Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Carl Gustav Jung tipológiája (Tipológia (extrovertált (érző az érzés…
Carl Gustav Jung tipológiája
Háttér, előzmény, megalkotás
Tipológia
extrovertált
érző
az érzés jellegét az objektív adott tárgy határozza meg
általánosan elfogadott értékek bűvkörében él
azt tartja jónak, amit a többség is
inkább nők, simulékonyak
gondolkodása elfolytva marad, tudatalattija ezt úgy kompenzálja, hogy fanáziálni kezd és sztorikat talál ki
véleménye helyzetenként könnyen változik, ezért hitelét könnyen elveszti
ha hitelét veszti, elnoymott gondolkodása megszálló természetű gondolatokban nyilvánul meg
betegsége neurózis: infantilis sex témájú hisztéria
gondolkodó
ideáit kívülről kölcsönzi
mindaddig termékeny, míg nem szubjektív természetű tárgyakat vizsgál
ha nem elsődleges funkció, akkor negatív, leegyszerűsítő
megnyilvánulásait objektív tényekből és általános érvényű eszmékből meríti
újítások propagandája, lelkiismeret-ébresztés
érzelmeit elfolytja, az iracionalitást szinte teljesen kipusztítja magából
a tárgytól nem tér el
okoskodó, kötekedő lehet, kritizáló, szertne mindent és mindekit sémába préselni
előbb-útóbb előtörnek a tudattalattiból az érzelmek és zavart okoznak
ézékelő
"Hiszem, ha látom" ember
természetesen az érzékeléssel mindent látunk és hallunk, de nem minden éri el a tudatos küszöböt. Ha az érzékelésé a vezető funkció, akkor minden beér, csak a szubjektív nem.
valóságlátás, objektív tényérzékelés fejlett
szándéka az élvezetre irányul, éllvezi az életet, legfőbb vágya, hogy érzékelhessen, így szélsőséges esetben élvhajhász lehet
gondolkodása és érzései is tárgyiasságra redukált
kényszeres
elfojtott intuíciók érvényesülnek a tárgyra vetülő projekció formájában
intuíció
a tudattalan észlelés funkciója
megragadja a tárgyat és formálja
a lehetőségek rdeklik, ezeken kívül minden máson könnyen továbblép
főleg az érzékelésmarad háttérben
kalandor, kevéssé érdekli mésok jóléte
-kereskedők, befektetők, politikusok
belekezd egy csomó dologba, de hamar továbblép rajtuk, fellelkesít másokat és lehetőségeket nyit meg előttük, de saját életét megeshet, hogy elaprózza,
életet lehel másokba, de sajátját nem ő éli
bevetett följein mások aratnak
-hipochondria és fóbiák
introvertált
érző
a tárgyakat megfosztja értékeitől
védőbástya mögé rejtőzik, saját gazdag érzelmeibe temetkezik, csöndes, nehez megközelíthető
amit elgondol, azt meg is él
a gondolkodás marad elnyomva, ez a tudatalattiban konkrétságban és tényekhez láncoltságban nyilvánul meg
gondolkodó
szubjektív tényezőkhöz igazodik
a tárgyatól indul ki, de a szubjektív tartalmakhoz tér vissza
alkotó kérdéseket és gondolatokat fogalmaz meg
tényekkel szemben tartózkodó, számára másodlagosak
veszélye, hogy a tényeket figyelmenkívül hagyhatja
homályos fantáziaképek
elszigetelheti magát
érzékelő
kivülről soha nem lehet megmodani, hogy mi fog benne benyomást kelteni, passzív, nyugalmas
gondolkodás és az rézés kevéssé tudatusol benne
érzelmi ítéletei inkább negatívak
nehezen érthető, gyermeki vagy banális álarc mögé bújik
kevés dolgot mutat ki, belül azonban világok fájdalmátélheti át, de azt soha ki nem mutatja, hacsak túl nem csurdul a pohárból.
betegsége sokszor a paranoia, a "mit gondolhatnak mások" érzés
intuíció
misztikus álmodozó
észlel, de problematikus észrevennie az összefüggéseket
bölcs félbolond
külső tárgyak közömbösek számára
megsejti a dolgok belső okát, de az összefüggéseket nem tudja magára vonni
Jung arra következtetett, hogy motívumok és tendenciák nagy száma ellenére két motivációs csoportot lehet elkülöníteni:
külső hatásoktól motiváltak
belső hatásoktól motiváltak
4 alapvető funkció:
gondolkodás
érzékelés
érzelem
intuíció
irracionális funkciók: értékelnek, rendeznek, véleményeznek (gondolkodás, érzelem)
irrracionális funk.: nem értékelnek, pusztán regisztrálnak (intuíció, érzékelés)
Eysenk vélemény
a tipológia megjelenése után jóval jegyzi meg, hogy az extrovertált és introvertált kifejezés már jung előtt benne volt a közszókincsben. Az elmélet tehát nem Jungtól származik, amit hozzátett, az nem igaz, ami igaz belőle, azt nem ő találta ki.
JUNG
svájci pszichiáter és pszichoanalitikus, korá kapcsolatba került Freuddal, de jung olyan irányba tágította a pszichoanalitikus megközelítés perspektíváját, hogy eltávolodtak egymástól
elsőként kezdett el spiritualistást vinni a pszichoaalitikus terápiába
korábbi tipológiákkal nem ért egyet, mert szerinte nem lehet csak a indulattal megfogni a típusokat, mert azok csak a pillanattól függenek.
más funkciók is lehetnek ilyen jellegzetesek, inkább ezekre kell támaszkodni, amikor kialakítjuk a típusokat.
úgy vélte, hogy az előtte lévő tipológiák önkényesek a külső megfigelő részéről, sokszor előfordul, hogy a szemyél nem ért egyet a típussal, amibe besorolták.
olyan osztályzást kell találni, amivel nem csak az ítélő személy ért egyet, de az ítélet tárgya is
ha érvényes tipológiát akarunk felállítani, akkor a személy tudatosan megélt lelki állapotát, attitűdjét kell alapul vennünk