Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

A reneszánsz és a barokk korszaka (Jakob Böhme (Elmélkedésének…

- - - - Három nagy találmány (iránytű, lőpor, könyvnyomtatás) gyökeresen megváltoztatta Európa arculatát. Következményeiket tekintve ugyanilyen jelentékenyek voltak a váratlan földrajzi felfedezések.
    - - Kopernikusz (1473-1543): heliocentrikus világkép
      - Johannes Kepler: bolygómozgás matematikailag megfogalmazott törvényei. Két fő gondolata: i. a világmindenség egyetlen egységes törvényszerűségnek engedelmeskedik; ii. a minőségi különbségek visszavezetése mennyiségi viszonyokra, a megismerés matematikai eszménye (a modern természettudomány bámulatos eredményeinek titka).
      - Galileo Galilei: a mai természettudomány tulajdonképpeni megteremtője. Számos más találmány és felfedezés mellett ő rakta le a mechanika alapjait (a testek szabadesésével kapcsolatos kísérletei és a belőlük levezetett általános mozgástörvények
        
        Galileivel kezdődik az európai természettudomány páratlan diadalmenete. A természettudomány átveszi a vezető szerepet a tudományok között. Attól kezdve egyetlen filozófus sem mehet el közömbösen a természettudományok eredményei mellett. A 18. századig minden vezető filozófus egyszersmind matematikus volt
    - - Elindítói: Petrarca (1304-1374), a „humanizmus atyja” és kortársa Boccaccio
      - A kor szellemét gondolatilag mintegy összpontosítja magában Michel de Montaigne életműve (az esszé műfaj megteremtője).
    - - A lovagi rend hatalmának megtörése, a városok és a polgárság megerősödése. Itt a papság kezéből a laikusokéba került a szellemi élet fölötti hatalom.
      - Egyre nagyobb számban lépnek fel jelentős egyéniségek, akik saját erejük és ügyességük révén, születésre és származásra tekintett nélkül, túlemelkedtek saját rendjükön.
      - Parasztlázadások. (Thomas Münzer). Elbuktak: a vallási forradalom nem mélyült nagy szociális és nemzeti forradalommá.
      - Az abszolút monarchia válik meghatározó államformává (a parasztlázadások igazi győztesei a fejedelmek lettek).
      - Nemzeti öntudatok ébredése.
- - - - A mindent uraló és átlelkesítő elvet Istennek nevezi. Isten az ellentétek egybeesése, összegeződése (coincidentia oppositorum): legnagyobb és legkisebb, végtelen és oszthatatlan. Isten nem a világ fölött vagy a világon kívül áll, hanem ő benne van a világban, mint átlelkesítő elv hat az egészben csakúgy, mint a részekben. Az egész kozmosz lelkes, átlelkesült az Istentől, az Isten pedig csakis a kozmoszban van, sehol másutt. Az Istennek és a természetnek ezt az azonosítását nevezzük panteizmusnak.
  - - - 3 pontját sikerüt megvalósítani
        
        A tudományok méltóságáról és előmeneteléről bírálja a tudomány korabeli állapotát, kijelöli az új feladatokat, és kitekint a jövőben várható eredményekre.
        
        Két dolgot hiányol különösen. Hiányzik először is a tudomány nemzetközi alapokon történő megszervezése; nincsenek összegyűjtve és feldolgozva a más országok, a különböző nemzedékek tudósainak munkái, tapasztalatai.
        
        A célt nem látjuk tisztán, ha megrekedünk az egyes tudományok területén, ha nem emelkedünk fölébük. A filozófia az a magasabb sík, amelyen a tudományos megismerés célja kijelölhető és a tudomány általánosan érvényes módszerei megtalálhatók.
        
        „idola tribus” („a törzs ködképei”), amelyekre az emberi természet csábít (pl. gondolkodásunkat megzavarják az érzelmek).
        
        „idola specus” („a barlang ködképei”), amelyek az egyes ember különös készségéből, neveltetéséből, beállítottságából és adott helyzetéből származnak.
        
        „idola fori” („a piac ködképei”), amelyek az emberek egymással való érintkezéséből és társas kapcsolataiból erednek pl a nyelv
        
        „idola theatri” („a színház ködképei”), amelyek a filozófusok ránk hagyományozódott tantételeiből származnak. Tulajdonképpen a jelenkor a „régibb” idő, mert benne évszázadok tapasztalata összegződik.
        
        A módszer célját megmutatni – ez a másik mű, a Novum Organum („új eszköz” – szemben Arisztotelész „régi” Organonjával) feladata.
        
        . Az ember annyira uralkodik a természeten, amennyire ismeri azt. A természeten annyiban tudunk uralkodni, amennyiben engedelmeskedünk neki, vagyis a tudomány által közvetített törvényeinek.
        A cél eléréséhez helyes módszerre van szükség, A megoldásra váró feladat negatív oldala a gondolkodás megtisztítása
        mindenféle előítélettől és hagyományos téveszméktől; a pozitív oldala pedig a gondolkodás és a kutatás helyes módszerének az ismerete és alkalmazása.
        
        a helyes módszer nem merülhet ki a tradíciókra vagy logikai levezetésekre való hivatkozásban. Eredményt egyedül a tapasztalathoz visszatérés hozhat, magának a természetnek a vallatása, az indukció. A módszer: egy munkahipotézis a kiindulópont; ezt követi a tapasztalatok összegyűjtése a céltudatos kísérletek segítségével; majd a következtetések levonása, az általános tételek megfogalmazása, ezeknek újabb kísérletekkel történő ellenőrzése stb.
        
        Az Új Atlantisz felvázolja a jövő eszményi társadalmát. Alapjában véve ez a platóni eszményi állam új változata, azé az államé, amelyet tudósok kormányoznak, nem pedig demagógok és önző politikusok.
        Bacon ablakot nyitott egy új szellemi világra. Szakított az előítéletekkel és a tapasztalatot tekintette minden természetismeret forrásának. Ám csak fenntartásokkal nevezhető a modern természettudomány megalapítójának. Nem ismerte kora nagy természettudományos felfedezéseit, felemás módon értelmezte magát a kísérleti módszert is.
        
        Az indukció javasolt módszere különbözik a mai természettudományétól: túl nagy súlyt helyez a tények gyűjtésére és nem értékeli kellőképpen az elméletet, a dedukciót, s főként a matematikát. Éppenséggel megrója a matematikusokat azért, mert mindig csak a mennyiségi oldalt tartják szem előtt. Mégis nagy felszabadító és kezdeményező volt, az új korszak szellemi atyái közé tartozik.