Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A modern gyermekvers tendenciái és képviselői Weöres Sándor (A…
A modern gyermekvers tendenciái és képviselői
Weöres Sándor
A modern gyermeklíra két kiemelten fontos változást hozott a gyermekirodalomban:
A gyermekverset a felnőttversek esztétikai mércéjével kezdte mérni.
A vershatás élményszerző erejével számolni kezdett a célcsoport igényeivel.
A modern gyermeklírában jelenik meg először az a tapasztalat, hogy a gyermekvers és a felnőttvers különbségét a percepció módja képezi.
A kisgyermek számára a vers elsősorban az érzelmek későbbi átélésének bevésődő alapmintája, a hangulatteremtés eszköze, melyet a formai elemek teremtenek meg.
Modern gyermeklírában 4féle tendencia kibontakozása (Beney):
Játékos-humoros versek (verstípus mestere: Tamkó Sirató Károly)
Szomorú versek (Zelk Zoltán művei közt találunk ilyen verseket)
Formai tökéletességre törekvő versek (megalapozója, legjelentősebb képviselője: Weöres Sándor)
Folklorikus-szürrealista epikus versek (fő képviselők: Kiss Anna, Nemes Nagy Ágnes)
Weöres Sándor játékversei
Magyar gyermeklíra legjelentősebb alkotásai.
Ezek az alkotások nélkülöznek mindennemű erkölcsi vagy haszon-elvű előírást, didaktikusságot, többes olvashatóságra törekednek, dallamosság, ritmikai és szerkezeti megformáltság jellemzi őket.
Művek különlegessége: a befogadó figyelme a nyelvre és a ritmushangzásra terelődik.
A forma uralkodása miatt a szöveg tartalmát a valóságot tagadó, szürrealista, szómágiából kiinduló asszociációsorok képezik.
Szöveg tartalmát tekintve 4féle tendencia:
Az álomban, képzeletben játszódó jelenet a vers végére racionalizálódik - dezilluzionálás (pl. Túl, túl)
A valós és a képzelt egymásba ékelődik (pl. Futózápor)
A "konkrét" elvont, mitologikus értelmet nyer (pl.Bújócska)
Megjelenik az én határok kitágítása, a lírai én másság iránti vágya (pl. Buba éneke)
A játékversek alapvetően a magyaros verseléssel folytatott ritmuskísérletek, a melyek a következő sajátosságokkal írhatók körül:
Hangzásérzékelés és ritmusfokozás (pl. Magyar etűdök 27.)
Szimultán ritmusok (pl. A tündér)
Egyedi sorképzés (pl. Olvadás)
A ritmus ereje, jelentősége (pl. Galagonya, Hold és felhő)
Ismétlés (pl. Buba éneke)
Szürrealista képiség