Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
1000-1116 (Uralkodók (Szent István 1000-1038, Péter első uralma 1038-1042,…
1000-1116
-
Egyházmegye: A katolikus és ortodox egyházakban püspök által irányított, pontosan elhatárolt terület. A gregorianizmus előtt Magyarországon a királyok, később a pápák alapíthatták őket.
- Szent István király a hagyomány szerint tíz ~t alapított, ehhez járult a középkorban még négy.
- Területüket főesperességekre, majd később még tovább, esperességekre osztották fel.
- Több ~ alkotja az egyháztartományt, amelynek élén az egyik egyházmegye érseki rangú vezetője áll mint metropolita.
Királyi Vármegye:
A megye legkorábbi fejlődési szakasza, Szent Istvántól a XIII. század közepéig-végéig létezett. Fennállása arra az időre esett, amikor Magyarország területének nagyobb része a király tulajdonában állt, erre utal ’királyi’ jelzője.
- Általános közigazgatási egység volt, igazságszolgáltatási és katonai feladatokat is ellátott, pontosan megvont határokkal rendelkezett, joghatósága alá tartozott mindenki, aki határain belül élt.
- Vezetője az ispán volt, aki egyben a vármegyéhez tartozó várszervezet (várispánság) vezetője is volt.
Várispánság:
Az Árpád-kori királyi várszervezet alapegysége. Általában egy vármegyéhez kapcsolódott, központját jelentő várhoz tartozó birtokokat jelentette.
- Vezetője a megyésispán = várispán, népei a várjobbágyok és a várnépek.
Várjobbágy:
Az Árpád-kori királyi várbirtokok tisztjeit (százados, tizedes stb.) nevezték így először. Utóbb már nem csupán a tiszteket, hanem a várbirtok területén élő minden katonai szolgálatra képes személyt értették ezen név alatt.
- A király hadjárataiban részt vettek, a megyék területén rendészeti feladatokat láttak el.
- Tekintélyes nagyságú várföldet kaptak használatra, hogy feladataikat el tudják látni. A várszervezeten belül a legkedvezőbb helyzetben voltak ugyan, ám a vár kötelékéből nem szakadhattak ki.
- A XIII. században közülük a legelőkelőbbeket Szent Király jobbágyainak, szabadjainak mondták. Akiket a király nemesített, bekerültek a nemesség soraiba, ám sokuk még a XIV. században is várjobbágyként élt.
Várnép:
A várnép (civilis, civis, castrensis) A királyi várszervezet ellátására rendelt szolga jogállású népesség.
- A ~ zömét agrár- vagy kézműves szolgáltatások terhelték. Egy részük hivatás-, többségük alkalomszerűen katonáskodott.
- Speciális feladatköröket is betöltöttek, mint például börtönőr.
- Tizedekbe és századokba rendezve éltek, elöljáróik a várjobbágyok voltak.
- A várbirtokok eladományozásával jobbágyparaszti függésbe kerültek. (Megjegyzés: 1. Ugyanez a várjobbágyok számára sokkal nagyobb visszaesést jelentett, de a nekik is kedvezőtlen. 2. A civis később polgárt jelentett.)
Vitéz (miles):
A XI. századi törvényekben szereplő fogalom. A közszabad társadalom középrétegét alkotó, katonáskodó személyeket nevezték így.
- Szent István korában vagyonilag jóval közelebb álltak a népből valókhoz (vulgaris), mint az ispánokhoz (comes).
- Később egy részük a várszervezetbe beállva, közszabadságukat elvesztve a várjobbágyi réteg alapjává vált.
Dusnok (torló): Kötött szabad jogállású népelemek az egyházi birtokokon, akiket korábbi uruk lelki üdvéért szabadított fel, hogy halála emléknapján megvendégeljék a papságot.
Hercegség (ducatus):
Területi különkormányzat, élén általában az uralkodócsalád egyik tagja, a herceg állt. Győrffy szerint a hercegség intézménye keleti szokás, eredetileg a katonai segédnépek különkormányzata volt, a trónörökös vezetésével.
- A korai hercegség első példája Koppány somogyi hercegsége. 1107-ben megszűnt, de 1162-ben II. László újjászervezi. (ekkor a későbbi IV. István a herceg.)
Egyházi nemes (prédialista):
Az egyházi birtok népeinek elitjét alkotó társadalmi réteg, amelynek feladata a birtokigazgatás, illetve a katonáskodás volt. - Korábbi elnevezésük a nemes jobbágy.
- A szolgák közül jutalmul emelkedhettek erre a jogállásra, másfelől, a szabadok állhattak be védelem fejében egy-egy nagyobb egyházi földesúr szolgálatába.
- Közvetlen egyházi földesúr joghatósága alatt álltak, de sajátos belső önkormányzattal rendelkeztek, saját bírói székkel rendelkeztek.
- Életmódjuk az egytelkes nemesekéhez állt közel. Egyes részeken a XIX. századig fennmaradtak.
Apát:
A bencés regulát követő (monasztikus) szerzetesrendek önálló házainak elöljárói. Az apát a kolostor lelki és gazdasági ügyinek egyaránt irányítója. A társai által szabadon választott apátot a püspök iktatta be székébe. Egyszerre volt pásztor, tanító orvos és a törvények magyarázója.
- A Karoling kortól kezdve az apátokat kinevezik, megnő politikai befolyásuk.
- A Cluny mozgalom ez ellen (is) lép fel.
- A 11.sz.-tól megjelentek a süveges apátok( viselhettek püspöki jelvényeket.) és a többi apátságot irányító főapátok. A pannonhalmi főapát Szt. Istvántól abbas nullius címet kapta, azaz csak az esztergomi érseknek volt alárendelve, a megyés püspöknek nem.
Szent Gellért püspök: Itáliai származású főpap. Velencében született a Sagredo család tagjaként, majd szerzetes lett. Szentföldi zarándoklat helyett Magyarországra került István király uralkodásának második felében. Szent Imre herceg nevelője, majd bakonybéli remete lett. 1030-ban az újonnan alapított csanádi (marosi) egyházmegye püspöke. Fennmaradt Deliberatio c. filozófiai-teológiai munkája. Vitatott, hogy milyen kapcsolatban állt Orseolo Péter és Aba Sámuel királyokkal. Részt vett András herceg 1046. évi hazahívásában. A pogány felkelők 1046-ban a mai Budapest területén ölték meg. 1083-ban szentté avatták.
Szent Imre herceg: Szent István király és Gizella királyné egyetlen felnőttkort is megért gyermeke. Nevét nagybátyja, II. Henrik császár tiszteletére kaphatta. Számára készült az ún. Intelmek, a királytükör műfajának egyetlen hazai képviselője. Nevelője Szent Gellért volt püspöksége előtt. Egy bizánci vagy horvát hercegnővel kötött házassága gyermektelen maradt. István udvarában vagy testőrparancsnok vagy a Nyugat-Dunántúlon letelepített orosz határőrök parancsnoka volt. 1031-ben vadászbalesetben hunyt el. 1083-ban szentté avatták. Személyét később a papi nőtlenség propagálására használták fel.
-
-