Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
7.1.4 Irányító protokollok típusai (Az irányító protokollok jellemzői…
7.1.4 Irányító protokollok típusai
Irányító protokollok osztályozása
A csoportosítást a következők alapján lehet elvégezni:
Működés
Viselkedés
Felhasználási terület
Külső (IGP) és belső (EGP) irányító protokollok
Az internet is az autonóm rendszereken alapul, emiatt két típusú forgalomirányító protokollra van szükség:
Belső irányító protokollok (IGP) - Egy autonóm rendszeren belüli forgalom irányítására használják.
Külső irányító protokollok (EGP) - Autonóm rendszerek közötti forgalom irányítására használják.
Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok
A távolságvektor alapú azt jelenti, hogy az útvonalak hirdetése az alábbi két jellemzővel történik:
Vektor (irány) - A cél eléréséhez szükséges következő ugrás forgalomirányítót vagy a kimenő interfészt határozza meg.
Távolság - Azonosítja, hogy a célhálózat milyen messze található. A távolság mértéke lehet az ugrások száma, a költség, a sávszélesség, a késleltetés
Kapcsolatállapot alapú forgalomirányító protokollok
A kapcsolatállapot alapú protokollok olyan helyzetekben működnek a legjobban, ahol:
A hálózat gyors konvergenciája döntő fontosságú
A rendszergazdák jó ismeretekkel rendelkeznek a kialakított kapcsolatállapot alapú protokollról.
A hálózat hierarchikus kialakítású, ez általában nagyméretű hálózatoknál fordul elő.
Osztály alapú irányító protokollok
A legnagyobb különbség az osztály alapú és az osztály nélküli irányító protokollok között, hogy míg az osztály alapú protokollok nem küldik el az alhálózati maszkra vonatkozó információkat az útvonal frissítéseikben, addig az osztály nélküli protokollok útvonal frissítései tartalmazzák az alhálózati maszkra vonatkozó információkat.
Az osztály alapú irányító protokollok a nem folytonos hálózatokban is okozhatnak problémákat.
Nem folytonos hálózatról akkor beszélünk, amikor ugyanabból az osztály alapú hálózati címből származó alhálózatok el vannak választva egymástól egy másik osztály alapú hálózati címmel.
Osztály nélküli forgalomirányító protokollok
A modern hálózatok nem használnak osztály alapú IP-címzést és az alhálózati maszk sem határozható meg az első oktett értékéből
Az IPv6 irányító protokollok osztály nélküliek. Az osztály alapúság vagy nélküliség kérdése általában csak az IPv4 irányító protokollokra érvényes
Az irányító protokollok jellemzői
Konvergencia sebesség - A konvergencia sebesség határozza meg, hogy a hálózat forgalomirányítói milyen gyorsan végzik az irányítási információk megosztását és az ismereteik mikorra válnak egységessé.
Skálázhatóság - A skálázhatóság határozza meg, hogy mekkora méretűre nőhet egy hálózat a telepített irányító protokoll használata mellett
Osztály alapúság vagy osztály nélküliség (VLSM használata) - Az osztály alapú irányító protokollok frissítései nem tartalmazzák az alhálózati maszkot és nem támogatják a VLSM-et. Az osztály nélküli protokollok frissítéseiben viszont megtalálható az alhálózati maszk.
Erőforrás használat - Az erőforrás használat az irányító protokoll hardver követelményeit foglalja magában, mint például a memória (RAM), a processzor és a kapcsolat sávszélességének használata
Üzembe helyezés és karbantartás - Az üzembe helyezés és karbantartás azt a tudásszintet írja le, amely a rendszergazda számára szükséges a hálózat kiépítéséhez és működtetéséhez egy adott irányító protokoll használata mellett.