítvány)okat ad mindenkinek
Közzétett, átlátható,ismerhető
Állam szuverén hatalomként alkotja
Állam kényszeríti ki
A jog jellemzői
Egyértelműség, bizonyosság
Elérhetőség
Rugalmasság
Jogalkotás szerinti jogtípusok
Szokásjog
Emberek tartósan használt szokásai
Precedensjog (Common law)
A bíróságok alkotják a jogot (Nagy-Britannia, Ausztrália)
Írott jog (törvényalkotás)
Törvényhozás: az alkotmány által legfelsőbb népképviseleti szervnek elismert közhatalmi szervezet (többnyire Parlament) hozza a jogszabályokat
Jogrendszerek
Írott (civil/kontinentális) jog
pl Magyarország, a szabályokat a törvényhozó szerv (Parlament) hozza (törvények, rendeletek, határozatok), melyeket többbnyire a végrehajtó szervek (Kormány) terjeszt elő
Precedensjog (Common law)
Azoknak a jogtételeknek,jogszabályoknak az összessége, amelyek nem írott törvényeken alapulnak, vagyis amelyeknek ereje nem a törvényhozó jogalkotó aktusán alapul
A szabályokat a bíróságok hozzák. Az esetjog, az adott ügy döntésének joga uralkodik. Bírósági döntések ( a felsőbb szintűké) köti az alsóbb szintűek jelen és jövőbeni döntéseit. HAsonló esetek hasonló döntéssel járnak (NAgy-Britannia, Ausztrália
Vallásalapú jogok/Vallásjog
Hakhala zsidó jog
A Talmud értelmezéseit foglalja össze. Az izraeli jogban a vallási jog csak akkor érvényesíthető, ha a felek alávetik maguknak
Sharia muszlim jog
A 18. századig a muszlim világ kizárólagos joga volt (nem kodifikált jog). Az Ottomán Birodalom Mecelle Törvénykönyve kísérletet tett a Sharia jog kodifikálására
Kánonjog
katolikus-görögkeleti-anglikán közösség joga
A jog típusai
Anyagi jog
Azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák a jogalanyok követendő magatartásának tartalmát (a felek jogait és kötelezettségeit).
Eljárási jog
Az anyagi jog érvényesülését szolgálja- eljárási rendet állapít meg az eljáró
Jogtörténet
Őskor
szokásjog, ősi kultúrák: Mezopotámia, Egyiptom, stb: vallásjog, Hammurapi kr.e 1760, Ótestamentum: erkölcs szabályok, de kvázi jogi relevanciával
Ókor
görög: főleg kereskedelmi, szerződéses, öröklési jog, az üzleti élet egységes jogi szabályozását célozta
Középkor
529-534: Justinanus császár (Bizánc) kodifikálta a római jogot. A Kelet-Római császárság végéig élt
Ny-Európa: a 11. századig a Theodosiusi Törvények és a germán szokásjog mixét használta, ekkortól Bologna egyeteme is átvette és elterjesztettea római alapú Justinianusi jogot
Az európai jogot a római jog határozta meg, az iszlám országokban iszlám jog és igazságszolgáltatás uralkodott
1804
Napóleoni Polgári Kódex: Code Civil
1900
A német BGB (polgári törvényköny)
Jogforrásszintek
Jogszabályalkotás
kibocsátó
parlament/kormány/miniszter, és ez alapján a jogforrás típusa
kihirdetés éve
hatály
ki, hol, mikor alkalmazhatja (pl hatályban 2019 jan 1-től)
kihirdetés módja
(Magyar Közlöny)
jogforrás típusa
törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet
Jogágak/kategóriák
Közjog
alkotmányjog
közigazgatási jog
büntetőjog
nemzetközi jog
Magánjog
tulajdonjog
szerződéses jog
szerződésen kívüli károkért való felelősség joga
nemzetközi magánjog
polgári jog
Polgári jog
mellérendeltség és egyenjogúság, a polgári- és a büntetőjogban nem ugyanaz a felek viszonya
elvek és jelentésük
jóhiszeműség és tisztesség elve
a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni
elvárható magatartás elve, felróhatóság
ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható
a joggal való visszaélés tilalma
a törvény tiltja a joggal való visszaélést
bírói út
az e törvényben biztosított jogok érvényesítése- ha törvény eltérően nem rendelkezik- bírói útra tartozik
az ember, mint jogalany
minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek
a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg: a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni
a jogképesség a halállal szűnik meg
holtnak nyilvánítás: ha eltűnésétől 5 év eltetl anélkül, hogy életben léére utaló bármilyen adat ismert volna. ezt lehet kérni (eltűnt személy közeli hozzátartozója, ügyész, gyámhatóság, stb)
cselekvőképesség
minden ember cselekvőképes
aki cselekvőképes maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot
korlátozottan cselekvőképes kiskorú
aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen
cselekvőképtelen kiskorú
a 14. életévét nem töltötte be. jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselő jár el
személyiségi jogok
személyes adatok védelme- GDPR
Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete
bírság 10 millió eur/ 1 éves szabadságvesztés
üzleti titokhoz való jog
védett ismeret, know how
sérelemdíj
dologi jog, birtokjog, tulajdonjog
rendelkezési jog
elidegenítési tilalom
elbirtoklás
ingatlanon 15 év
ingón 10 év
találás
szolgalom
Államjog
Államhatalom fő tényezői
Országgyűlés
Köztársasági elnök
Kormány
Bíróságok
Referendum
Államformák
Monarchia
Élén uralkodó, a trónöröklés rendje legitimálja
Fajtái
Klasszikus monarchia
Azon államforma, melyben az államfő az uralkodó (a monarcha), aki a hatalmat birtokolja (akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra
Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi, és vagy haláláig vagy határozott ideig tartja meg azt (Szaúd-Arábia, Katar, stb)
A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el (király-királyság, császár-császárság, emír-emirátus, sejk-sejkség, kalifa-kalifátus, nagyherceg-nagyhercegség, herceg-hercegség)
Alkotmányos monarchia
A király uralkodik, de nem kormányoz
Pl Jordánia, Kuvait, Lesotho, Liechtenstein, Marokkó
Parlamentáris monarchia
