Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A termékpiac keresleti oldala:a fogyasztói magatartás (A piaci kereslet…
A termékpiac keresleti oldala:a fogyasztói magatartás
Hasznosság
A csökkenő határhaszon elve
(Gossen I.törvénye):az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a
teljes haszon
egyre kisebb mértékben nő.
MU:Határhaszon; TU:Összhaszon(a határhasznok összege); Az első termék elfogyasztása során az
összhaszon
egyenlő a
határhaszonnal
.
Telítettségi pont:az a pont, ami után már egy pótlólagos termékegység elfogyasztása után nincs hasznosságnövekedés,azaz
ahol az összhaszon növekedése megáll
.
Mérhetősége:1.
kardinális
(az egyes hasznosságok között arányokban való különbségtétel-tőszámokban);2.
ordinális
(a hasznosságok közötti preferenciasorrend felállítása alapján).
Fogalma:valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak az összessége.
A közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes
Hasznossági függvény
(hasznossági térkép):két termék különböző mennyiségeinek elfogyasztása különböző megelégedettségi szinteket-azaz elérhető hasznosságot jelent.Az egyes hasznossági görbék eltérő hasznossági szintek elérését jelentik, azonban az egyes görbék szintvonalának minden egyes pontjában ugyanazt a hasznossági szintet érhetik el a fogyasztók.
Ha a
közömbösségi görbéket
és a
költségvetési egyenest
egy ábrán ábrázoljuk, meghatározhatjuk az optimális termékkombinácókat (fogyasztói kosarat) amelyek az adott költségvetési egyenes-mint korlát- mellett az elérhető legmagasabb hasznosság megszerzését teszik lehetővé.Ez a jószágkombináció ott található meg,ahol a költségvetési egyenes a legtávolabbi közömbösségi görbét érinti.
A fogyasztó egyéni keresleti függvényére ható befolyásoló tényezők:a fogyasztó
pénzjövedelme,preferenciarendszere
és az egyes termékek
ára (áraránya)
.
A költségvetési egyenes
:azon jószágkombinációk összessége,amelyet a fogyasztó adott pénzjövedelméből megvásárolhat annak teljes elköltésével-adott piaci árak mellett.
A piaci kereslet rugalmassága
A
kereslet árrugalmassága
:azt fejezi ki, hogy hogyan változik egy áru kereslete, ha megváltozik az áru ára.
Rugalmas keresletről
beszélünk, ha 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki.
Rugalmatlan a kereslet
,ha 1%-os árváltozás kisebb, mint 1%-os keresletváltozással jár.
A
kereslet jövedelemrugalmassága
azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik meg egy áru kereslete a fogyasztói jövedelem egyszázalékos változásának hatására.A jövedelemváltozással amellett, hogy változik a kereslet terjedelme(általában pozitív irányba) megváltozik ezzel együtt a fogyasztás szerkezete is.
Egy termék keresletére ható fogyasztói jövedelemváltozás szerint megkülönböztethetünk
normáljószágokat
,
luxuscikkeket
(superior termékek) és
alacsonyabb rendű
(inferior) jószágokat is.A
normáljószágok
jövedelemrugalmassága pozitív, azonban a jövedelem növekedésével kereslete viszonylag állandó.A
luxuscikkek
jövedelemrugalmassága szintén pozitív, azonban ezen jószágok kereslete növekszik a jövedelem növekedésével. Az
alacsonyabb rendű jószágok
kereslete ezekkel szemben a jövedelem növekedésével csökkenő tendenciát mutatnak.
A
kereslet kereszt-árrugalmassága
azt fejezi ki, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében. A termék kereszt árrugalmassága:x termék keresletváltozása(%)/y termék keresletváltozása(%).
Lehet negatív előjelű:ha a
két termék egymást kiegészíti
.
Lehet pozitív előjelű:ha a
két termék helyettesíti
egymást.
A keresletet alapvetően befolyásoló tényezők:
adott termék árváltozása
,
egy másik termék árváltozása
és
a fogyasztó jövedelmének a változása
.Ezek alapján a következő keresletrugalmasságokat különböztethetjük meg:
kereslet árrugalmasság
,
kereslet kereszt-árrugalmasság
,
kereslet jövedelemrugalmasság
.
A
keresletrugalmasság
kifejezi a kereslettel összefüggő valamely tényező változásának hatását a keresletváltozásra(a relatív változások egymáshoz való viszonya).
A fogyasztói döntés
A fogyasztó jövedelme korlátozott, ezért ha valamely cikkből többet szeretne fogyasztani, valamiről le is kell mondania egyben.1.
Feláldozott haszon
(azon termék utolsó egységének határhaszna,amiről le kell mondani);2.
Nyert haszon
(a fogyasztásra kerülő termék határhaszna).
Gossen II.törvénye
:a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét,ha az utolsó pénzegységre nyert határhaszon mértéke bármelyik termékre nézve ugyanakkora.
Az
előnykiegyenlítődés
elve:azt mondja ki,hogy a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó az
összhasznát
addig növelheti,ameddig a fogyasztási szerkezetének átrendezésével
nyert haszna
nagyobb a
feláldozott haszonnál
.Optimális esetben tehát a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek.
Forrás:Molnár József(Szerk.)[2001]:Közgazdaságtan,Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó,Budapest