Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc (Menete (1956. október 23. (A tömeg…
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Menete
1956. október 23-24 éjszakája
Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek
1956. október 25.
Vérengzés a Kossuth-téren Gerő Ernő parancsára
Gerőt leváltották a párt éléről, helyét Kádár János foglalta el
1956.október 27-28
A falvak többségében vértelen hatalomváltás ment végbe
1956. október 23.
A tüntetők a Petőfi szoborhoz, majd a Bem térre vonultak
A tömeg két részre szakadt
Parlamenthez mentek
A Sztálin szoborhoz, amit később le is döntenek
Előzményei
1956. október 6.- Rajk László és társainak újratemetése
1956. október 2. fele: a vezetés kulcsemberei Jugoszláviába utaztak „kibékülni” Titóval
1956. október 16.- a szegeden a kommunista irányítástól független ifjúsági szervezetet hoztak létre(MEFESZ)
1956. október 22. éjszaka– a budapesti Műegyetem diákjai elhatározták, hogy másnap tüntetést tartanak, hogy előadják 16 pontos követelésüket és kifejezzék szolidaritásukat a lengyel néppel
Szovjet vezetés
1956. október 30.-Hruscsov még elutasította a keményvonalasok beavatkozási követelését
1956. november 3.-a szovjetek őrizetbe vették Tökölön a csapatkivonásokról tárgyaló magyar követséget, köztük Maléter Pál honvédelmi minisztert
1956. október 28.-elfogadták a fegyverszünetet
1956. november 4.– a világ legerősebb szárazföldi hadserege indult meg Magyarország ellen,
Következmények
1956 december– Kádár ellenforradalomnak minősítette a felkelést, több vidéki városban véres sortüzekkel verték szét a tüntetéseket
1957 tavaszáig több mint 180 ezer ember hagyta el az országot a 1959 végéig a bíróságok mintegy 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre 229-et kivégeztek
1956. november 22.-tőrbe csalták Nagy Imrét és társait, szabad távozást ígértek nekik de amint elhagyták a követséget, elfogták őket