Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A gyermeknyelvkutatások módszerei - Coggle Diagram
A gyermeknyelvkutatások módszerei
Gyermeknapló
Értéket képviselnek, jelentős adathalmazt jelentenek
Nagyobb hangsúlyt kapnak a felnőttekétől eltérő nyelvi formák, melyeket elemeznek magyarázatot találva rájuk
A lejegyző felnőttek beszédfeldolgozásának szűrőjén átment gyermeknyelvi közléseket tartalmazzák
Stern házaspár könyve: Gyermekeik nyelvfejlődését dokumentálja
Gyermeki gondolkodás bemutatásának funkciója
Gyermekek beszédének megfigyelése
Egy-két gyermek beszédének megfigyelése longitudinális jegyzeteket eredményez
Rendszerint a saját gyermekek megfigyelését és közléseik elemzését tartalmazzák
Folyamatosan rögzített adathalmaz, mely jó rálátást biztosít a nyelvi fejlődésre
A lejegyzésekkel szembeni legfőbb kritika, hogy a kutatók azt írják le, amit hallani vélnek
Nem vagy csak elvétve találni információt a beszédészleléssel, beszédmegértéssel kapcsolatban
A megfigyelés, lejegyzés kismértékben bizonytalan, nagymértékben korlátozott
Beszédrögzítés
A visszahallgatható közlések lejegyzése sokkal pontosabb lett
Lehetőséget adott a szupraszegmentumok elemzésére
A gyermekek egy részét zavarhatja a rögzítés
Távoli mikrofon esetén a felvétel több objektív vizsgálatra alkalmatlanná vált
A mikrofon elterelheti a figyelmüket az adott kommunikációs helyzetről
Egy adott jelenség objektív vizsgálatát a rögzített közlések nem feltétlenül teszik lehetővé
Úttörő jelenség a kutatásokban
Lehetőséget nyújt akusztikai-fonetikai elemzésekre is
Nagy mennyiségű anyagot lehet felvenni
Több gyermek is bevonható a kutatásokba
Kísérletes technikák
Célzott, jól megtervezett kísérletek sok gyermek bevonását lehetővé teszik
Biztosíték, hogy a vizsgálni kívánt jelenségre megfelelő mennyiségű adatot kapjon a kutató
A kapott anyag rögzíthető és összevethető
Bizonyos életkor alatt egyes kísérletek nem elvégezhetőek
Az automatikus kiértékelések nagyban megkönnyítik, gyorsítják a munkát
Nem kell hónapokat, éveket várni egy-egy jelenség adatainak összevethetőségére
Hangsúlyosak az objektív méréseken alapuló vizsgálatok eredményei
Nagyobb teret kapnak a beszédfeldolgozással kapcsolatos kutatások
Új kísérleti lehetőséget jelentenek az eseményhez kötött agyi potenciálok mérései
Spontán beszéd vizsgálata
Pontosabb képet ad a gyermek anyanyelvi szintjéről
Mesterséges beszédhelyzetben a gyermekek sokszor
szűkszavúak
Bizalmatlanság ismeretlen kísérletvezető esetében
Nem jellemző éveken keresztül a gyerekekre a hosszú spontán közlések produkciója
Sok időt és energiát vesz igénybe a spontán beszédanyag rögzítése
Nagy segítséget jelentenek a gyermeknyelvi adatbázisok