Hazai tájakon:
A Pilis nyugati kapuja
DUNA-IPOLY NEMZETI PARK
Földtörténeti múlt
ősi tenger üledékéből
vulkánok lepusztult maradványai
Nemzeti park
megalakulása: 1997
célja: élővilág, élőhelyek megóvása
kőzetei:
- 200 millió éves, triász dachsteini mészkő
- Nagy-Strázsa hely: júra időszakból, sárgás-vöröses mészkő
- homokkő és meszes homokkő
- barnakőszén: Lencse-hegy bányában
Hegyek
Pilis: 756 m
Nagy-Strázsa-hegy: 307 m
Tábla-hegy: 304 m
Kis-Stázsa-hegy: 233 m
Barlagok
Sátorkőpusztai-barlag:
meleg víz oldotta üregek
324 m hosszú, 45 m magas
Növényzet
Fák
molyhos tölgy
cseres tölgy
gyertyános tölgy
bükk
Virágok
pirosló hunyor:
DNY-on található
farkasölő sisakvirág
turbánliliom
magyar bogáncs
szirti gyöngyvessző
pilisi bükköny
tarka nőszirom
erdei szellőrózsa
leánykökörcsin
apró nőszirom
bíboros, sömörös
és tarka kosbor
piros kígyószisz
kisfészkű hangyabogáncs
homoki árvalányhaj
fényes poloskamag
báránypirosító
homoki nőszirom
homoki kocsord
macskahere
csajkavirág
Állatok
mocsári teknős
kövi rák
lápi acsa
imátkozó sáska
fűrészlábú szöcske
nagyszemes boglárka
tölgyfaszender
havasi cincér
gyászcincér
orrszarvúbogár
skarlátbogár
szőröskarú korai denevér
horgasszőrű denevér
uhu
macskabagoly
héjja
karvaly
darázsölyv
feketególya
bajszos sármány
vaddisznó
haris
gyurgyalag
parti fecske
zöld juhar
kanadai aranyvessző
bálványfa
ezüstfa
gyalogakác