Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A kiegyezés (1867. március 20) ((Ferenc József előszentesítési jogot kap,…
A kiegyezés (1867. március 20)
Magyarország 5 kerülete
Kassa
Pozsony
Sopron
Buda
Nagyvárad
A megtorlás és a birodalmi célok
Föderáció
Windish-Grätz
Centralizáció
Felix Schwarzenberg
Bach korsza, nyílt önkény korszaka
hadsereg tisztikarára támaszkodott
osztrrák hivatalnokrétegére támaszkodott
birodalmi arisztokráciára támaszkodott
február 17. - Andrássy Gyula: felelős magyar miniszterelnök
felelős magyar minisztérium
június 8. - Ferenc József - koronázása
Osztrák Császárság
Magyar Királyság
közös ügyek
külügy
ezek finanszírozására szolgáló pénz
hadügy
gazdasági kiegyezés
A kiegyezés alternatívai
Balcescu
Apponyi György
Klapka György
Kossuth Lajos
Ferenc József előszentesítési jogot kap
A miniszterelnököt a király nevezi ki
Az ország, önállóságot kap minden téren
A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Ferenc József.
Az újoncmegajánlás a kormány kezében maradt.
Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy a hadügy és a pénzügy.
A pénzügyekről külön „gazdasági kiegyezés” született.
A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (egyik évben Bécsben, másik évben Pesten).
A kiadásokról kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyalnak
Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre
Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.
Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).
A posta- és a távírdaügyet szinkronizálják.
Schwarzenberg és az uralkodó
Főispán állt az élen
Osztrák Magyar Monarchia