8. tétel. A tanítási dráma

1. A dráma és a tanítási dráma (Kaposi)

2. A tanítási dráma felépítése (megegyezik a 7. tétel végével!)

Közönséggel való kommunikáció: csak ha egymásnak játszunk.

A résztvevőre és a szemlélőre is hathat esztétikai szempontból a munka, pedig nem ez a célja!

Színházi pillanatok a munkaszervezés miatt, nincs szó színházi kommunikációról.

Tanítási dráma: problémára épülő, tudatosan szerkesztett és irányított, a művészi forma által megemelt komplex dráma, az iskolai tanulás szolgálatába állítva.

Dráma: a színház nyelvén beszél, de a tapasztalás miatt, és nem a közönség felé akar közvetíteni.

Dráma = csoportos játéktev., fiktív világ, valós problémák, valós tudás és tapasztalat.

b) Cél

c) Téma

a) Tervezés

d) Fókusz

e) Kontextus

f) Keret

Konvenciók

Megjegyzések

Életkori sajátosságaik

időkeret, tér (helyszín) vizsgálata

Csoport vizsgálata

tudásanyag átadás

csoportprobléma

fejlesztés

erkölcsi nevelés

Erkölcsi, szociális, társadalmi probléma

a nézőpont, ahonnan a problémát vizsgálom

mindig meg kell határozni!

a kérdés, amire a gyerekekkel a választ keresem

elvont fogalmak, tulajdonság, viszonyok

idő

helyszín

személyek

viszonyok

problémák

a helyzet, amiből kiindulva belépünk a drámába

tanár és diák is szerepbe léphet

izgalmas legyen

kihívás legyen

kerettávolságra ügyelni kell

Munkaformák, amelyek elősegítik, hogy a résztvevők különböző tevékenységek segítségével belehelyezkedjenek, alkotóivá váljanak vagy reflektáljanak a vizsgált történésekre.

A tanítási dráma egy folyamat, helyzetek (konvenciók) sorozata.

Heathcote keretei

Neelands 4 csoportja

Kontextusépítő

a dráma kezdetén a játék fiktív világának a megteremtése

hol, mikor játszódik a történet, és kik leszünk benne

Szerep a falon; Jelmezöltés; Térképek, ábrák készítése

Narratív

döntő fontosságú események, esetek, találkozások középpontba állítása, a bonyodalom bevezetése, kidolgozása

az egyének és a csoportok végighaladnak a történeten a kontextusnak megfelelő viselkedés és nyelvezet alkalmazásával

Gyűlés, értekezlet; Interjú; „Forró szék”, A tanár szerepben

Költői jellegű

a történet mélyebb rétegeibe való betekintést teszik lehetővé

hangsúlyozzák a drámában rejlő szimbolikus lehetőségeket

új távlat, új kommunikációs csatorna megnyitása, érzelmi bevonódás

Szerepcsere; Fórum-színház; Kiscsoportos improvizáció

Reflektív

játékon belüli monológ, hangos gondolkodás, lehetőség a játéknak a drámai kontextuson belüli vizsgálatához

Narráció, Hogyan történt?, Belső hangok

A drámajátékok csak a demokratikus vezetési módot viselik el.

Fontos, hogy biztosítsuk a gyakorlatok optimális időtartamát.

A játékban, csoportmunkában való részvételt nem erőltethetjük