2017.10.19.-Általános lélektan-Kognitív pszichológia

normális (standard), átlagos körülmények között élő egészséges felnőtt ember lelki jelenségeivel foglalkozik

témakörei

affektív pszichológia

kognitív pszichológia

észlelés, figyelem, tanulás, emlékezés, tudás, nyelv, tudat, gondolkodás

motiváció, érzelem

Kognitív pszichológia

fogalma

kogníció=megismerés

info feldolgozás és válaszok megszervezésének lépéseit elemző tudomány

feladata: belső folyamatok elemzése, azonosítása(feldolgozó, emlékezeti rendszerek): inger és reakció között

kísérleti technikák alkalmazása

témakörei

észlelés

figyelem

tanulás

emlékezés

nyelv

tudat

gondolkodás

észlelés

jellemzői

összes beérkező inger közül keveset dolgozunk fel

arra reagálunk ami fontos, vagy különös-szelektivitás

látás: látható spektrum kicsi

észlelés szelektivitása adaptív

Neisser(1976): perceptuális ciklus

új paradigma megjelenése

2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1

tárgy

percepcióhoz kiválaszt(figyelem)

éppen érzékelt módosítja az emlékezetben élő sémákat

módosított emlékezett irányítja az explrorációt (felderítés)

rendelkezésre álló info-ból mintavétel
#

Kardos Lajos féle rejtett-árnyék kísérlet(1934)

megvilágított szoba; egy tárcsa látható+másik tárcsára árnyék vetül

kísérleti személy feketének látja

árnyékvető elmozdítása-

tárcsa láthatóvá válik

Kardos Lajos

orvosi diploma(Bécs); Büchler házapárral dolgozik; USA; munkaszolgálat; 1945-től ELTE professszora: fenntartja a pszichológiát(pszichológiai tanszék megszűnt); átmentette a pszichológiát

figyelem

fogalma

hogyan működik az a szűrés, ami az észlelésből kiválasztja azt amire életben maradásunk szempontjából szükségünk van

kísérletek

inger fülhallgatón keresztül

egyikből csevely+másikból info

mit tud feldolgozni?

egyik fület figyeli, másikat nem

nem figyelt fülből is kerülnek be információk~beszélő személye megváltozik, hallgató saját nevét hallja

érzékszerv

szenzoros tárolás

szelektív szűrés

korlátozott kapacitás

output szabályozása

valószínűségi hatások

Broadbent korai szűrési modellje

tanulás

fogalma

ingerek-válaszok (viselkedés mechanizmus részei)

változás

inger-válasszal kapcsolatban szerzett tapasztalatok eredménye

kísérletek

Klasszikus(pavlovi)
kondicionálás

feltétlen inger(UCS) kaja

feltétlen válasz(UCR) nyáladzás

feltételes inger(CS): csengő

anticipációs nyáladzás: környezet előre jelzi hogy kaját kap

élettanilag más a válaszreakciókor a nyáladzás

Thorndike: instrumentális kondicionálás

szerkezet

belül macska elhelyezve; kívül kaja

macska próbálkozik

retesz kinyitása

kaja

visszarakják

újból kitalál

try and error/ próba szerencse tanulás-egyre gyorsabban

effektus törvénye

véletlen válaszok közül azt választja ki amelyek pozitív következményekkel járnak

evolúcióhoz hasonló mechanizmus-azok a fajok maradnak fönn amelyek adaptálódni tudnak a természethez

Skinner-doboz

doboz

benne: patkány/galamb

pedál lenyomása

megerősítés(kaja)

kumulatív görbe: meredekség~többszöri pedálnyomás

különböző arányban adja

minden 5.-re adja

kiszámíthatalanul adja

leggyakrabban nyomogatnak

játékautómaták

komplex tanulás-Wolfgang Köhler(1925) belátásos tanulás

majom a ketrecben+banán kint

eszközök-bot

összerakja

eléri a banánt

emlékezés

rövid távú

hosszú távú

kódolás: akusztikus, vizuális

tárolás 7+/- 2; 7-et tudunk megjegyezni a dolgokból

előhívás

kódolás

előhívás

mélyebb feldolgozás

interferálnak (kiszorítják egymást)

rövid távúból kerülhet át hosszú távúba

konszolidáció

tárolás

tartóssá váló dolgok, fontos szerepe van a hippokampusznak-limbikus rendszer

értelmes kapcsolatok kialakítása; jelentést nyernek

nyelv

tudás

valóság leképezése

nyelvi formában kifejezés

többszintű rendszer (Chomsky, 1965): szavak és mondatok segítségével hozza kapcsolatba a gondolatot és beszédet

nyelvi szintek

fonéma

érzékeny periódusban rögzül, később aktiválódik

szavak, előtagok, toldalékok: jelentéshordozók-véges számú

veleszületett hangok,környezethez való alkalmazkodás során bizonyos hangok kiesnek

