Hazai tájakon:
A Pilis nyugati kapuja
DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

Földtörténeti múlt

ősi tenger üledékéből

vulkánok lepusztult maradványai

Nemzeti park

megalakulása: 1997

célja: élővilág, élőhelyek megóvása

kőzetei:

  • 200 millió éves, triász dachsteini mészkő
  • Nagy-Strázsa hely: júra időszakból, sárgás-vöröses mészkő
  • homokkő és meszes homokkő
  • barnakőszén: Lencse-hegy bányában

Hegyek

Pilis: 756 m

Nagy-Strázsa-hegy: 307 m

Tábla-hegy: 304 m

Kis-Stázsa-hegy: 233 m

Barlagok

Sátorkőpusztai-barlag:
meleg víz oldotta üregek
324 m hosszú, 45 m magas

Növényzet

Fák

molyhos tölgy

cseres tölgy

gyertyános tölgy

bükk

Virágok

pirosló hunyor:
DNY-on található

farkasölő sisakvirág

turbánliliom

magyar bogáncs

szirti gyöngyvessző

pilisi bükköny

tarka nőszirom

erdei szellőrózsa

leánykökörcsin

apró nőszirom

bíboros, sömörös
és tarka kosbor

piros kígyószisz

kisfészkű hangyabogáncs

homoki árvalányhaj

fényes poloskamag

báránypirosító

homoki nőszirom

homoki kocsord

macskahere

csajkavirág

Állatok

mocsári teknős

kövi rák

lápi acsa

imátkozó sáska

fűrészlábú szöcske

nagyszemes boglárka

tölgyfaszender

havasi cincér

gyászcincér

orrszarvúbogár

skarlátbogár

szőröskarú korai denevér

horgasszőrű denevér

uhu

macskabagoly

héjja

karvaly

darázsölyv

feketególya

bajszos sármány

vaddisznó

haris

gyurgyalag

parti fecske

zöld juhar

kanadai aranyvessző

bálványfa

ezüstfa

gyalogakác