Az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként elsősorban protokolláris szereppel
Pl Ausztrália, Bahama-szigetek, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Japán, Kambodzsa, Kanada, Luxemburg, Malajzia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Thaiföld, Új-Zéland
Köztársaság
A Föld országainak 3/4-e ilyen államformájú
Élén választott személy (testület) áll, aki államfői hatalmát az alkotmányban
meghatározott ideig
gyakorolja - a nép a választással legitimálja
Fajtái
Elnöki/prezidenciális
A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom (kormány) feje
A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit közvetlenül választanak meg
Az elnöknek beleszólása van a törvényhozó hatalomba (vétójog, stb), és jogi felelőssége van (impeachment: megfosztható tisztségétől)
Pl USA
Fél-elnöki/ félprezidenciális
Pl Franciaország
Az elnököt a nép választja
, aki politikailag nem a parlamentnek felelős, hanem a választópolgároknak. Ez teremti meg az alapját annak, hogy önállóan hozzon döntéseket, miniszteri ellenjegyzés nélkül
Az elnök hatalma ellensúloyozza a törvényhozást és a végrehajtást, csökkenti a parlament tekintélyét és jelentőségét
Az elnök működése során kinevezi a kormány tagjait, akiknek azonban hosszútávon rendelkezniük kell a parlament politikai bizalmával is
Ha a közt elnök pártállása nem egyezik meg a törvényhozás többségének pártállásával, kénytelen lesz az ellentáborból kinevezni a miniszterelnököt (társbérlet: kohabitáció), ami csökkenti a végrehajtó hatalom hatékonyságát. A rendszer ilyenkor jobban közelít a parlamentáris kormányforma felé, ha pedig a tisztségeket betöltő személyek pártállása megegyezik, az elnöki prezidenciális kormányformára emlékeztet
Parlamentrarizmus/ parlamentáris közt.
Pl Portugália, Olaszország, Magyarországd
A végrehajtó hatalom (kormány) a parlamentnek felelős
A végrehajtó hatalom (kormányfő, miniszterek) feletti ellenőrzést is a törvényhozás viszi
A kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament választja a választást nyerő pártból
Az államfő és a kormányfő szerepe elkülönül: a valós hatalom a kettő közül a kormányfőé
A közt elnök jogosultságai gyengék (bár ő az állam első embere), a parlamentnek alárendelten működik, főként protokolláris szerep, és többnyire a parlament választja
Magyarország
Parlament/ogy.
Megalkotja Mo. Alaptörvényét
Törvényeket alkot
Elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását
Felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
Megválasztja a közt elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az Országos Bírósági hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét
Megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről
Feloszlatja az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő+testületet
Határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről
Különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekkel való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz
Közkegyelmet gyakorol
Az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol
Országgyűlési képviselők
választások: 4 évente
A választópolgárok választják
általános és egyenlő választójog alapján
közvetlen és titkos szavazással
a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon
Jogai
kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben
inerpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben
Az ogy-i bizottságok tevékenységét sarkalatos törvény szabályozza (32 ilyen van) (sarkalatos: kizárólag a jelen lévő ogy-i képviselők 2/3-os többségével lehet azokat elfogadni
Törvény
ki kezdeményezhet egy új törvényt?
köztársasági elnök
Kormány
országgyűlési bizottság
országgyűlési képviselő
törvény elfogadásának menete
az Ogy. az elfogadott törvényt az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak
Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek
A köztársasági elnök a megküldött törvényt 5 napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését
Kormány
végrehajtó hatalom
az ogy-nek felelős
a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre
rendeletet alkot
rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes
Bíróságok
Kúria
Ítélőtáblák: feljebbviteli bíróságok
törvényszékek
járásbíróságok és kerületi bíróságok + közigazgatási és munkaügyi bíróságok
Közt elnök
Mo. államfője
Kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
a Magyar Honvédség főparancsnoka
Képviseli Mo-t
Részt vehet és felszólalhat az Ogy. ülésein
Törvényt kezdeményezhet
Országos népszavazást kezdeményezhet
Kitűzi az ogy-i képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját
Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz
Összehívja az ogy. alakuló ülését
Feloszlathatja az ogy-t
az elfogadott Alaptörvényt alkotmányjogi összhangjának vizsgálatára megküldheti
javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére
kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét
megerősíti tisztségében a MTA elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét
kialakítja hivatala szervezetét
az ogy. 5 évre választja. mindenki lehet, aki 35+, tisztségére legfeljebb 1x lehet újraválasztani
aláír, kinevez, kegyelmez
Referendum (kivételes intézmény)
Szerződésszegés, biztosítékok
Szerződésszegés következményei
a szolgáltatás teljesítésének a követelése
visszatartási jog
elállás jog
kártérítés
közreműködőért való felelősség
A jog hatálya egy konkrét területre terjed ki, és egy konkrét időre érvényes
A vallási és a római jog a középkorban egy egységes, ,,Ius commune" rendszerré állt össze több európai államban