nyelvelsajátítása embernél veleszületett képesség

tudásszerveződés

fogalmak felhasználása

emberi gondolkodás építőkövei

külvilággal kapcsolatos tudásunk

kategóriákba rendeződő

elkülönítünk

azonosítást végzünk

egy kategóriába tartozó tárgyak különbségeit nem vesszük észre

lényegükben különböző tárgyak

gondolkodás

képzeleti gondolkodás

propozícionális (kijelentés) gondolkodás

alap elem a fogalom

következtetések levonása

deduktív/induktív érvelésbe rendezzük

mentális képek élessége az igazi észlelteknél érvényes szabályozása szerint alakul

végrehajott műveletek mérhetőek

módosult tudatállapotban képzeleti gondolkodás

kreatív folyamatok

kutya ugat

tudat

jelentése

történeti változás

etimológiailag

conscientia= tudomásul vétel

egyúttal tudomásul vétel

látunk valamit azt egyúttal tudomásul is vesszük

görögök: tudat~istenek hangja~deus ex machina

filozófusoknál központi téma

carteziánus intuíció

George Rey: tudat léte kétséges

marxista felfogás-» túlzottan általános

megtapasztalás

kulcsa az önreferencia

önreferencia a tapasztalat felvevője és közvetítője a szelf

szubjektív élmény aspektusai

szenzoros kvália (minőségi sajátosság)

intencionalitás: valamire irányulás; látok valamit, akarok valamit

mentális képességek klasszikus triásza

szubjektív élmény E/1 személyű

tudathasadás

saját tudatunk és mások tudatának megismerése között

E/1-ben tudatában vagyunk lelki állapotainknak, eseményeinknek «»E/3 objektíven semmit sem tudunk megállapítani róla

probléma helye a pszichológiában

  1. sz: tudat központi fogalom

kísérleti introspekció~Wundt, Freud, Jung

John B. Watson-
behaviorizmus

tudat kivétele a vizsgálatokból

objektív nézőpontok kedévéért

1920-50-es évek

pszichológiából kikerült a tudat vizsgálata

néhány helyen felbukkan

Köhler: belátás fogalma

Tolman: útvesztő kísérletek, patkányok akkor is megtanulják a labirintus térképét, ha nincs jutalmazás

Vigotszkij: magasabb pszichikus funkciók: szociális mozzanatok szerepe az adaptálódásban~nyelv, tudat

1950-es évek~amerikai katonák távol-keleten

tudattágítók használata (ópiátok, meditáció)

visszaviszik USA-ba

foglalkoznak vele+ módszertani háttér

⭐meghatározás

környezet és önmagunk szimbolikus, nyelvi reprezentáció, az általános leképezés mellett

ingerek monitorozása, magatarás tervszerű kontrollálás- 2 fő funkció

lehetővé teszi a mentális folyamatok kommunikálását kifele

szintjei

tudatalatti

tudattalan

tudatelőttes

nem tudatos

tudatos

azok az infók amikre éppen nem figyelünk, szükség esetén felhozható

nem tehető könnyen tudatossá, módosult tudatállapotban előhozható~álom, hipnózis

mentális rendszerben jelenlévő, ott aktívan ható

nem férhető közvetelnül hozzá, hipnózisban sem hozható fel

testi szabályozási folyamatok~emésztés, immunrendszer

két szempontja

éberségi szint

tudattartalom meghatározó jellemzői

kontinuum mentén változó: éberségtől kómáig (részben képes felfogni valamit,reagálni is tud rá)

éntudat

viselkedéstervezés

,,kötés”(binding)

tárgyak különböző tulajdonságaira reagálunk, nem ingersajátosságokra

inger sajátosságok integrálódnak

folyamatosságához epizodikus, élményszerű emlékezeti rendszer épsége szükséges

életünk szempontjából jelentős eseményre emlékszünk

megismerése

pszichológiai definíció

személy szokásos éber tudatállapotától megkülönböztethetően eltére tudatállapotok amelyek: átmenetiek, viszonylag hirtelenek alakulnak ki, viszonylag hirtelen szűnnek meg

kialakulásának feltételei

természetes körülmények között

speciális technikákkal kiváltott

alvás

álom

nappali álmodozás

tudatos álom- lucid dream

szülés várandósság?

drogokkal kiváltott

relaxációs hipnózis

affektus

vágy

kogníció

„piros rózsa" látványa

az állapottól különböző - tárgyra, dologra irányul vagy vonatkozik

kifejlett formában csak az emberi kultúra hozza létre

emberi tevékenységek és gondolatvilág összehangolódása

-társas összehangolódás előfeltétele

hipnózis

dimenziói

  1. kapcsolat változások
  1. magatartásváltozások

szuggesztiók iránti érzékenység fokozódik

  1. élményváltozások

áttételi jellegű ,,archaikus bevonódás" a hipnotizőr iránt

relaxált, fokozott figyelmi összpontosítás, fokozott fantázia tevékenységek

jeges-vízteszttel és ischémiával kiváltott fájdalom

hipnózissal jobban csökkenthető

morfiummal kevésbé csökkenthető

analgézia

fájdalommentesség, fájdalomcsökkentés

a hipnábilitás és a hipnoanalgézia mértéke pozitívan korrelál

eksztázis